Minthogy a fejlesztőbagázsról és a játék születésének egyéb körülményeiről már olvashattatok, ezért nem is untatok ezzel még egyszer senkit – kukkantsuk meg, mit is kell tudni erről a remek játékról.
Egy aranyos kis bevezetővel nyitunk, melyben Daxter (a meghatározhatatlan fajtájú, nagyszájú dumagép) öles léptekkel halad egy nagyobb bajusz-összeakasztás felé a helyi erők képviseletével, melyből természetesen Jak rángatja ki – méghozzá nem is akárhogyan! Minden földi jóval felszerelt Buggy-jával kimenekíti barátját a slamasztikából, majd néhány nagymenőt porig alázva elszáguld a csillagos éjszakába. Az alaphangulatot azt hiszem ez meg is adta, csudajó, ahogy meg van komponálva ez a jelenet – aki még nem ismerné a főhősöket, egy pillanat alatt meg fogja kedvelni őket! Midőn hőseink elrobognak, mi meg is érkezünk a főmenübe, ahol a biztonság kedvéért azért nézzünk szét, hátha lelünk olyasmit, ami magyarázatra szorul!
Körülvizslatva rengeteg választási lehetőségünk mutatkozik: a már megszokottakhoz hasonlóan most is lentről felfelé haladunk. A Secrets Shopban némi gubáért extra dolgokat tudunk megnyitni, úgymint új járművek, sisakok, antennák, kerekek, és ki tudja még mit nem. Értelemszerűen csak akkor érdemes ide benéznünk, ha már van mit elvernünk – értjük ez alatt a sikeresen abszolvált versenyek után járó kreditanyagot. Az Options-ban bekalibrálhatjuk a vibrációt, a visszajátszásokat, feliratot, felbontási arányt, variálhatunk a fénybeállításokkal, végül nekünk tetszőre szabályozhatjuk be a muzsikákat is. Ha valakinek bírná a tévéje a progressive scan-t, az azt is működésbe hozhatja. A Profiles-ban válthatunk az egyes felhasználók – nos – profiljai között, ez akkor hasznos, ha több ember is nyúzza egyidejűleg az anyagot – így nem lesz belőle vita, ki hol is tartott. Customize – egy érdekes menüpont. Ánglius nyelvezettel jobban bírók valószínűleg már rájöttek, hogy itt bizony erősen lehetőségünk lesz átmaszkírozni járgányunkat. Illetőleg járgányainkat – mivel több is lehet belőlük, persze nem adják ingyen őket, ezekért teljesíteni is kell, de most nem erről akarunk beszélni. Tehát az átalakítások: legelőször is ki kell választani, hogy melyik járgányunkat akarjuk tönkretenni, miután ez megvan, láthatjuk egyedi paramétereit, melyek a következők: motor, váltó, páncélzat, turbó. Az előző kettő hét fokozatban fejleszthető, a harmadik nyolc, míg a negyedik kilenc megújuláson is képes keresztülmenni. Ezeket a Tune Performance helyen tudjuk megtenni – itt ki is van írva, hogy mennyi gömbbe („Orb” – a helyi valuta) kerül. A Modify Body Parts-nál tuningolhatunk vizuálisan, méghozzá ötféle csoportra lebontva: cserélgethetjük az első lökhárítót, az oldalpaneleket, a hátsó lökhárítót, a motorháztetőt és a hátsó panelt – gyakorlati haszna nem sok, esztétikai élményanyagot szállító jótékony hatása annál inkább van. A Respray Paint Job-nál fújhatjuk át nekünk tetsző színűre a járgányainkat – előny, hogy mindezt teljesen ingyen tehetjük meg. Az Accessorise-nál cserélgethetjük az antennákat illetőleg a bukósisakokat – már ha van mit cserélgetni. Ezeket is a versenyek nyerésével tudjuk majdan magunkévá tenni. Végeztünk az állítgatásokkal, a főmenüben még szemrevételezhetünk egy Exhibition nevű pontot, ahol öles online, illetőleg hálózati játékra invitálhatjuk meg felebarátainkat. Ha kinézelődtük magunkat, akkor akár bele is vághatunk az Advendture-be, mely természetesen a játék fő része, melyhez a derék fejlesztők nem voltak restek még történetet is kreálni. Emígyen szól: hőseinket meginvitálják egy kis összejövetelre, ahol barátaikkal koccintanak egyet Rayn apjára. Aki nem tudná ki ő, elmondjuk, hogy Krew az, a Jak II részének fő leveskavarója. Szóval az öreg azóta ugyebár már a vadászmezőkön nyúzza a szarvasokat, így egy videofelvételen keresztül szól hozzánk, melyet még halála előtt rögzített – miszerint épp most ittunk mérget az ő egészségére. És ez miért jó neki? Mert ezzel akar ösztönözni minket arra, hogy biztosan megnyerjük a Kras City Grand Championship-et. Az apuka ugyanis meglehetősen szentimentális: életében nem sikerült ezt véghezvinnie, így most rajtunk keresztül akarja ezt megvalósítani. Persze ha nyerünk, megkapjuk az ellenmérget. No akkor lássunk is neki!
Egy kis oktatórész következik, melyen gyorsan végig is megyünk, hogy tisztában legyünk a teendőinkkel, illetőleg lehetőségeinkkel. Egy kedves női hang instruál minket, mely arra ösztönöz minket, hogy nyomjuk bátran az X-et, ugyanis ezzel gyorsíthatunk, míg a négyzettel a fékbe taposhatunk bele, valamint a tolatást is ezzel tudjuk elvégezni. Ha a zöld keresztet felkapjuk, a bal alsó sarokban látható életerő fog visszatöltődni. Természetesen ez az életerő nem Jak-é, hanem a kocsié.
Ha túlestünk ezeken a bonyolult feladatokon, a bájos női hang további kommandokat osztogat: amennyiben nem akarunk lemaradni a mezőny mögött, kék bizgentyűket kell felszednünk, ezek ugyanis a turbófeltöltők. Aktiválni a turbót az R2-vel tudjuk – azt, hogy mennyi kraft van még benne, a jobb alsó sarokban láthatjuk.
A következő résznél az erőcsúsztatást tanulhatjuk meg, gyorsuljunk fel, majd a megfelelő pillanatban rántsuk oldalra a kormányt a négyzet egyidejű lenyomásával, melynek hatására az élesebb kanyarokat nagyobb eséllyel vesszük majd be, valamint turbónk is töltődik. A most következő résznél az L2-vel való ugrálást tanulhatjuk ki, néha bizony jól jöhet majd, úgyhogy ne felejtsük el!
Következnek a fegyverek! Sárga bizgentyűk rejtik őket, és két fajtájuk van: első és hátsó. Előre kaphatunk rakétát, gránátot, géppuskát, szőnyegbombát és még pár vicces dolgot – ezeket véletlenszerűen osztja a gép. Hátulra beszerezhetünk aknákat, mely a célkövetős rakéták hatástalanítására is megfelel, használjuk bőszen! Kaphatunk még egy kis robotot, aki védelmez minket, olajfoltot, aminek hatására ellenfeleink megcsúsznak, stb. Ja, majd elfelejtettem: a hátsó fegyverek színe piros! Ha valakit sikerül hidegre tennünk, a jobb alsó sarokban egy fekete csík elkezd emelkedni, ha ez betelik, extra nagyot tudunk fegyvereinkkel sebezni – egészen addig, amíg egyszer meg nem halunk. Deathmatch-nél kifejezetten jótékony hatású.
Miután túlestünk a beavatáson, szemrevételezhetjük a versenyeket: négy liga van, mindegyik hat helyszínre van felosztva, azokon belül pedig véletlen számú pálya található, melyeken különböző típusú versenyeket rendeznek. Persze nem mindegyikre nevezhetünk egyből, ezeket meg kell nyitni, mégpedig a medálok gyűjtögetésével. Ha rámegyünk egy pályára, akkor a játék kiírja, hogy hány medálpontot kell összekaparnunk ahhoz, ha menni akarunk rajta. Nagyjából és egészében ennyit kell tudni a játékról, meg persze azt, hogy viszonylag nehéz, ezért sok türelem kell hozzá. Jó szórakozást!
Játékmódok: Ahogy az már az ilyen játékoknál lenni szokott, a készítők rengeteg különböző módusszal ajándékoznak meg minket, amik között vannak jobbak, vannak kissé gyengébbek, ám semelyikre nem lehet azt mondani, hogy unalmas lenne.
Race: Sima, egyszerű körverseny, a „ki ér hamarabb célba” népi örömjáték jegyében. A fegyverek természetesen itt is használhatóak.
Freeze Rally: A pályán elszórva találhatóak kis jégtömbök, ezekből kell minél többet magunkhoz szólítanunk, mert így a számláló óra néhány másodpercre megáll. Hogy aranyat kapjunk a pálya végén, igencsak fel kell kötni az alsóneműt, elég szűkre vannak szabva az időhatárok!
Death Race: Minél több ellenfél kilövése a cél. Ellenlábasaink szerencsére nem támadnak vissza, mindössze annyit csinálnak, hogy időről-időre feltűnnek előttünk, nekünk csak ki kell bombáznunk őket. Ha lejár az idő, összesítik pontjainkat, majd eredményhirdetés következik.
Rush Hour: A megátalkodott ellen nem átall szembe jönni velünk: nekünk adott számú élettel kell ügyesen manőverezve közöttük elvergődni a célig.
Turbo Dash: A kis fikusz alakú bizgentyűket kell gyűjteni, majd ha szereztünk egyet, tapadjunk rá a turbó gombra, így ha az is feltöltődik, pontokat kapunk. Természetesen az győz, akinek a legtöbb van.
Assassin: Mindenkinek van egy kijelölt célpontja, azt kell levadászni. A többieket is kilőhetjük merő szórakozásból, ám pontot csak a megjelölt delikvensért kapunk.
Deathmatch: Azt hiszem, ez magáért beszél, mindenki-mindenki ellen, csak egy maradhat. És az nem árt, ha mi vagyunk.
Artifact Race: A Jak világban oly’ nagy becsben tartott gúla alakú mütyüröket kell összeszednünk, lehetőleg minél többet. A véges időkeret garantálja az izgalmakat.
Capture: Szerény véleményem szerint a legélvezetesebb mód. Természetesen az FPS-ekhez hasonló CTF-ről van szó, ám itt csak egyetlen elrabolható zászló (vagy valami olyasmi tárgy) létezik, mégpedig semleges területen. Minél többször kell bevinni a bázisunkra, lehetőleg úgy, hogy közben ne lőjön ki az ellen.
Sport Hunt: Kedves kis állatkák életét kell megkeserítenünk, mégpedig úgy, hogy levadásszuk őket, zsíros pontok fejében. Sajna a többi játékos is erre megy, szóval csak igyekezzünk!
Collactathon: Egy ovális arénában kell köröznünk, és amolyan kúpféleségeket kell gyűjtenünk.
Érdekesség:
A game optionsban érdemes állítgatni az Audio Language-t – felettébb mókás mikor hőseink franciául, spanyolul, vagy éppel olaszul szórják az igét.
