Egy régi-új játékról nehéz és könnyű is egyszerre írni, hiszen a Super Mario Bros talán az egyik legismertebb Nintendo játék, sokan ismerték az előzményeket, így a várakozás is nagy volt a programmal kapcsolatban. Előzetesben már annyit most elárulhatok, hogy igencsak megdolgoztak a fejlesztők a programmal kapcsolatban, tényleg újat alkottak a témában.
Vissza az alapokhoz
Mostanában már ritkán találkozik az ember 2D-s játékkal, így furcsa lehetett a választás erre a megoldásra, de a téma jellege miatt abszolúte érthető a dolog. Nos, valahogy furcsa is lett volna, ha nem így történik, teljes mértékben megfelel a megoldás az elvárásoknak. Az irányítás szinte teljesen megegyezik a régi SMB-k mozgatásával, a megszokott módon ugrálhatunk, kúszhatunk és persze futhatunk, csakúgy mint eddig bármikor. A grafika viszont jelentős ráncfelvarráson esett át, a 2D ellenére maximálisan kihoztak mindent a témából a készítők, egyszerűen fantasztikus a látvány.
A történet a szokásos, azonban ezúttal a környezetünk nagyon változatos lesz, igen különböző világokban kell helytállnunk. 8 világ áll a rendelkezésünkre a játékban, mindegyik világ számos pályát rejt, persze olyanokat is melyeket nem tudunk csak simán bebarangolni. Belépve egy világba az alsó képernyőn láthatjuk a világ alaprajzát, az elérhető pályákat és a fontosabb világelemeket. Ahova út vezet oda kalandozhatunk is, méghozzá akár többször is. Ez nagyon fontos eleme a játéknak, megszűnt a linearitás, lehet, sőt néha kell is hogy visszatérjünk a már megismert pályákra. Ennek oka lehet az is, hogy extra dolgokat zsebelhetünk be, ha visszatérünk, ennek lehetőséget jól láthatjuk a pályarajzon. Több útvonal elérése pénzbe kerül, a felső képernyőn láthatjuk a rendelkezésre álló pénzmennyiséget, ezt költve tudjuk bevásárolni magunkat egy új pályára. A pályarajzon feltűnnek extra bejegyzések is, a gép jelzi a mentési helyeket, valamint a nagyobb küzdelmek helyét.
Ismerkedjünk meg most azokkal az újdonságokkal amikkel a pályákon találkozhatunk. Karakterünk nem csak egy alakban létezhet a programban, kicsit a Wario játékokhoz hasonlóan itt is több variáció létezhet. Mario mérete az extrém kicsitől az extrém nagyig változhat, ennek megfelelően változik az ereje is, nagy alakban bizony törni-zúzni lehet a pályaelemeket. A kis formának is megvannak az előnyei, vannak helyek ahova csak így tudunk majd beférni. Átalakulhatunk tűzlabdássá is a programban, ez azért jelent nagy előnyt mert nem csak a fejükre ugrálással tudjuk ellenfeleinket hatástalanítani, hanem tűzgolyókat dobálva is adhatunk a fejüknek. Új a teknőc figura is, a vízben úszva így extra képességekre tehetünk szert. Van még egy különleges megjelenési forma is, ekkor Mario szuper csillogóvá válik és így csak az érintésével le tud győzni mindenkit.
Az új formákhoz új mozgások is dukálnak, van itt szuper pörgő-forgó ugrás mely segítségével sokkal lassabban esünk lefele, fejen átfordulva ugrás, mely sokkal messzebb visz, vagy éppenséggel a falon felkapaszkodva felszaladás. A kapaszkodások sorát is gyarapították, a kötelek mellett a rácsokba is lehet kapaszkodni, ezeket akár 3D-ben is meg lehet forgatni. Fontos elem az oldalazás a keskeny részeken, illetve köteleken, van ahol csak így juthatunk tovább.
Az új lehetőseinkhez új ellenfelek is dukálnak, bizony itt sincs semmi szégyellni való, a kicsiktől az óriásokig minden előfordul is, kúszva, mászva, repülve, ugrálva érkezik az ellen, méghozzá a legváltozatosabb formákban. Ki kell azonban kísérleteznünk, hogy melyiküket hogy lehet semlegesíteni, a sima fejre ugrálás általában bejön, de azért lehetnek extrém esetek is. Általánosságban elmondhatjuk, hogy nagyon változatosak az ellenfeleink és leküzdésünk önmagukban is elegendő lenne és akkor még nem beszéltünk a pályák felépítéséről. Pedig ez utóbbi is megér egy misét, valahogy az az érzésem, hogy az eddigi Mario és Wario játékok legjobbjait sűrítették egy játékban, olyan kombinációk és megoldandó feladatok várnak ránk, amik egyszerűen fantasztikusak. Igazából példákat sem lehet mondani annyira komplexek a pályák, a tervezők nagyon jól döntöttek, hogy maradtak a jól ismert 2D-s világban.
A konkrét pályákra belépve a felső képernyőn játszunk, az alsón pedig az extra információkat láthatjuk. Felül a legfontosabb az idő múlása, sajnos nagyon hamar elfogy jobb igyekeznünk. Az alsó képernyőn a mindenkori pozíciónkat láthatjuk, valamint az összegyűjtött nagy coin-ok számát. Fontos hogy az extra átalakuló cuccokból egyet mindig tartalékolhatunk, ezt a jobb oldali körben láthatjuk és bármikor előhívhatjuk a játék során. Ez egy nagyon érdekes taktikai lehetőség, éljünk vele.
Ha megunnánk az alapjátékot (kizárt dolog), akkor más lehetőséget is rejt a kis kártya. Elsőként mindjárt itt van a multiplayer játék opció, ahol is Mario és Luigi egyszerre indul neki nagy csillagokat gyűjtögetni. Természetesen 2 DS közötti játékról van szó és nagy pozitívuma a dolognak, hogy csak 1 kártya szükséges a multi játékhoz. Ha ezt is kihasználtuk, akkor következzenek a minijátékok, ebből találhatunk egy csokorra valót itt, ezek már kimaradhatatlan kellékei egy Nintendojátéknak.
Egyedül vagy csoportosan indulhatunk neki a minijátékoknak, melyeket több csoportba szedve találhatunk meg. Akadnak itt akciójátékok, puzzle típusú fejtörők, táblás játékok és extra meglepetések is. Mindegyik játékra jellemző, hogy a minőség nagyon jó, egy-egy játékkal nagyon sokáig el lehet szórakozni, akár még különállóként is értékelhetőek lennének. Összesen 15-18 játék található itt, érdemes ezeket kipróbálni, meglepően szórakoztató alkotásokról van szó.
A vége felé közeledve ideje lenne értékelni, bizony a játék nekem nagyon tetszik, egyszerre hozza a retro feelinget és nyújt újat is, méghozzá profi módon. Kicsit nekem nehéznek tűnt a játék, főleg a múló időre való tekintettel, de persze ezt ellensúlyozza, hogy többször is alkalmunk nyílik a pályákat meglátogatni. A felépítés, a grafika, a zenék elsőrangúak, nálam 10/10 a játék, minden DS tulajdonosnak ki kell próbálni, ezt kár kihagyni.
