Mindenki szívesen visszagondol nosztalgiázva a szánkós időkre, mikor még egy-egy rozoga, szeges mihaszna fadarabon süvített lefelé kisebb és nagyobb dombok tetejéről. Ezt most digitálisan is átélheti mindenki, hála a következő alkotásnak.
Remélhetőleg a bevezetőben elhangzott nosztalgikus szavak mindenki szíve-mélyére eljutottak, és átérzik a számomra is boldog pillanatok miértjét. Most egy olyan játék bemutatójával kedveskedem, amely ezt az életérzést adja vissza, mindezt biztonságos távlatokból:)
A játék, amit 2006-ban egy szlovén diák, bizonyos Boštjan Čadež hozott össze, akkoriban az internet egyik legsikeresebb játékának számított. és több millió pálya készült hozzá, valamint készül a mai napig is. Amikor Nintendo DS-re és Wii-re is bejelentették a Line Rider Freestyle-t, majd mindenki fejében megfordult a gondolat: miért fizetnék érte, ha ingyen is játszhatom vele online? A válasz igen egyszerű…
Míg kedvenc számítógépünk nem hordozható, és nem fér el egyetlen kézben, bárhova kísérve minket, addig a Nintendo DS-sel ezt mind kivitelezhetjük, ráadásul a két Nintendo port alkalmából rengeteg újítást kap a játék, természetesen a régi értékek is egyaránt megmaradnak.
A produktumot elindítva megbizonyosodhatunk róla: a sztori mód igazán ütősre sikeredett! 40-nél is több puzzle (igen, azt is csempésztek bele), cél, és érme várja a PC-n megfáradt játékosokat, egyenesen a Nintendo platformokra. Az irányításba pediglen rendkívül gyorsan bele lehet rázódni, csupán a marokkonzolhoz kapott ceruzával kell megrajzolnunk az általunk helyesnek ítélt lesiklási vonalat, és egy gombnyomás után megtekinthetjük, hogy Bosh nevezetű karakterünk hogyan nyargal lefelé a kijelölt úton. Persze nem ilyen egyszerű minden esetben a helyzet, hiszen ha a kijelölt utat nem tudja teljesíteni kis barátunk, bizony újra kell korrigálni a vonalat, akár többször is egymás után. Néha ez frusztrálónak is hathat kicsit, de az ideillő grafika és játékmenet mellett üdítő színfoltként hat a kihívásokkal teli irányítás.
Nem tudni, hogy a Nintendo csupán egy portként látja a játékot, avagy szeretné folytatni is, de annyi bizonyos, hogy a Line Rider Freestyle nem használja ki teljesen a marokkonzol képességeit. Hozzá kell tennem azt is, hogy a PC-s verzióhoz képest a rejtvények valahogy összetettebbekké és igényesebbekké váltak, és a ceruzával való irányítás is kézre állóbb a többi beviteli módszerhez mérten.
A grafika esetében meg kell állapítanom, hogy a Wii-re készült verzió kissé jobban néz ki, mint a marokgépre szánt változat, azonban mindkettőn pofásan kialakított pixel-halmazokat tapogathatnak le szemeink, amelyekhez egyúttal hamar is hozzá lehet szokni, ennek függvényében javasolnám, hogy a folytatásban többet is kilehetne ebből hozni. Jóval többet.
A puzzlek, és hangok rendszere mindezek mellett zseniális, kiegészítik egymást, egy percre sem lankadhat a figyelmünk, a fel-felcsendülő dallamok, hangok, hangeffektek egyike sem lóg ki szerepéből, egytől-egyik hozzáadnak egy szükséges pluszt a játékélményhez.
Elkészült pályáinkat Wi-Fin kereszül megoszthatjuk barátainkkal, vagy akár más, ismeretlen játékosokkal is, és ugyanilyen elven a többiek pályáit is megtekinthetjük, s ha kedvünk van, le is tölthetjük.
Végülis elmondhatjuk, hogy egy korábban asztali rendszerekre szánt online projektet vásárolhatunk meg potom pénzért kedvenc mozgásérzékelős konzolunkra, vagy bárhova magunkkal cipelhető kis-tesójára, Nintendo DS-re. Bár a hordozhatóságnak és portolásnak néha ára van, nem szabad elfeledkeznünk a rettentően hűre sikeredett élményről, a zseniális hangokról, és a furfangos rejtvényekről sem. Ha hó, akkor Line Rider Freestyle!
