Itt az idő, hogy a Közel-Keletre összpontosítsunk. A helyszín a képzeletbeli Zekisztán, ahol egy gonosz kis diktátor uralmát kell megdöntenünk. Ismerős lehet a helyzet a valóvilágból is, azonban a hasonlóság ez esetben nem a véletlen műve. Épp ellenkezőleg, a hasonlóság az Amerikai Hadsereg számlájára írható.
A kicsit ködös bevezető után igyekszem tisztázni a dolgokat bizonyos fokig. Mivel mostanában nem túl divatos az a harci stílus, hogy „kiállítunk egymással szembe 10000 embert egy mezőre, és öljék egymást, így döntvén el egy háborút”, ezért a US Army megrendelést adott le egy harci szimulátorra. Egy olyan programot kértek, amivel a mostanság „divatos” városi gerillaharcot tudják begyakoroltatni a katonákkal. Ilyenformán hatékonyan készíthették fel őket a szűk utcájú, poros, Közel-Keleti városok bevételére. Élethű szimuláció volt ez, kis létszámú csapatokkal, valódi fegyverekkel, légi felderítéssel, vagyis szinte mindennel, ami a valós csatatéren szembejöhet velük. Annyira jól sikerült ez a kis programocska, hogy profik kezébe nyomták, hogy készítsenek ez alapján egy izgalmas harcjátékot. A Pandemic Studios már tett le az asztalra nagy neveket, és jelenleg is dolgoznak pár ütős játékon, de amit a Full Spectrum Warriorból kihoztak, az egyszerűen csodálatra méltó.
Mi ez a játék?
Talán az előző bekezdésből kiderült, hogy a játék nem egy klasszikus értelemben vett shooter. Sőt, jobbat mondok: a küldetések során egyszer sem fogjuk mi magunk meghúzni a ravaszt. Elég meredek? Azért annyira nem, ha tisztába rakjuk a játék műfaját, bár tulajdonképpen beleerőltetni egyetlen szegmensbe sem lehet. Ha mindenképpen kategorizálni kéne, akkor én a Real Time Strategy skatulyába passzíroznám bele. Bizony, ez egy kőkemény taktikai játék. Mi adjuk meg a csapatainknak, hogy hova menjenek, merre célozzanak, mire nyissanak tüzet, hova bújjanak fedezékbe, vagy esetleg kihez vágjanak gránátot. Tehát aki egy Third Person Shooter játékot várt az talán nem lesz teljesen elégedett, viszont, ha nekifut az FSW-nek, akkor felfedezhet egy teljesen újfajta játékmenetet, és talán ugyanolyan elégedetten áll majd fel a fotelból, mintha ő maga irtotta volna ki az ellenséget. Ezt az érzést váltja majd ki, hogy büszke lesz az egységeire, akiket ő vezetett el a végső győzelemig, a tizenegy fejezeten keresztül.
MOUT 1×1
A MOUT, vagyis a „Military Operations in Urban Terrain” a játék gyakorlópályájának felel meg. Itt öt fejezeten keresztül tanulhatjuk meg a játék kezelését, elsajátíthatjuk az alapokat. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk minden egyes szóra, amit a kiképzőtiszt mond nekünk, mert később súlyos veszteségekben csúcsosodhat ki a figyelmetlenségünk. Előfordult velem is, hogy egy pillanatra félrenéztem, és le is maradtam egy igen fontos játékelemről, amit az ötödik fejezet körül hiányoltam komolyan. Egyszerűen öngyilkosság átugrani a játéknak ezt a részét, mert itt pöttyet bonyolultabb kezeléssel lesz dolgunk, mint például egy Warcraft 3-ban. Azért nehogy megijedjetek! Csak első ránézésre komplikált a különféle parancsok kiadása, a küldetések közben azt veszitek majd észre, hogy villámgyorsan beletanultatok az őrmesteri feladatkörbe. A lényeg az elővigyázatosság.
Fedezék
Ha már az elővigyázatosságnál tartunk… Létfontosságú a Full Spectrum Warriorban (ezáltal a valóvilágban is), hogy MINDIG fedezék mögé bújjunk. Csakúgy, mint az életben, itt is egyetlen elhibázott mozdulaton, egyetlen másodpercnyi figyelmetlenségen, egyetlen eltévedt golyón múlhat a csapatod élete, és a küldetés sikere, esetleg a háború vége. Mikor előhívjuk a mozgáskurzort, akkor a jobb alsó sarokban kapjuk az információt róla. Helyzettől függően változik. Jelzi, ha fedezék mögött van, jelzi, ha nem mehetünk valahova, vagy ha kikukucskálhatunk a sarok mögül. Alapesetben a házak között cikázunk ide-oda. Ilyenkor természetesen útelágazásokhoz, mellékutcákhoz, és sikátorokhoz érünk. Nem rohanhatunk át egyszerűen, mert akármelyik kis beugróból előpattanhat egy ellenség. Pontosan ezért kell odamozgatnunk a mozgáskurzort a fal széléhez, majd mikor megjelenik a sarok ikon, akkor odaküldeni a csapatot. Ekkor a Team Leader automatikusan kikukucskál a fedezékből, és közli velünk, hogy van-e ellenség a látómezejében, vagy tiszta-e a terep.
Természetesen nem csak falakat, és sarkokat használhatunk fedezék gyanánt, a fejlesztők ennél sokkal jobban törekedtek az élethűségre. Jóformán minden tereptárgy mögé bebújhatunk, ám nem mindegyik nyújt tartós biztonságot. Tegyük fel, hogy kilövünk egy ellenséget a homokzsákból épített barikádja mögül, majd azt fedezéknek szeretnénk használni. Innen lőhetünk, ameddig a lőszerünk bírja, akkor sem lesz szerencsés esetben semmi bajunk. Azonban mikor egy autó (hűtőszekrény, kanapé, vagy faláda) mögé fészkeljük be magunkat, akkor gyorsan likvidálnunk kell a ránk tüzet nyitó ellenséget, mert ezek a fedezékek bizony elég sebesen amortizálódnak, ennek mértékét a fejünk felett lévő kis pajzs-ikon teltségének figyelésével követhetjük nyomon. Például, ha elbújunk egy konténer mögé, és ránk lőnek egy RPG-vel, akkor bizony az egész csapat odavesz, köszönhető a rakéta erejének (ugyanakkor egy fal mögött túléltük volna ugyanezt a támadást). Tehát még egyszer kihangsúlyozom, hogy mindig fedezékről fedezékre mozogjatok, nyitott terület közepén pedig megállni TILOS.
Tűzparancs
Attól, hogy bebújunk valami mögé, még nem fogjuk legyőzni az ellenséget. Többféle tüzelési mód áll rendelkezésünkre a rosszarcú közel-keleti katonák elnyomására. Könnyű esetben csak álldogál valahol a szabad téren, így egyszerűen a Point Fire parancs használatával gyorsan likvidálhatjuk. Rosszabb esetben fedezék mögé bújik az enemy. Ekkor több úton juthatunk el a megsemmisítéséig. Ha nincs túl messze tőlünk, akkor egyszerűen odahajíthatunk egy gránátot, és azzal el is intéztük. Megesik viszont, hogy egészen távolról kell becserkésznünk az illetőt. Ilyenkor gyorsan csekkoljuk a GPS-ünket, és nézzük meg, hogy oldalba tudjuk–e támadni egy sikátor, vagy mellékutca segítségével. Az egyik csapattal támadjunk, majd a másikkal induljunk el megkeresni a kiskaput. Amíg Alfát támadja, a Bravóra nem tud koncentrálni, így átosonhatunk az utcán. Ez mellékesen az ellenséges területen való mozgás egyik elengedhetetlen eleme: míg az egyik csapat mozog, a másikkal igyekezzünk fedező tüzet biztosítani számukra. Előfordulhat, hogy a fedező tímnél közelebb kerül az ellenséghez a támadó csoport. Ezt sima fedező tűzzel nem lehet megoldani, mert a gonosz kis katonák mindig a legközelebbi alakulatunkra nyitnak tüzet. Ekkor kell alkalmazunk a Suppression Fire-t, ami azt eredményezi, hogy az egész fedező csapat ólomzuhatagot zúdít az ellenfél fedezéke irányába, így ki sem tudja dugni a fejét, eközben a támadó team meg tudja kerülni például, és hátba tudja támadni a zekisztáni harcost. Azonban maximális elővigyázatosság szükségeltetik a Suppression Fire használatához. Mivel gyalogosaink szórják a golyókat, mint az őrült, ezért a másik csapatot is eltalálhatják, megsebesíthetik, ha átporoszkálnak a tűzvonalon!
Az előző szituációt vegyük megint alapul. Nem kell mindig az elnyomótüzelést választani, egész egyszerűen létezik egy lőszer-takarékosabb megoldás is. Nevezetesen a füstgránát. Kettőt, hármat az ellenség elé vágunk, megvárjuk, míg felépül az áldott kis füstfalunk, és osonhatunk halkan, észrevétlenül. Biztos, ami biztos alapon, míg az egyik alakulat fedező tüzet biztosít, a másik úgy is át tud kelni az utcán, az kettéválik, és folyamatosan fedezik saját magukat is. Kettő marad biztos helyen, az ellenséget tűz alatt tartva, míg a másik fele a csoportnak megkezdi útját a következő rejtekhely mögé lassan, kibiztosított géppuskákkal. Mikor megérkeznek, ők kezdenek lőni az ellenfél katonájára, míg a másik fél csatlakozik hozzájuk. Rendkívül hasznos mozdulat, rengetegszer fogjátok alkalmazni a játék során.
Sebesültek és utánpótlás
Megesik, hogy valakit mégis eltalál az ellenség. Szerencsés esetben nem hal meg rögtön. Ilyenkor minél előbb elsősegélyt kell nyújtanunk bajtársunknak, mert ha sokáig tétovázunk, belehal a helyszínen a sérüléseibe. Egy kereszt ikon jelenik meg, ha fölé visszük a mozgáskurzort. Két katona fedezéket nyújt, míg a harmadik ellátja a sérültet, majd vállra veszi. Ez esetben természetesen lassul a csapatunk sebessége, és tűzerőt is vesztünk a sérült miatt. Fontos, hogy minél előbb elcipeljük egy CASEVAC-be, ahol a szanitéc rögtön talpra tudja állítani vérző bajtársunkat. A piros körbe kell lerakni a szerencsétlent. Amennyiben nincs sérült a csapatokban, úgy a piros körbe lépve elkezdjük feltölteni a lőszerkészleteinket (a bal alsó sarokban a százalékos mutató jelzi ezt). Fontos, hogy mindig vegyünk magunkhoz utánpótlást, mert egy adag lőszerrel (emberenként hat tárat vihetünk egyszerre) nem húzhatjuk ki a legtöbb pályát. Ha elfogy a muníció, akkor végünk. Nagyjából ennyi fért most bele, persze lehetne még tárgyalni oldalakon keresztül a különböző taktikai húzásokat, de úgyis rájön majd mindenki a játék közben.
Offical Army Training Version
A Pandemic-nél dolgozó srácok úgy döntöttek, hogy ha már egyszer volt egy alap, amire építettek egy kitűnő játékot, akkor azt nem fogják a kukába dobni. Arról van szó, hogy benne hagyták a boltok polcaira került változatban az eredeti, amerikai hadsereg számára készült verziót is. Ez azonban nem áll rögtön a rendelkezésünkre. Mindössze annyit kell tennünk, hogy beírjuk ha2p1py9tur5tle kódot a Cheat menüben, majd csinálunk egy új játékos profilt, és már mehet is a katonaságnak szánt gyakorlóverzió. Hat küldetést játszhatunk végig, a mazochistább játékosok beállíthatják a számukra legkedvezőtlenebb feltételeket is. Például elindulhatnak egy csapat zöldfülű texasi cowboy-gyerekkel, kevés lőszerrel, erős északi szélben, rengeteg agresszív civilekkel tarkított pályán egy állig felfegyverkezett, harcképzett közel-keleti milicista gárda ellen. Természetesen ezt fűszerezzük még azzal, hogy nincs mentési lehetőség a pályákon. Ennek a játékmódnak a kipróbálását csak akkor ajánlom, ha már végigtoltátok a Full Spectrum Warriort. Azt hozzá kell tenni, hogy ez nincs csiszolva, optimalizálva, tehát bugos lehet helyenként, a framerate is leeshet néha. Fegyverbe!
