A látszat néha csal – így tartja a mondás. Sokszor hallottuk már az idősebbek szájából, akik mindig arra próbáltak hangolni minket, hogy ne ítéljünk csupán az első benyomásunkra alapozva. Igazuk is volt. Elég, ha megszámoljuk, hányszor vontunk le téves következtetéseket, hányszor ismertünk félre embereket, mindössze azért, mert nem rendelkeztünk az adott alanyról, vagy tárgyról elég információval.
Ahogy teltek az évek, már nem a szüleink hangoztatták a mondást, hanem a haverjaink, ám ők nem az élet nagy bölcsességeire gondoltak, hanem szimplán a lányokra, a csajozásra. (Női olvasóink kedvéért hozzáteszem, hogy a barátnők a fiúkhoz, pasizáshoz osztogatták a fenti bölcseletet.) Tanácsaik ellenére sokszor önfejűen döntöttünk ezekben a helyzetekben, aminek aztán persze meg is lett az eredménye.
De miért is ez a kis okfejtés? A dolog egészen egyszerű. A GRAW esetében sem szabad hinni a látszatnak, mert olyan szinten képes megtéveszteni minket, hogy utána csak kapkodjuk a fejünket a meglepődöttségtől. Mindenki azt hiszi most, hogy az agyonajnározott, előző számunkban csodás értékelést kapott Xbox 360-as változatról van szó, pedig dehogy!
Az a kicsike olyan szinten next-gen –mind grafikában, mind játékmenetben, fizikában, stb.…- hogy az előző generáció konzoljai egyszerűen nem bírnának el vele, még jelentős lebutítás után sem! Ezért a Ubisoft úgy döntött, hogy a szerényebb mozgástérnek köszönhetően nem egy direkt portot készít, hanem felkeresi a sanghaji irodájukat, és egy teljesen másik játékra ad le rendelést, ugyanezzel a címmel.
Bizony ám, ezeknek a Ghost Recon Advanced Warfightereknek semmi, de semmi közük sincs az Xbox 360-ra megjelent, csodálatos akciójátékhoz a címen kívül! No persze ez apró túlzás, egyezik még a mexikói hadszíntér, a városi harc témaköre, valamint nagyjából a sztori. Ezért mondtam, hogy a látszat csal. Ne essünk abba a hibába, hogy ettől a kis szösszenettől next-gen mókát várunk el, mert a dolgok kellemetlen fordulatot vehetnek.
Az égvilágon semmi bajom nincs a sanghaji kóderekkel, biztosan értenek ahhoz, amit csinálnak, de ebben a játékban ez egyáltalán nem látszik. Vagy nem kaptak elég mozgásteret, vagy rohamtempóban kellett befejezni a projektet, esetleg komoly anyagi korlátokat állítottak föléjük. Nem tudom. Mindenféle rosszindulatot félretéve azonban úgy gondolom, hogy az Ubisoft nemtörődöm módon kezelte az egész témát. Csak a next-gen verzióval törődött, így a PS2-re, GC-re és Xbox-ra elkészült Ghost Recon Advanced Warfighter nem más, mind egy gyenge, piaci hamisítványa az X360-as játéknak.
Itt most nem csak arról van szó, hogy az Advanced Warfighter még a Ghost Recon 2 – Summit Strike-nál is rondább. Mert ez egy tény, firtatni egyáltalán nem érdemes. Mindenhol tükröződik rajta a hanyagság, talán csak a hangok sikerültek professzionális módon. De ez nem elég. Nem elegek a csodás hangeffektek, hogyha véletlenszerűen megakad a játék, és a framerate leesik az alsó tízes régiókba. Akkor sem elegendő, ha a csapattársunk a dilettáns AI-nak köszönhetően leragad egy 5×5 méteres zónában, és onnan képtelen velünk jönni. Vagy előráncigálhatnám azt az esetet is, mikor a pálya végén a helikopter mellett a csapatkivonásra várakozva egyszer csak elhaláloztam. Csak úgy, sehol semmi ellenség. De a kedvenc esetem mégsem ez. A játék az én S-kontrolleremmel nem tudott célozni. A jobb analóg kar alig vánszorgott. Rendben, átdugtam a régi, féltégla joy-t. Ezzel minden ment egy darabig, mígnem néhány gombot nem érzékelt a játék. Így nem tudtam lőni, fegyvert váltani, a menüből visszatérni a harcmezőre, és ehhez hasonlók. Természetesen csak egy újraindítás segített.
A bugok tehát extrém módon ellepték a csatamezőt, néhány tényleg oda vezet, hogy újra kell indítani a játékot. Ez igen idegesítő, akárhonnan is nézzük.
Rengeteg negatívum elhangzott, de ez nem jelenti azt, hogy vészesen rossz lenne a játék. Dehogy is. Rossz az Xbox 360-as verzióhoz képest, ez nem vitás. De ha ezt nem nézzük, a helyzet nem annyira veszélyes. Ugyebár egy cikkben mindig a legfontosabb, legkirívóbb játékelemekről írunk. Az Advanced Warfighter esetében úgy hozta a sors, hogy a legszembetűnőbb dolgok a negatívumok. A pozitívumok sorából semmi sem domborodik ki annyira, hogy érdemes legyen megemlíteni, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ebben a programban jó dolgok. Egyszerűen csak nem annyira érdekesek, izgalmasak.
Egy próbát szerintem mindenképpen megér a játék. Ha mást nem, akkor csak azért, hogy legyen összehasonlítási alapunk az X360-as és a majdani PC-s verzióval.
Most pedig csapjunk bele az egyjátékos mód kampányába, játsszuk végig a furmányos történetet. Nézzük meg, hogy Scott Mitchell idén milyen vakációra utazott!
Industrial District
Nézzük végig az intrót, majd kényelmesen hátradőlve szemléljük meg, ahogy a Cross-com szemüveg szépen lassan bebootol, és kész lesz a használatra. Kamera, életjelek, fegyver információk, térkép. Minden benne van egyetlen apró kis kütyüben. Bámulatos. Amíg ez tart, addig nézelődjünk bátran, hátha látunk egy ismerős házat innen fentről.
A szép hosszú Loading képernyő után máris a terepen találjuk magunkat. Egyelőre még csak egyedül vagyunk, Ramirez nevű csapattársunkat kell megkeresnünk, hogy csatlakozhasson. A pálya elején mocorogva állítsuk be a fegyver tüzelési módját, nézzük meg a többi harcieszközt, majd induljunk el!
Az elszórt deszkák irányába ballagjunk, robogjunk le a két szettnyi lépcsőn, követve az irányt cammogjunk le a következőn is. No, végre az utcaszinten vagyunk. Kamionról kamionra, nyakunkat behúzva, fedezékben szeljük át a terepet, egészen a hotdogos standig. Innen lőjük ki az ellenségeket. Folytassuk kényelmesen utunkat, majd a zöld kukánál ismét lövöldözzünk. A terep tiszta, egészen a következő sarokig. Onnan jobbra várnak ránk páran, gondoskodjunk megfelelő ellátásukról. Haladjunk tovább az utcán, elérünk egy jobbra-szemben lévő sikátorhoz, oda térjünk be. Itt óvatosan mozogjunk, ellenségek előfordulhatnak. Amennyiben mindenkit ledaráltunk, úgy már rohanhatunk is oda a zöld négyszögekhez, ott vannak a csapattársak!
Találkozhatunk Ramirezzel, akinek most megtanulhatunk parancsolni. A baka többnyire azt teszi, amit mi mondunk. A rozoga AI szabhat csak gátat cselekvőképességének, de úgysem ő a főszereplő, hanem mi. Miután ezzel megvagyunk, engedjük ki az UAV-t, hogy felderítse a terepet. A piros négyszögek feltűnése után azonnal szaladjunk a telepített géppuskákhoz, állítsuk az egyikre Ramirezt, a másikra pedig saját magunkat. Lőjük szét az ostromló erőket!
A roham visszaverése után induljunk a kék jel irányába. Csak egyenesen ballagjunk, az elágazásnál a bal oldalt válasszuk, maradjunk a sikátorokban. Ahogy innen kiérünk, vigyázzunk egy telepített géppuskával valahol szemben!
Tovább a kék jel felé, a kis bal oldali sikátoron keresztül. Amint vége a szűk utcának, rohanjunk fel a pallón, lőjük ki az innen látható ellenségeket, ezután térjünk vissza az utcára. Érjünk el a vonatokig. A szerelvények mentén osonjunk jobbra, amíg csak lehet, majd ebből a pozícióból lőjünk ki minden ellenséget. Derítsük fel az összes vörös négyszöget, és végezzünk velük. Könnyű feladat, mivel rengeteg fedezékünk van. A belső udvarra beérve lehet egy kis gubanc, ott többen, nagyobb koncentrációban vannak, méghozzá csőre töltött fegyverrel. Miután ezeket is leszedtünk, vissza kell fordulnunk. Egészen addig masírozzunk, míg újra el nem érjük a felüljárót, ami alatt lenyomtuk a géppuskafészket. Innen már csak pár méter a kék jel, valamint a megmenekülést jelentő Blackhawk helikopter (no és persze pár ellenség).
Suburbs
A belső udvarról az előbb azért kellett visszafordulni, mert az amerikai elnök bajba került valahol a külvárosban. Így mi más is lehetne a feladatunk, minthogy elérjük a konvoj utolsó ismert pozícióját.
Keljünk is útra azonnal! Másszunk le a létrákon, jussunk le az utcaszintre. Itt lőjük ki a két ellenséget, kezdjünk el futni, és az első lehetőségnél kanyarodjunk jobbra. Haladjunk „egyenesen”, de közben végig ragadjunk az utca jobb oldalára. Némi lábkoptatás után kiérünk egy nagyobb térre, ahol az elnöki limuzin romos állapotban hever, méghozzá üresen. Nyomjuk le az ellenállást, és vizslassuk meg az autókat.
Nem sok időnk marad nézelődni, egy iszonyatosan kemény támadás következik. Tartsuk a pozíciónkat, maradjunk végig fedezékben, és okosan instruáljuk Ramirezt. Ne bújjunk autó mögé semmiképpen sem, mert pillanatok alatt felrobbanhatunk vele együtt. Miután sikeresen túléltük a hatalmas tűzharcot, folytassuk utunk.
A nagyobb út után forduljunk balra, érjünk el a jelzett helyre. Itt likvidáljuk az ellenállást, majd figyelemelterelés gyanánt robbantsuk fel az üzemanyag-szállító kamiont! Ezt követően szélsebesen szaladjunk az épület felé. A bal oldalánál lesz egy létra, ezen másszunk fel, lőjük ki az őrt, és foglaljuk el a géppuskaállást. Hatalmas roham következik, amit vissza kell vernünk, így ne spóroljunk az ólommal. A közelben van egy Supply point, tehát elmenthetjük az állást, miután kivégeztük a támadókat.
Ha a géppuskafészekből nézünk előre, akkor a bal oldali utcán kell tovább mennünk, kilőve minden ellenséget. A parkolóházzal szemben találunk egy kis sikátort, itt menjünk fel a lépcsőn, és mesterlövészpuskával iktassuk ki a három RPG-s mexikói lázadót. Ezután gyorsan vissza az utcára, tisztítsuk meg a környéket, végül robbantsuk fel a kijelölt házat egy kis C4-gyel, hogy akadályt képezzünk az ellenséges tankoknak.
Miután ezzel készen vagyunk, vissza a sikátorba, fel a tetőre, és szedjük le az ellenséges mesterlövészeket. Ha ezt is megtettük, ügyesek vagyunk, a VIP-vel a csapat elindulhat. Nekünk fedeznünk kell őket, tehát szaladjunk le az utcára, majd sprinteljünk a kék jel irányába. Itt jussunk fel a tetőre, és lőjünk ki minden katonát. A tetőkön, a csapattal együtt haladva osonjunk, innen fentről vigyázzunk rájuk, nehogy eltalálják őket. Néhány háztető, néhány ellenség és néhány tárcsere után meglátjuk a szállítójárművünket. Ellenség ekkor már nem lesz, kövessük a kék jelet a kivonási pontig!
Downtown
Az előző küldetést szenzációsan teljesítettük, ennek megfelelően továbbhaladhatunk mind a történetben, mind a küldetésekben.
Ne piszmogjunk túl sokat így a pálya elején, minden a helyén van, ne féljünk semmitől, csak induljunk el. Nem ám akármerre, hanem a szépséges kék jel irányába szaladjunk! Persze ez csak képletes szaladás, csak óvatosan törjünk előre.
Jussunk el az útakadályig, itt tegyünk mindenkit hidegre. Ha ezzel megvagyunk, folytathatjuk utunkat. Ezen az akadályon túljutva tapadjunk a bal oldalra, majd a következő sarkon tegyük el láb alól az ellenséges bakákat. Forduljunk jobbra, végül némi séta után vegyünk egy balkanyart, be a kisebb sikátorba. Innen bentről fog megérkezni a konvoj, készítsük elő a puskánk gránátvető modulját, azzal robbantsuk majd fel a seregvezető járművet, ekkor az összes többi megáll. Ezekkel már nem is kell foglalkozni, elég ha a kísérő katonákat kiiktatjuk, a feladat teljesítve lesz.
Ahogy ezzel megvagyunk, térjünk vissza az utcára, mert most az ellenséges tábornok éppen tankoló helikopterét kell kivonnunk a játszmából. Induljunk el határozott léptekkel a kék jel irányába. Ha a Back gombbal előhívjuk a térképet, láthatjuk, hogy csak egy szűkebb kis sikátorjellegű utcán érhetjük el a leszálló platformot.
Nosza, nyomás oda a sikátorba, másszuk meg a létrát, majd a vagy a gránátvetővel, vagy a rögzített géppuskával iktassuk ki az üzemanyagot vételező helikoptert!
Amint készen vagyunk a feladattal, térjünk vissza az utcára, forduljunk balra, maradjunk is ezen az oldalon, és lőjünk le pár lázadót. Jönnek még többen is, legyen tele a tár. Ezt követően egy gyors sprint, és elérjük a páncélozott személyszállítót.
Egy hosszú Loading képernyő után jön a pálya második része.
Szélsebesen fussunk oda az Amerikai Nagykövetséghez, ám közben végig maradjunk a bal oldalon. Út közben belebotolhatunk egy-két mesterlövészbe, őket hatékonyan küldjük fel őseik közé. Ahogy elérjük a nagykövetséget, várjuk meg az új feladatot. Amit azt megkapjuk, térjünk be a szögesdrótok melletti bunkerba, és onnan osszuk az áldást a támadó katonákra. Meg kell védenünk a követséget, kerül, amibe kerül. Hosszú-hosszú támadás után egy Apache helikopter felajánlkozik nekünk, vegyük igénybe a segítségét, lövessük ki vele az ellenség járműveit, és a gyalogosokat is. Bírjuk ki még egy kis ideig, majd rövidesen megérkezik a Blackhawk helikopter, és kivon minket a csatatérről.
Santa Fe Hills
Végre kipróbálhatjuk a hő- és éjjellátó szemüvegünket élesben is, nem csak a barakkokban viccelődve!
Induljunk is el előre, kövessük a vörös jelzés felé vezető utat. Útközben azért álljunk meg, és mentsük el a játékot a közeli Supply Pointnál. Ez csak esztétikai mentés, mivel még nem történt semmi, de azért jól néz ki ha igénybe vesszük a kis szerkezetet.
Haladjunk tovább, egészen az útelágazásig. Itt bújjunk szépen a ládák mögé, és innen roppant csöndesen vadásszuk le az ellenségeket. Ha nem csapunk nagy lármát, akkor csak a látómezőnkben lévő lázadókkal kell megbirkóznunk, ami mindenképpen egy jó kiindulási pont.
Ahogy megtisztítottuk a kereszteződést, induljunk el az északi ösvényen. (Ezt simán ellenőrizhetjük a térképünkön, zéró erőfeszítéssel.) Az első célpont hamarosan szem elé kerül. Illetve csak látómezőbe. Mi ugyanis egy dombtetőn vagyunk, alattunk terül el a fontos zóna. Lőjük ki az útakadálynál állomásozó katonákat, majd ha tiszta a terep, adjuk ki a parancsot a Bravo csapatnak, hogy robbantsa fel a célpontot.
Ezt követően másszunk még feljebb a dombon, kövessük ezt az ösvényt egészen az elágazásig. Itt forduljunk délre (balra), miután kilőttük az őröket. A furgonnál tűzharcoljunk még egy kicsit, majd folytassuk utunk. A közeli Supply Pointnál mentsünk állást, ezt követően térjünk vissza az útra. A nagy teherautóig tiszta a terep. Haladjunk tovább, lőjünk ki minden létező ellenséget, bátran kérjük a Bravo csapat segítségét. Miután ezekkel megvagyunk, robbantsuk fel a célpontot.
Vissza a nagy teherautóig, lőjük ki a támadókat, végül pedig fussunk az utunkat álló hatalmas kapuig. Az Apache helikopternek adjuk ki a parancsot, hogy lője szét ezt, valamint a két tankot mögötte. Vágjuk keresztül magunkat a megmaradt lázadókon, egészen a hatalmas kapuig. Ezt némi C4-gyel robbantsuk be. Öljük meg a hatalmas fogadóbizottságot, majd a bázis területén óvatosan mozogva iktassuk ki a két légvédelmi löveget. Ahogy tiszta a terep, induljunk el a kivonási pont felé. Út közben még tisztogassunk egy keveset, majd végül szálljunk be a Blackhawk helikopterbe.
Chapultepec Park
Elsődleges feladatunk ebben a szép környezetben, hogy megsemmisítsük a légvédelmi lövegeket. Ehhez kapunk a mesterlövészpuskánk helyére egy kifejezetten ütőképes ágyút, amivel akármit eltörölhetünk a föld színéről, elég ha befogjuk a tárgyat a célkeresztbe.
Jobbra-lent amúgy ellenségek ólálkodnak, őket nem ártana gyorsan hidegre tenni, nehogy később kavarjanak be nekünk egy kicsikét. Ezt követően már nyugodtan lemászhatunk a létrán, majd szeljük át a park-részt a kék jel irányába. Vigyázzunk azonban, mert mindenhonnan lőhetnek ránk az ellenséges katonák, jól bujkálnak itt a fák között. Szerencsére itt felejtett egy hanyag pályatervező néhány konténert, így ezek kitűnő fedezéket biztosítanak számunkra. Persze ahogy haladunk előre, már csak a fákban bízhatunk, de jól karban tartott Ghosthoz méltóan, pocakot behúzva simán elférünk egy fa mögött.
Kisvártatva elérünk a hídig. Ott nagyon kevés fedezék van, többnyire csak néhány kis betonelem mögött tudjuk meghúzni magunkat, onnan kikandikálva lőjük ki az ellenségeket. Miután átkelünk, szemben láthatjuk a gépparkot. Ne a főbejáraton, hanem attól balra, egy kis szervizajtón keresztül osonjunk be. Bent aztán elszabadulhat a pokol, tegyünk hidegre mindenkit. Ágyúerejű puskánkkal lőjük ki a légvédelmi eszközt, majd hagyjuk el a terepet nyugati irányba. Út közben némi lövölde vár ránk, de ez már meg sem lephet minket. Jussunk el az északnyugati mólóhoz, ott mentsük el a játékot a Supply Pointnál, majd a közelben lévő bunker személyzetét iktassuk ki. Velük szemben van a második légvédelmi löveg, azt robbantsuk fel.
Új feladatként be kell jutnunk a palotába. Vissza a gépjárműparkhoz. Innen láthatjuk már a vár bejáratát, szerencsére egy Apache éppen erre jár, így szóljunk is neki, hogy bombázza porig, megkönnyítve bejutásunkat.
A füst elülte után caplassunk fel a nagy lépcsőn, de közben vigyázzunk az ellenségekre. Szerencsére nagyon jó pozícióban vagyunk, iktassunk ki mindenkit, aki életünkre tör. Haladjunk tovább, a kanyarban lévő Supply Pointnál mentsünk állást, és töltsük újra a készleteinket. Törjünk előre, fel a lépcsőkön. A fordulóban vigyázzunk, veszély leselkedik ránk. Mikor felérünk teljesen, vegyük elő legmorcosabb tekintetünket, és osszunk ki mindenkit. Fedezékből nincs hiány, ez nekünk csak jó. Az udvarban lőjük ki a mini-ágyúnkkal a két tüzérségi egységet, majd tartsuk a pozíciónkat addig, míg meg nem érkezik a felmentő sereg. Mindenhonnan lőni fognak, tehát maximális elővigyázatossággal működjünk!
Chapultepec Palace
Hipp-hopp be is jutottunk a Palotába. Hiába, mi már csak egy ennyire ügyes Ghost egység vagyunk! Be kell osonni a lázadók barakkjaiba. A beosonás a mi nyelvterületünkön csak annyit tesz, hogy robogjunk be, öljünk meg mindenkit, és legyünk boldogok. Hát igen, nem egy Sam Fisher féle besurranási terv, de ez is valami.
Uccu neki! Tartsunk balra, öljük meg az őröket. Ahogy beérünk, a bal oldali útvonalat válasszuk, legyen az a helyes irány. Keressük meg a Supply Pointot, és mentsük el a játékot. Osonjunk ki, majd a két tankot a puskánk gránátvető moduljának segedelmével változtassuk ócskavassá. Forduljunk sarkon, és a szemben lévő hídtól jobbra elterülő lejtőn másszunk fel. Keljünk is át ezzel a lendülettel a kis hídon, és kövessük az itt található ösvényt. Likvidáljuk a katonákat, majd folytassuk az utunk északi irányba. Itt a gránátvető segítségével, fedezékből iktassuk ki mindhárom tankot. Ezt követően keressük meg az eldugott Supply Pointot, és mentsük el a játékot, töltsük újra lőszertáskánkat.
Jobbra van egy kis út, azt követve kell bejutnunk a Palota konkrét udvarába. Ha a nyílt terepen megyünk, a mesterlövészek leszednek minket, mint a pinty. Bent likvidáljuk a katonákat, keressük meg a kék jelzést, és rohanjunk oda. Másszuk meg a lépcsőket, és helyezzünk némi C4-et az irányítópult DVD-meghajtójába.
A pukkanás kiszabadítja a fogságba esett tank-pilótákat, és járműveiket, ámde még nincsenek felfegyverezve. Ennek megfelelően a következő támadást nekünk kell visszavernünk, tehát fészkeljük be magunkat a géppuskafészekbe, ezt követően elintézhetjük a támadókat.
Miután ezzel megvagyunk, vegyük fel a nyúlcipőt. Rohanjunk vissza oda, ahol a pálya elején kiiktattuk a két tankot. A mi tankjaink más útvonalon, de ugyanoda jönnek. Mivel szétlőttünk minden páncélost a pályán, ezért gond nélkül megérkeznek hozzánk, ahogy felrobbantottuk az útakadályt. Míg ők beállnak a garázsba lőszerért, nekünk egy újabb rohamot kell visszavernünk. Amint ezzel végeztünk, a közeli Supply Pointnál töltsük újra lőszereinket, vegyük elő a gránátvetőt, és készüljünk fel!
Egy Apache helikopter jön, de ez most egy ellenséges gép, tehát le kell szednünk! Három gránát elintézi, de nem hibázhatunk, mert ha kilő egy tankot, a küldetésnek vége! Miután ezzel megvagyunk, induljunk el. Az útban lévő kanyarnál megállunk, újabb helikopter jön. A recept ugyanaz, mint az előbb, meglepetés nem érhet minket.
A kis intermezzók után a tankok leamortizálják az útakadályt és átkelnek a hídon. Tegyük mi is ezt, majd hívjuk segítségül az F-15-ös vadászgépet, hogy rombolja porig a hidat, nehogy kövessenek. Ezt követően már csak be kell szállnunk a közelben várakozó APC-be, és már mehetünk is tovább.
Shanty Town
Mostani küldetésünk a helyi kunyhóvárosba, a szegénynegyedbe vezet. Bár durván színvonaltalannak tűnhet a környezet, hogy ha lakóövezetként tekintünk rá, de harchoz tökéletes. Tele van fedezékkel, mindenhova le lehet bújni. Sajnos ezt az ellenség is így gondolja, ezért ők is falak mögül kikukucskálva fognak tüzelni ránk.
Jöhet a mehet! Keressünk egy kényelmes pozíciót a páncélos mögött magunknak, és biztonságban, védve nyomuljunk előre. Segítsünk azért a tanknak, lőjünk ki mi is néhány ellenséget, nehogy úgy tűnjön, hogy csak a Tequila miatt ugrottunk le Mexikóba…
A velünk szemben álló páncélost majd a mi keménylegényünk elintézi, semmi gond nem lesz vele, csak nézzük a tűzijátékot. A hatalmas tűzharc után fogjuk kézen Ramirez barátunkat, és térjünk be a bal oldalt található szűk kis utcába. Sok-sok ellenség vár ránk, ügyesen kezeljük a dühös megnyilvánulásaikat. Mindig maradjunk a jobb oldali falhoz tapadva, úgy araszoljunk előre. Haladjunk a kék jelzés irányába, a Supply Pointnál pedig töltsük újra készleteinket, és mentsük el a játékot. Salvatore itt van a közelben, tíz-tizenöt lépésnyire egy kunyhóban. Sebesült, és nincs vele a VIP. Hagyjuk ott a porban, majd az utóvéd foglalkozik vele.
Vegyük az irányt délnek, a kék jelzés felé robogva. Lőjük ki az utunkba kerülő őröket, fussunk keresztül a deszkahídon, majd innen rohanás egészen a következő Supply Pointig. Ekkor kérjük a tüzérség segítségét, akik egy jókora füstbombával megmentenek minket az orvlövészektől. Szélsebesen rohanjunk a kék jelhez, lőjük ki az őröket, majd mentsük meg az Elnököt!
Egy Blackhawk gyorsan el is szállítja innen, de nekünk előbb még meg kell szereznünk a Nuclear Footballt. Ez az az aktatáska, ami mindig az elnök közelében van, és az atomfegyverek kilövési kódját, valamint protokollját tartalmazza. Egyszerűen szaladjunk északnyugatra. Útközben likvidáljuk a lázadókat, és kerüljük el a robbanásokat. A Football eltűnik a helyszínről, mi rohanjunk csak be a finomító területére azért. RPG-vel lőjük ki az ellenség helikoptereit, majd hagyjuk el a csatateret.
Industrial District Revisited
Ismét Mexikó ipari negyedében járunk, ám csak a környék ugyanaz szerencsére, és nem az egész térkép. Ramirez barátunk ismét pihen egy keveset, így megint egyedül vágunk neki a kemény terepnek. Kezd satnyulni spanyol nevű társunk, már csak mi vagyunk formában?
Extrém óvatosan haladjunk előre, majd öljük meg az őrt! Kisvártatva egy járőr dzsip is felénk jön, őt egy jól irányzott lövéssel borítsuk lángokba.
Folytassuk utunk, közben szedjünk le minden ellenséges katonát a közeli fedezékekből, ezt követően az első lehetőségnek forduljunk balra. A változatosság kedvéért itt ismét egy kis lövölde vár ránk, csak azért, hogy el ne unjuk magunkat. A kis udvaron keresztül vágjunk utat magunknak egészen a rendezőállomásig. Épphogy a fejünket dugjuk csak ki a kijáraton, úgy lőjük ki a vonatokat őrző őrszemeket! Ahogy bejutunk az állomás területére, megkapjuk az új feladatot: Szerezzük meg a Footballt. Köszönjük, főhadiszállás, eddig is azon voltunk.
Balra térjünk be a raktárba, és extrém-óvatosan nézzünk körül. Elkerülhetetlen a tűzharc, mindenkit le kell szedni, méghozzá gyorsan, és halálpontosan, különben odaveszünk. Ahogy vége a masszív likvidációs roadshow-nak, keressük meg bal oldalon a létrát, másszunk fel, és jussunk el a következő lajtorjáig. Innen fentről szedjük le a lenti katonákat, jussunk le a földszintre, és hallgassuk meg rádión a bejövő hívást.
Rohanjunk a Supply Pointhoz, mentsük el a játékot. A telep másik végén van egy zavaró berendezés, azt kell semlegesítenünk. Nosza, innen kiindulva vágjunk neki a feladat teljesítésének.
Jussunk el a vonatokig, ott forduljunk jobbra. Lassan haladjunk, kémlelve a környezetünket. Az útakadályoknál készüljünk fel egy kemény tűzharcra. Azért durva itt a védelem, mert őriznek valamit! Osonjunk tovább nyugati irányba a vágányok mentén, és kisvártatva megszűnik a GPS-szolgáltatás, a kommunikáció, és rezeg a HUD is. Ez a zavaró berendezés jelenlétének egyértelmű jele! Kicsit tartsunk északira, a nagy daru lábai között menjünk át. Lőjük keresztül magunkat a barikádon, onnan sétáljunk be az épületbe, és nézzünk ki innen. A piros villogó berendezés fent a szemközti ház tetején a célpont! Öljük meg az őröket, másszuk meg a lépcsőt, majd némi C4-gyel vonjuk ki a forgalomból a zavaró készüléket.
Tartsuk a pozíciót, verjük vissza a támadást. Nem nagy kunszt, mivel kevesen jönnek, lassan, és nem tudnak célozni. Ez mindenképpen a mi oldalunkra billenti a mérleget. Miután a támadást túléltük, rohanjunk át a térképen keleti irányba, a helikopter már vár ránk. Természetesen még néhány ellenséget út közben le kell szedni, de ez már nem jelenthet problémát nekünk!
Suburbs Revisited
Ismét visszatérünk a Mexikói külvárosokba, ám most rendhagyóbb módon tesszük mindezt, mint ezelőtt. Nem ám az utcafronton fogunk rohangálni, mint akármilyen katona, nem ám! Mi Ghostok vagyunk, tehát jól lopakodva, a tetőkön keresztül érjük el kiválasztott célpontunkat.
Állítsuk be fegyverünkön kedvenc tüzelési módunkat, majd vágjunk is bele, ne várassuk meg a Bravo csapatot a földön. Mindenek előtt lépjünk párat előre, majd szedjük le azt a pár őrt, aki azt hitte, hogy megvédheti az útakadályokat innen fentről. Néhány lövéssel igen korrekt módon be tudjuk nekik bizonyítani, hogy tévedtek.
A tető szélére érve nézzünk szét orvlövészek után a környező épületek tetején, majd ha ezzel megvagyunk, lőjük ki az útakadályokat védelmező lázadó csapatokat. Ekkor hívhatjuk a Bravo csapatot, hogy robbantsa el az útból a kedvezőtlen elhelyezésű törmeléket.
Folytassuk utunk a tetőket átszelve, közben fedezzük az utcaszinten előre nyomuló bajtársainkat is. Mikor elérünk a második útakadályhoz, elővehetjük ismét legjobb lövésztudásunkat, mivel ismét tereptisztogatás következik. Miután ezzel elkészülünk, hívjuk Bravóékat, hogy robbantsanak.
Haladhatunk a tetőkön tovább, ám most tankelhárító járműveket kell likvidálnunk. Ehhez először természetesen a környezetüket kell megtisztítani. Néhány lövéssel ez menni is fog, majd ismételten szóljunk a másik csapatnak, hogy pukkanthat!
A fentit ismételjük meg még egyszer a következő tankelhárító gépnél is, majd örüljünk egy kicsit. Ne sokat, mert mennünk kell tovább, Légvédelmi lövegeket kell elintézni. Mondhatnám, hogy új megközelítési módban, de nem, ugyanúgy, mint az útakadályokat, és a többi gépet. Tereptisztítás, majd Bravo csapat bombázás.
Menjünk vissza oda, ahol az első tankellenes egységet felrobbantottuk. Fentről segédkezzünk saját tankjainknak, lőjük ki a gyalogosokat előlük, hogy akadálytalanul előre nyomulhassanak. Ezt követően már csak el kell érnünk a páncélautót, hogy kivonjanak minket a helyszínről.
Némi töltögetés után jön a küldetés következő része.
Az APC-t, amelyben utaztunk találat érte, így gyalog kell folytatnunk az utat. A tűzharc után induljunk el keleti irányba, ám csak óvatosan, mert bőségesen el leszünk látva lázadókkal, mindenhonnan leselkednek ránk!
Lassan, de biztosan törjünk előre, érjük el a kék jelzést! A tábornokunk sebesülten fekszik ott, így egyértelmű, hogy meg kell védenünk a helyszínt. Mindenekelőtt lőjük ki a balra látható tankot a löveggel. Ezt követően hosszas ostrom jön, okosan parancsoljunk Ramireznek, nehogy a halál torkába szaladjon.
A csata végén két újabb ellenséges páncélos érkezik, ezeket a csapattársunk segítségével iktassuk ki ügyesen! Ahogy ezzel is megvagyunk, jöhet a csapatkivonás a páncélautó segítségével.
Zocalo Plaza
A játék egyik legkeményebb pályája jön. Akarom mondani, a mexikói bevetés legmegterhelőbb küldetéséről hallanak majd, kadétok!
Semmi cicózás, már benne vagyunk az utolsó pályákat belengő rohamban, itt megállni nézelődni már kár lenne. Induljunk is el előre, de készüljünk fel, mert a széles balkanyar után, a kereszteződésnél egy igen nagy tűzharc fog kialakulni köztünk és az ellenséges lázadó katonák között.
Szerencsénkre van fedezékünk, és a hangtompítós puskánk kegyetlenül jól szól, tehát minden adott egy sikeres csatához. Amint megtisztítottuk a terepet, vegyük célba a szemben lévő kis sikátort. Oda sprinteljünk át, majd azon nyomban vágjuk magunkat fedezékbe. Szemben egy katona áll, ő nem jelent gondot. De lesz még egy bal oldalon, valamint egy másik jobbra-fent, a tetőn. Ezt a kettőt külön-külön szedjük le, de villámgyorsan.
Törjünk előre, hagyjuk el békében a kis sikátort, így kiérünk a nagyobbacska térre. A Supply Pointnál menthetünk és feltöltődhetünk, használjuk ki ezt a lehetőséget. Ezt követően feladatként két zavaró berendezés kiiktatását kapjuk meg. Gyorsan nézzük meg a térképet, memorizáljuk a gépek helyét, mert ha közel érünk hozzájuk, saját pozíciónk eltűnik a GPS árnyékolásnak köszönhetően. Induljunk neki az első jelnek, de hamar utunkat állja egy kisebb osztag. Tegyük őket sírba, majd robbantsuk fel a gépezetet.
Mehetünk a második után. Óvatosan vágjunk utat az ellenség sorai között, de tényleg legyünk óvatosak, mert rengeteg katona leselkedik ránk. Miután a második zavarót is felrobbantottuk, likvidáljuk az ostromcsapatot. Mentsünk a közeli Supply Pointnál, majd sprinteljünk a csapatkivonási ponthoz.
Ismét egy kisebb töltögetés következik, jön a pálya második része!
Ahogy betöltődik az okosság, készüljünk fel.
Szaladjunk előre, győzzük le a rengeteg katonát, majd nézzünk farkasszemet az ellenséges tankkal. A vicc az, hogy a legerősebb technika, ami nálunk van, az a sima gránát, tehát ezzel próbáljuk meg felrobbantani a hatalmas páncélost. Bátran szóljunk Ramireznek is, ketten elvégre könnyebb dolgunk lesz.
Miután ezzel megvagyunk, fussunk a jelzés irányába, fel a lépcsőkön, egészen az erkélyekig. Itt lőjünk a téren látható ellenségekre a géppuskafészekből, és szóljunk Ramireznek, hogy szedje le a szemközti házból tüzelő ellenségeket is. Ahogy kicsit elült a por, vegyük igénybe a tüzérség segítségét, és a lent parkoló három ellenséges tankból kettőt robbantsunk fel. A harmadik nem megy, mert kifogy a lőszerük. Profizmus. Sebaj, mert itt fent két létrát igénybe véve lejuthatunk az utcaszintre, és saját kezűleg kivonhatjuk a forgalomból a tankot! Ramirezbe belekarolunk, és ismételten gránátokkal felrobbantjuk a páncélost.
Ezt követően légi támogatást igénybe véve megsemmisítjük az útakadályt, így két barátságos tank is beférkőzhet a hatalmas térre. Mivel kilőttünk előlük mindenkit, sok dolguk nem lesz.
Keressük meg a közeli Supply Pointot, mentsük el az állást, majd szóljunk az egyik páncélosnak, hogy lője ki a palota bejárati ajtaját.
Ekkor készüljünk fel a hatalmas tűzharcra. Bent rengeteg ellenség leledzik, nagyon jó reflexeket igényel a gyors és hatékony likvidálásuk. Miután leöltünk mindenkit az udvaron és az emeleten, menjünk fel az elsőre, és keressük meg az erkélyt. Innen út vezet a hátsó udvarba. Fentről lőjünk ki mindenkit, másszunk le a létrán, végül rohanjunk hátra. A Bravo egység elfogta az ellenséges tábornokot, mindenki örül!
Sprinteljünk vissza a csapatkivonási pontig.
Downtown Revisited
Megérkeztünk a fináléba, ahol a fejlesztők megpróbálnak még egy-két sztorielemet erőltetni, de teljesen felesleges, ez már nem oszt, nem szoroz így a végén. Mindenek előtt végezzünk a fogadóbizottsággal. Vigyázzunk nagyon, mert a fejünk fölött köröz egy támadóhelikopter, melyben a nagy-nagy ellenség, Carlos csücsül, kezében a Nuclear Football-lal.
Mindig úgy mozogjunk, hogy ne találjon el minket az Apache, de ugyanakkor a földi ellenségeknek se fedjük fel magunkat. Alapvetően a Bravo csapat helikopterének lezuhanási zónájába kell eljutnunk, de útközben lázadók állják utunk, valamint a helikopter is kellemetlenkedik nekünk. A Supply Pointnál mentsünk állást, majd folytassuk utunk a baleset helyszínéig.
A Checkpoint után keressünk egy géppuskafészket, és lőjük le a helikoptert. Ez nem lesz ily egyszerű, hiszen csapatok a földön, és gép a levegőben lesznek azok, akik géppuskatűz alá vesznek minket ha feltűnünk, de sebaj, ügyesek vagyunk. Miután füstölögve elszáll a repülő szerkezet, menjünk a kékkel jelölt kivonási pontig. Csak óvatosan közlekedjünk, mert ha most lőnek le minket a katonák, akkor a Checkpointig kell visszamennünk.
Kivonás után újabb töltögetés következik, a pálya második része jön!
Fel vagyunk paprikázva rendesen, már véget akarunk vetni ennek az egész bevetésnek. Ramirezzel el akarunk menni tequilázni egyet, úgyhogy szaporán!
A szemben lévő tankkal semmiképp se bonyolódjunk tűzharcba, de az ellenségeket lőjük ki mellőle. Érjünk el a kék jelig. Itt két barátságos páncélossal védjük meg magunkat a támadás ellen. Sokan jönnek, gyorsan, és minden irányból, tehát a feladat nem egyszerű.
Két tankunkat sajnos támadóhelikopterek felrobbantják, így elpárolog könnyen szerzett helyzeti előnyünk.
Vegyük fel a nyúlcipőt, és robbantsuk fel a megjelölt ellenséges gépezeteket. Néhány ellenség védi őket, de a játék során kerültünk már ezerszer nehezebb helyzetekbe is, úgyhogy laza csuklómozdulatokkal tegyünk el láb alól mindenkit, majd iktassuk ki a gépeket.
Innen egyenesen a Footballhoz vezet az utunk. Egy udvart kell keresnünk, ami meg van jelölve kékkel, emellett pedig két háztömbnyi távolságra fekszik, tehát egyszerű megtalálni.
Likvidáljunk mindenkit, menjünk le a pincébe, és szerezzük meg a Footballt. Elkapjuk Carlos-t, vagy inkább gyorsan odarohanunk a kivonási pontra? Ez már rajtatok áll!
