Először is a Captain tart egy kis eligazítást az újonc bakáknak a fegyverek és egyéb felszerelések kezeléséről, hogy később már ne legyen gond ezzel. Nos, a legfontosabb: nem rohanunk előre, mint a mérgezett egér! Ez a stuff nem erről szól.
Mivel nagyon hamar kezünk alá kapunk néhány alacsonyabb rangú kispajtást, ez remek taktikai elemeket hordoz magában, amit nem csak, hogy illik, de ajánlott is kihasználni, már ha nem akarjuk megspórolni az ehavi fodrászati költségeinket. Az egér jobb gombjával irányítjuk az adott helyre társainkat, míg ha egy ellenséges fészekre mutatunk, a kurzor átváltozik célkeresztté, ez esetben derék elvtársaink bőszen elkezdik szórni az áldást az adott irányba, ezzel biztosítva a megfelelő nyomást az ellenséges egységeken, és egyúttal remek lehetőséget az oldalba, illetve hátbakapásukra. Ha úgy érezzük, hogy számbeli fölényünk indokolttá tesz egy gyors lerohanást, ne legyünk restek: mikor az ellenfél felett áll a célkereszt, nyomjunk mellé egy bal gombot, és már is csodálhatjuk a repkedő végtagokat, melyek szerencsés esetben nem a mi bajtársainkéi voltak. Amennyiben úgy gondoljuk, hogy tökéletesen megtisztítottuk a terepet, tenyereljünk rá a Z betűre, és osztagunk már fel is sorakozik mögöttünk libasorban, hogy egy emberként rohangáljon utánunk, bármerre is visz minket parancsnoki szeszélyünk. Mikor egy újabb ellenséges góchoz érkezünk, célszerű igénybe venni az X gombot: szétszóródás! Így társaink fedezéket keresnek, és onnan várják további utasításainkat. Nem szóltam még a kis körökről amelyek az ellenség felett virítanak narancssárgán vagy szürkén. Ezek azt mutatják, hogy mennyire vannak nyomás alatt a gazok. Mennél nagyobb nyomás alatt tartjuk őket (ergo tűz alatt), annál kevésbé akarják kidugni az orrukat a fedezékből, tehát nagy eséllyel kerülhetünk a hátukba, oldalukba. Szólni érdemes még a taktikai képernyőről, amelyet a V betű lenyomásával kapunk meg. Itt keményvonalas stratégákhoz híven előre átgondolhatjuk a teendőket, valamint infókat kaphatunk az ellenfél hollétéről, fegyverzettségéről, aktuális célpontjainkról és küldetésünk céljáról is. Nagy vonalakban ennyit kell tudnunk az induláshoz, ha pedig úgy érezzük, hogy túl sokszor kell rányomnunk a „reload checkpoint” opcióra, igyekezzünk felidézni a fentebb említett billentyűket és azok funkcióit, biztosan könnyebben fog menni a dolog. Ha mégsem, nos, ezért van itt ez a leírás.
No better spot to die
Miután feleszméltünk, markoljuk meg a karabélyunkat és vérgőzös csatakiáltások közepette vessük bele magunkat a harcba, fel s alá rohangálva a fedezékben próbáljuk eltalálni egy-két óvatlan németet. Ez vajmi kevés eredménnyel fog járni, valamint azt is szomorúan kell konstatálnunk, hogy a gaz ellen még erősítést is kapott egy tank személyében. Nincs mit tenni, előre…!
Rendezvous with destiny
Miután a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogy előre terveztük, kénytelenek vagyunk feltalálni magunkat. Tehát miután kiszabadultunk az ejtőernyőből, keressük meg Mac-et, aki jó fej, hozzánk is vág egy pisztolyt. Legalább nem megyünk esély nélkül a halálba… Pechesebb bajtársunkhoz érve kaszáljuk le a két német katonát, majd szólítsuk magunkhoz a fegyverüket, ezzel némileg növeljük túlélési esélyeinket. Nyomás Mac után, majd öleljük keblünkre Leggetet és Cole-t, majd konstatáljuk, hogy nem abban a városban vagyunk, mint szeretnénk, ezért kezdjük el követni a sárga nyilat az iránytűnkön (amúgy ez mindig mutatja a helyes irányt, rá mindig számíthatunk). Természetesen – ahogy az már lenni szokott – bele is botlunk nemsokára a konkurenciába, akiket ha tűz alatt tartunk, akkor oldalról likvidálhatunk. Nézzünk jól szét a terepen, találunk értéktelen puskákat, melyeket fel is vehetünk, már ha nehezíteni akarjuk a saját dolgunkat. Jóval fontosabb az a légvédelmi üteg, mely a közelben csücsül: látogassuk meg és jól robbantsuk fel, aztán folytathatjuk dicső küldetésünket a következő ütegig. Itt is jönnek majd a fritzek, de nem kell aggódni, egyelőre nem okoznak túl nagy kellemetlenséget. Ha ezt az üteget is felrobbantottuk (vigyázzunk a detonációval, mert káros lehet az egészségünkre) már kapjuk is a töltőképernyőt, és irány a következő küldetés.
Ambush at exit 4
Minő öröm, egy újabb bajtárs csatlakozik kötelékünkhöz, növelve ezzel is a csapat hatékonyságát. Név szerint Hartsockról van szó, és mint olyan, ő lesz a mi kis csicskánk. Vele végigcsinálhatjuk a bemelegítő küldetést, amelyben megtanuljuk ugráltatni bakáinkat. Hartsock nagyon segítőkész arcnak tűnik, egész jól lő, és soha nem pofázik vissza, tehát bátran számíthatunk rá. Frissen szerzett tudásunkat azonnal ki is próbálhatjuk: a feltünedező németekre irányítsunk tüzet, mi pedig Hartsockkal kapjuk őket oldalba. Miután ezzel (és még néhány ellenféllel) megvagyunk, ismét csatlakozunk bajtársainkhoz, melytől örömkönnyek szöknek virtuális szemünkbe. A feladatunk: elfoglalni egy gépágyú-állást. Most is a tűz alatt tartásos módszert alkalmazzuk, majd oldalról nyírjuk ki az ellenséget, ez szinte már „gyerekjáték”. Rohanjunk a géppuskához, pattanjunk bele (F gomb) és kezdjük el osztani az áldást az ellenre, majd ha ledaráltunk mindenkit, már be is fejeztük ezt a nem túl nehéz pályát.
Objective XYZ
Ebben a misszióban a barakkoknál trónoló németek életének kioltása a célunk, induljunk is útnak. Ne felejtsük el kiadni a Z gombbal a követést a cimboránknak, különben semerre sem fog mozdulni. Egyelőre biztonságban haladhatunk a szokásos módszerrel egészen az újabb gépágyúig, melyet ne próbáljunk meg betámadni, hanem nemes egyszerűséggel, valamint egy elegáns mozdulattal hajítsunk oda egy gránátot (G gomb). Óvatosan haladjunk, mert az ablakból is lőhetnek ránk, azt meg mi nem annyira szeretjük. Menjünk be a házba, lőjük le az ott ólálkodókat, de használhatjuk a kézitusa funkciót is (Q gomb). Megtápolódtunk így egy gépfegyverrel, tehát már esélyesebben indulunk tovább, konkrétan a tűzfészektől jobbra. Haladjunk itt is megfontoltan, tudjátok: zárótűz, majd az épületbe bemászva oldalbakapás. Nemsokára elérünk egy nyíltabb területre, itt kifejezetten ajánlatos a taktikai térkép használata! Miután elértünk a házig, nyomuljunk előre és hajítsunk be egy gránátot abba a szobába, ahol az öt német van, majd reménykedjünk, hogy ez kinyírja mindet. Ha nem akkor B terv: nyomulás be géppisztollyal (ez rendkívül jól használható közelharcban, mivel nagy a szórása). Kint az udvaron kerüljük meg a kocsit, és álljuk a rohamot keményen, majd trappoljunk el jobbra, és zárótűzzel megtámogatott sunnyogással elimináljuk ellenlábasainkat, majd menjünk vissza a többiekhez.
Foucarville blockade
Irány előre, majd hintessünk az előttünk állók pofájára golyózáport, miközben mi magunk a házból szép kényelmesen leszedegetjük őket. Haladjunk előre szépen, és balra a folyónál is foglaljuk le az ellenlábasok táborát zárótűzzel, közben menjünk vissza, és a ház mögül lepjük meg őket. Ha jól végeztük dolgunkat, kapunk egy üzenetet, melyben az áll, hogy jó lenne, ha leszednénk a jobbra levő géppuskafészket. Itt a jobbra levő házak között ellavírozva oldalról kinyírhatjuk a gazokat, de vigyázzunk a házak között meglapuló ellenre! A második fészek kiiktatásához fussunk át az úton és a dzsumbujban haladva kerüljünk az oldalukba – így nem lesz sok gondunk velük. Útközben figyeljünk a szintén fűben lapulókra! Ez megvan, irány a templom, amelyet szintén meg kell védenünk az aktuális rosszarcúaktól. Itt előbb a baloldali sírkertet ritkítsuk meg, majd a templomot megkerülve a jobboldalit is. Mikor már örülni kezdenénk, közlik, hogy menjünk le a templomtól jobbra levő gépágyúhoz, és akadályozzuk meg az inváziót. Nosza! Arra figyeljünk nagyon, hogy a géppityu nagyon „húz”, tehát inkább gyors, rövid sorozatokat adjunk le vele, különben nagyon pontatlan lesz. Ezután a helyi aknavetős keménylegényeket kell kezelésbe vennünk: a kirobbantott kerítésen nyomuljunk be, és balról a fűben kúszva lepjük meg őket! Mostmár csak vissza kell mennünk a kerítés mellé, és beszélni Mac-kel.
Rommel’s Asparagus
Egy nem egyszerű küldetést kapunk. Fel kell robbantani „néhány” póznát, mégpedig azért, hogy az utánpótlást szállító repcsi le tudjon szállni a mezőn. Kezdésnek irány a vízmosás, és jobbra. A fal mögül kérjünk tüzet a legközelebbi ellenséges fészekre, magunk pedig kapjuk hátba őket. Irány a következő, majd az azutáni – őket le lehet rohanni (jobb+bal gomb). Elérünk egy légvédelmi üteghez, melyet robbantsunk fel, majd folytassuk utunkat jobbra, mintha egy kört írnánk le. Itt is ritkítsuk meg a fészkeket, majd rohangáljunk oda a gerendákhoz, és sűrűn nyomkodjuk az F betűt, hogy elhelyezzük rajtuk kis szeretetcsomagjainkat. Ha felrobbantottuk az összest, meg is jön a segítség, ám nem úgy ahogy vártuk. Szóval most irány a másik mező és itt is fel kell robbantani az összes póznát! A fal mögött sunnyogjunk balra, majd a bal oldali egységre társainktól zárótűz, mi pedig lekapjuk őket. Ezután menjünk oda, ahonnan jöttünk, és jól kapjuk hátba az ágyúzó németeket – így azok már nem zavarnak minket. Most gyorsan fussuk körbe és robbantsuk fel a póznákat, miközben a katonáink a fallal szemben levő fészket lövik. Így valószínűleg sikerül… Miközben még mindig őket lövik, mi rohanjunk el a lezuhant repcsi mellett, és a maradék három póznára is adjuk fel az utolsó kenetet, majd szlalomozzunk oda a leszállt gépmadár bal oldalára. Laza pilóta barátunk közli velünk, hogy nyugodtan szolgáljuk ki magunkat, van zsákjában minden jó (mármint hadianyag).
Action at Vierville
Ez egy nagyon hangulatos kis küldetés! Majd mindjárt meglátjátok mire is gondoltam. Először is induljunk el házak között a főúton, majd a kerítésnél foglaljuk le a srácokat, és mire a hátukba érnénk, sajna ők már alulról szagolják azt a bizonyos növényt, köszönhetően Risner őrmesternek, valamint kicsiny kis tankjának! Igen, igen, most már a tank is irányításunk alá kerül, ez lesz ám a móka! Két osztagunk között az 1-es, 2-es billentyűkkel tudunk váltani, és tankunkra akár még fel is ugorhatunk (mögé kerülünk, majd F billentyű)! Egyetlen problémája őkelmének, hogy nem halhat meg, ekkor ugyanis „missön féld” lesz, és kezdhetjük elölről az egészet. Induljunk meg a falu másik vége felé, ahol a templomnál gyorsan irtsuk le a két üteget a tankkal. Forduljunk meg, és a taktikai térképet nézve láthatjuk, hogy egy másik csúnya tank áll az udvaron, ezt foglaljuk le katonáinkkal, mi pedig fussuk körbe, és mikor mögötte vagyunk, ismét paskoljuk meg az F billentyűt, mire Matt barátunk felpattan, és behajít egy gránátot a fülkébe, ezzel le is van tudva a gond. Most a mögötte levőket foglaljuk le embereinkkel, mi pedig megkerülve az épületet, lepjük meg őket. Oké, vissza a templom mellett és el balra, ahol pár tisztet kell leszedni, ez igazán nem lesz nehéz, majd vissza a templomhoz: jön egy kisebb támadóhullám. Mivel itt is felvonul egy tank, jobb, ha hátul hagyjuk a mienket a kereszteződésnél, míg embereinkkel a tank után jövőkkel foglalatoskodunk, mi magunk pedig a már ismertetett tankgyilkos módszerrel operálva szenderítsük jobblétre páncélos ellenfelünket. Ezután már csak oda kell csattognunk Riselhez, és beszédbe elegyedni vele.
Dead man’s corner
Tankunkat kell biztonságban eljuttatni az út végére, ami nem lesz olyan egyszerű, mint gondolnánk. Életünket megkeserítik a szemét tankelhárító ütegek. Ezektől nagyon óvakodjunk, hiszen akkor megintcsak automatikus újrakezdés a jutalmunk… Szóval kezdésnél az előttünk levőkre uszítsuk rá a tankot is, meg a bajtársakat is. Ha a tankkal beállunk a kereszteződésbe, úgy, hogy rálásson a fritzekre, akkor nagy valószínűséggel ki is nyírja őket, mindenféle egyéb felszólítás nélkül. Ezt a taktikát előszeretettel alkalmaztam minden fészeknél, kivéve természetesen az elhárítókat. Jobb oldalt tartsuk sakkban a németeket, míg mi balról a haverokkal leszedjük az ottani pár különítményt. Az úttorlasznál van egy gépágyú, azt is hátulról kezeljük meg, majd tőle jobbra van egy elhárító – ezt mindenképpen a tank segítsége nélkül gyomláljuk ki, nehogy elvérezzen idő előtt! A torlasznak hajtsunk neki, majd a tankkal szintén kezeljük le az egységeket: először a közvetlen előttünk levőket, majd az út vége felé lévő elhárítót szívassuk meg, lehetőleg minél gyorsabban! Addig embereinkkel jobbról foglaljuk le a többieket, majd tankunkkal a kereszteződésből öntsük nyakon a gaz soldatokat némi ólommal. Újabb torlasz – ezt is törjük át, majd nézzük végig a szomorú videót, melyben tanúi lehetünk egy hősi halálnak. Miután elmorzsoltuk az utolsó könnycseppet is, vonuljunk fedezékbe a tank mögé, és adjunk a maradék két fészek szájára feldühödött cimboráinkkal.
The crack of dawn
Ez egy kellemes kis pálya lesz, hiszen itt már két csapatot kapunk irányításunk alá! Az egyik a fire team, amellyel főleg zárótüzet lehet jól eszközölni, valamint az assault team, mellyel jól lehet flankolni – azaz oldalba támadni az ellent. Radarunkon a nyíl jelzi az assault teamet, a másik kis ikon pedig a fire teamet. Nos akkor vágjunk is bele! Először kaszáljuk le az előttünk állókat a szokásos módszerrel, majd induljunk balra a ház mögé, zárótűz a fiúkon, majd az assault teammel lepjük meg őket oldalról. Haladjunk tovább, majd a két ház között küldjük ki a fire teamet a hordók mögé, míg mi assaultékkal leszedjük őket. Egyenesen sajna nem tudunk tovább menni, mert ott egy géppuskafészek, így marad a jobbra irány. Itt jobbról és balról állítsuk rá a legényeket a nácikra, esetleg rohanjuk le őket. Továbbhaladva szintén így járjunk el az ütegnél, melyet egyúttal vonjunk is ki a forgalomból egy adag dinamittal. Haladjunk az út felé és szedjük le a szemét kis géppuskást. Most tüzeljünk a távolban levő házra, illetve az előtte állókra, míg az assault teammel lekapjuk őket balról. Egyelőre ne menjünk be a házba, inkább menjünk vissza az útra, ahol a fire teamet hagytuk, és ritkítsuk le a többieket, majd ha megvan, irány vissza a ház, így már nem lesz senki a hátunkban. Tartsuk tűz alatt a két gazembert, míg mi felrohanunk, és a kis géppityunkkal elegánsan lekaszáljuk őket. Ekkor már csak annyi a feladatunk, hogy feltartóztatjuk az erőszakosan nyomuló németeket, míg megérkeznek Mac-ék. Pattanjunk le hozzá, s beszélgessünk el vele.
The fall of St. Come du Mont
Hoppá! Egyből frontális támadást kapunk az arcunkba! Semmi gond, mindkét szembenálló csapatot foglaljuk le alakulatainkkal, míg mi előremászunk, és oldalról adunk nekik. Ezután adjuk ki a parancsot: kövessetek, míg a halál el nem választ! Ami talán nincs is olyan messze, hiszen előttünk folyamatos szőnyegbombázás van, tehát a kis házat balról kerüljük meg és sprinteljünk végig a mezőn, majd a ház fedezékében szorítsuk tűz alá a fészket, és a ház mögötti dobozok mögül szedjük le az okvetetlenkedőket. Haladjunk tovább az egyetlen lehetséges irányba; egy meglehetősen kényelmetlen szituba ütközünk. A házban felül is és alul is három ember van! Fire osztagunkat küldjük a teherautó mögé és mérjük be a fentieket, assault teamünkkel pedig menjünk a ház oldalához, és onnan vegyük tűz alá a lentieket. Váltsunk géppisztolyra, és mészároljuk le előbb az alsó hármat, majd a fenti hármat is! A ház mögött találkozunk Mac-kel, aki elmondja, hogy egy tank fogja nemsokára tiszteletét tenni, és jó lenne, ha gondoskodnánk róla. Az előttünk levőket vegyük tűz alá, kommandózzunk be oldalról egyedül, szépen learathatjuk őket a géppisztollyal, és máris irány a szűk kis átjáró, melyből egy udvar nyílik, melyen már ott ácsorog a tank. Embereinket helyezzük el az árkádok alatt, biztosítsuk a püspökfalatunkat, mi meg rohanjunk be középre, és a dobozok között vegyük fel a panzerfaustot, mellyel három lövést kell leadnunk a tankra, majd ha ezzel megvagyunk, irány a fedezék, és onnan egyenként szedjük le az ellenség még életben levő tagjait, majd beszéljünk ismét Mac-kel, aki amolyan bakás dicséretben részesít minket.
Buying the farm
Ez volt az a misszió, ahol elkezdtem gondolkodni, hogy most nekem vajon kit is kellene a legjobban szidnom. A programozókat, mert néha annyira gyenge volt az útkereső rutin, a pályatervezőket, hogy még csak véletlenül sem úgy csinálták meg a pályát, hogy bárhova is ésszerűen el lehessen jutni, vagy egyszerűen csak a komplett brigádot, aki csinálta a játékot. Essünk neki, meglátjátok miről beszélek. Feladatunk nem más, mint elfoglalni egy kis farmot – amely valamilyen okból elég fontos fritz barátainknak, ennélfogva jól be is védik. Az a pechjük, hogy viszonylag kevés egységüknél van panzerfaust, így tankunkkal módszeresen körbeirthatjuk őket. Kezdésnél egyből menjünk fel a dombra, és lőjünk ki mindenkit (egy idő után a löveg mindenkit kinyír, még a fedezékben is), majd guruljunk le a dombról, és az ottaniakat is részesítsük „elsősegélyben”. Ha ez megvan, guruljunk előre, és vegyük tűz alá a sarkon levőket, de úgy hogy a sarkon ne forduljunk be, mert egy másik egységnél viszont van tankelhárító, és csúnyán ráfaraghatunk! Eközben mi rohanjunk be a mezőre embereinkkel, és flankoljuk meg a gazokat. Ezután jön az említett panzerfaustos egység a sarkon. Ez nem lesz egyszerű! Legjobb, ha nagyon messziről elkezdjük lövetni őket a tankkal, mi pedig a másik oldalról ( a mezőről kiérve) elbújunk a szekér mögé, és onnan flankoljuk őket. Ha megvan, nyomuljunk előre a tankkal, és szedjük le a géppuskafészekben ülő delikvenst, valamint a három másikat, akik a fal mellett kommandóznak. Ezután még mindig a tankunkkal nyomuljunk előre az úton és a sarkon levő géppuskafészket is tegyük gyorsan múlt időbe, majd irány felfelé. Checkpoint – küldjük előre ismét a tankot, rövid idő után lenyírja a három németet. Most a balra levő kerítés mögül embereinkkel tartsuk tűz alatt a bal oldali bagázst, miközben tankunkkal lerohanjuk őket (náluk van aknavető). A többieket szintén bízzuk a tankra, majd vegyük zárótűz alá az épületben lapulókat, mi pedig rohanjuk le őket társainkkal. Ezután már csak a „mortar” teamet, és egy tankot kell felrobbantanunk, igyekezzünk gyorsan átvágni az udvaron, ha nem akarunk felrobbanni. Irány le a lejtőn, embereinket hagyjuk hátra, tankkal tisztítsunk, mi pedig nyomuljunk előre a tankig, és ha még megvan a gránátunk, akkor hajrá: ugorjunk fel, és kínáljuk meg a benn kuksolókat. Ezután hívjuk embereinket, és a maradék pár nácit módszeresen irtsuk le, majd ismét fussunk össze Mac-kel.
Alternate route
Ez szintén egy igen kellemes misszió lesz! Kapunk tankot, meg néhány embert is. Induljunk meg előre a tankkal, és ritkítsuk meg a pokolfajzatokat, addig embereinkkel ne nagyon ficánkoljunk. Miután megjelent az ellenséges tank, a mienket is állítsuk rá, majd fussunk el a kerítés mellett, és szedjük le a beözönlő németeket. Hívjuk embereinket, majd a vasút túloldalán szecskázzuk fel az üteges csókákat, termesztésen az üteggel egyetemben. Lassan nyomuljunk előre tankunkkal, szedjünk le mindenkit (beleértve a következő ellenséges tankot is), majd a híd elején álljunk meg vele, és tüzeljünk az előttünk levőkre, míg mi embereinkkel átmegyünk a házon, leírtjuk a gáton levő őröket, és konstatáljuk, hogy egy újabb Checkpointhoz értünk. Hurrá! Nyomuljunk előre a kocsiig, itt vonuljunk fedezékbe, az éppen előólálkodó tankra rá se hederítsünk, annál inkább a mellette álló emberekre, valamint a géppuskafészekre. Mikor úgy érezzük, eljött a mi időnk, kezdjünk el sprintelni a távolabbi fészek felé, itt van a bomba gyújtószerkezete (természetesen a németek meg sem próbálták leszerelni…). Egy jól irányzott F betűvel hozzuk élesített állapotba a gyilkos szerkentyűt, és már végeztünk is (ezért nem érdemes leszedni mindenkit, mert ha van elég életünk, hogy elfussunk a gyújtószerkezetig, akkor így sokkal egyszerűbb dolgunk lesz).
Purple heart lane
Hoppá, nézzük csak mi van a kezünkben! Igen, egy frankó kis mesterlövész puska. Ez lesz ám az igazi móka! Két egységünkkel foglaljuk le mindkét közelünkben tanyázó bolyt, mi pedig szedjük ki egyenként a jobb oldalit (guggolásból próbálkozzunk, így nem remeg annyira a kezünk). Miután ez meg van, hívjuk mindkét csapatot a középső részre, és a bal oldaliakat zárjuk tűz alá a fire teammel, míg az assaulttal jobbról kerülünk és flankoljuk őket. Oké, irány tovább jobbra, láthatjuk, amint a szorgos németek már futkosnak is felénk – vesztükre, hiszen mi fedezékből simán leaprítjuk őket a két brigádunkkal, valamint messze hordó puskánkkal. Irány megint jobbra, be a híd alá, ahol összefutunk a többiekkel. Sajna egy elég kellemetlen hírrel fogadnak minket: a németek „újratermelődnek”, amíg el nem érjük a másik oldalon a kaput. Rontsunk is ki egyből, fogjuk tűz alá a két legközelebb eső ellenséges gócot, mi magunk pedig balra kihúzódva sprinteljünk, ahogy bírunk, egyenesen a kapuig. Embereinkkel ne törődjünk, a közjáték után „ott teremnek”. Sajna addig nem mehetünk át, míg a mocsárban lapuló fritzeket jobblétre nem szenderítjük, tehát nyomuljunk kissé előre, majd zárótűz jobboldalra, mi pedig kerüljünk balra, és hátulról szedjük le a géppuskást. Ha még maradna itt ember, adjuk meg nekik is az utolsó beöntést, majd nézzük meg az ismét szomorkásra sikerült videót.
Cole’s charge
No, itt aztán beledobnak a lisztbe, és ezt akár vehetjük szó szerint is! Álcázó füstbombákkal támogatnak meg minket, ami igen kellemes, mert mi sem látunk, de az ellenfelek mégis… No mindegy, a parancs az, hogy biztosítsuk a közeli tanyát. (Mi lehet ezeken a tanyákon, ami ilyen nagy szám? Atombunker ojjektum?) Jobb lesz, ha balról kerülünk, néhány flank után már ott is vagyunk a farmon, ahol Cole elmondja, hogy jobb lesz, ha megtisztítjuk a környéket, amit már kezdhetünk is a mögötte elterülő romos terepen. Fire teamünket küldjük be bal oldalt a bokrok mellé, és onnan fedezzük sajátmagunkat és az assault teamet, amint szépen egyesével kúszunk előre, mellvédről mellvédre, és szedjük le az ellent. A baloldali két katonához már hozzuk elő a fire teamet is, és az assaulttal adjunk nekik flankot balról. Vigyázó tekintetünket vessük a kapu irányába, ahol is néhány rosszarcú csörtet be; tudjuk mi a dolgunk. Menjünk ki a kapun, és szembesüljünk a helyzettel: 2 géppuskafészek és jó néhány náci. Fire team a legközelebbi mellvéd mögé, assaultékkal pedig a jobb folyosón kússzunk el az autóig (vigyázva, hogy az ottani géppuskás ki ne osszon minket), majd fussunk fel a lépcsőn és rohanjuk le a fenti géppuskásokat, és egyúttal vegyük tűz alá a lapulókat, míg mi balról flankoljuk őket. Mindkét csapatunkkal haladjunk előre és szedjük le a négy katonát, majd óvatosan lopakodjunk a gépágyús mögé, és egy rövid, ámde halálos sorozattal szabadítsuk meg földi kínjaitól. Ezután már csak a romos mezőn kell összefutni Mac-kel.
Ripe picking
Elkószált bajtársunkat, névszerit Combs-ot kell összeszednünk egy parázs kis csatából, nehogy otthagyja a fogát. Kapjuk össze embereinket, és a már ismert terepen vágjunk át ismét, csak a bombákra vigyázzunk! Kússzunk végig jobbra, a kerítés mellett, majd be a ház mögé, itt üdvözöljük a háziakat, majd várjuk meg, míg elmúlik a bombázás, és gyerünk a sárga nyíl mutatta irányba, hisz Combs már alig várja, hogy megmenekítsük. Először azt a kört fogjuk tűz alá, mely középen van, ezt jobbról flankoljuk egyedül, majd nyomuljunk kissé előre, és a baloldalit is iktassuk ki. Még előrébb a mellvédhez (amely az útnál van) és fogjuk be a kiskatonát, mi pedig balról elegánsan lelőjük. Következik az aknavetős brigád, akik előttünk vannak, szintén elölről tűz alá vesszük őket, majd berontunk a fészekbe és géppityuval elkenjük a szájukat. Oké, irány vissza Combs-hoz! Már csak vissza kell jutnunk vele a farmra. Útközben némi ellenállásba ütközünk, de őket könnyű flankolni: az első kerítésnél állót jobbról, a másik kettőt balról a ház mögül, majd a második kerítésnél levő egy idő után átfut a hordók mögé, vesztére. A kis házat balról kerülve jól agyonpuffanthatjuk. Ezután ismét diskuráljunk el Combs-szal, majd meneteljünk vissza a farmra, ahol közlik, hogy egy kis náci támadásocska fog következni. Ehhez már kapunk egy assault teamet is. Nyomuljunk előre a vízszintes mellvédekig, a függőlegesek mögül pedig flankoljunk az arra alkalmas pillanatokban. Ne vonuljunk vissza a második hullámnál sem, hiszen minél több a függőleges fal, annál könnyebb a bekerítés. Némi hirig után végeztünk is, trappoljunk Mac-hez a házba, aki konyakkal kínál minket, amit a pincékből sikerült előbányásznia. Jó éjszakának nézünk elébe…!
Push into Carentan
Az igazi nehézsége csak itt ütközik ki a proginak, ami egész egyszerűen abból adódik, hogy néha gyalázatosan pocsék a cimborák útkereső rutinja, és így vígan gyalogolnak bele a legnagyobb tűzfészekbe is, miközben mi meg úgy csikorgatjuk a fogainkat, hogy majd’ lekopik a zománc róla. Kezdésnél jobbra be az épület mögé, fire team tűz alá veszi a jómadarakat, assault team legyakja őket. A kapunál álldogáló egyénnél ugyanez, majd cseréljük ki a másodlagos fegyverünket az övére – jóval erősebb. Assault teamet helyezzük el a hozzánk közelebb esőkkel szemben, míg a többiekkel átmegyünk az udvar másik oldalára, és ott szorítjuk be a fedezékbe a maradék két katonát – mi pedig odamegyünk és ledaráljuk őket. Majd a fire teammel vegyük kezelésbe a megmaradt hármat is. Irány ki jobbra, majd a kereszteződésnél a jobb oldali fal mögé soroljuk be az egyik osztagot, mi magunk pedig henteljük le a lesipuskásokat. Irány egyenesen a teherautó mögé, onnan az épület mögé, és a három bakát kapjuk hátba. Nyomás hátrafele. Hopp, egy tank! Semmi gond, legalábbis ha van még egy gránátunk – egyszerűen dobjuk be neki. Na de jön egy másik is! Az iránytű mutatja, merről jön, ott van a ház mellett az aknavető, vegyük fel és várjuk meg, míg beparkol a tank, majd nyomjunk E betűt, és célozzunk a ház fölé kb. 3 centivel, így eltaláljuk a páncélost. Sajna állandóan újra kell tölteni, de ha gyorsak vagyunk, semmi gond nem lehet. Ha végeztünk, álljunk be az előttünk levő fal mögé valamelyik csapatunkkal, és molesztáljuk a közelebbi osztagot, mi pedig jobbról kerülve, a fal mögül lőjünk oda egy aknát. A maradék kettőt szintén kapjuk oldalba, mondjuk balról. Vegyük az irányt az utca felé, és szemből tartsuk sakkban a három nácit, míg mi assaultékkal a kocsi árnyékából rájuk rontunk. Már csak az épületbe kell benyomulnunk, és lerendezni az itteni rosszarcúakat. Vigyázzunk a jobb oldalon levő géppuskásra! Balról érdemes körbemenni.
Cat and mouse
Tegye fel az a kezét, aki szereti a klasszikus sniperes részeket egy játékban! Megvan? Oké, letehetitek, mert szükségetek lesz mindkettőre! Sajna osztagunk egyre csak fogy, most éppen Obi dőlt ki, de hát ilyen a háború. Nosza, toroljuk meg a gaz hitleristákon! Sniperünket vállunkhoz támasztva lövöldözzük agyon a lent sürgölődőket. Mac néha segít, és bemondja, hogy merről jön a következő támadás, így eredményesen felkészülhetünk. Ha megvagyunk, Mac elregéli, hogy jó lenne, ha lehúznánk magunkat az egyel lejjebbi szintre, mert ott is szükség van nem mindennapi képességeinkre. A lépcsőházban találunk egy ládát, amelyből tetszőleges mennyiségben újratölthetjük fegyverünket. Miután kiutáltuk az összes fattyút, már éppen mosolyra húzódna a szánk, mikor feltűnik egy tank. Ehh… Sebaj, az oszlop mellett találunk aknavetőt, mellyel kínáljuk is meg. Ha végeztünk vele, utána még kettő fog jönni, úgyhogy jobb lesz, ha megtanuljuk jól kezelni ezt az aranyos fegyvert. Termesztésen a ládából ez is végtelen utánpótlásnak örvend, ha szükségünk lenne rá.
No better spot to die
Nocsak, a történelem ismétli önmagát. Vagy mégsem? Itt az idő megváltoztatni előre elrendelt sorsunkat. Bizony, ez az első küldetés újrajátszása, csak már némileg több kurázsival rendelkezünk ahhoz, hogy kivágjuk magunkat eme szorult helyzetből. Célunk, hogy páncélos barátainkat odarángassuk a bajban levőkhöz, ehhez előbb el kell jutni a Hill 30-hoz (azaz a játék alcímét adó 30-as dombhoz). Nem lesz könnyű dolgunk! Előttünk tele van a terep németekkel, elsőként jobbról közelítsünk, és füstöljük ki őket, majd a középről lőjük ki az előttünk levőt, és húzzunk be a bal oldali fedezékbe. Innen szedjük le a látható ellenfeleket, jussunk el oda. Most megint rálátunk egy fészekre – ezeket is nyírjuk ki, majd szintén jussunk el oda. Most a jobbra levőt vegyük kezelésbe, innen már könnyűszerrel kirobbanthatjuk a géppuskás egyént. Tova haladva ismerős helyre bukkanunk! Ez volt az első küldetésben látott „vesztőhely”. Ám most fordul a kocka! Mac utasít minket, hogy szerezzük be azokat a tankokat, tehát ne is késlekedjünk. Haladjunk előre, amíg a kisházig elérünk, ahonnan a távolban láthatunk egy nácit – és kis szerencsével ki is lőhetjük. Fussunk át oda is, úgy hogy a tank még csak véletlenül se vegyen minket észre, nem köszönnénk meg. Itt hátba kaphatunk egy tűzfészket, majd mikor a tank nincs a közelben, ugorjunk fel a teherautóra, onnan pedig pattanjunk a kerítéssel elzárt részhez. Itt is egy gyors náci likvidálás, majd a helyébe lépés következik: a három jómadarat innen kifüstölhetjük. Továbbmenve még kettő ember áll majd utunkba, vesztükre. Irány a hídhoz, ahol felmarkolhatjuk a páncélosainkat, ezután pedig tűzés vissza, a többiek már nagyon várnak minket! A visszafele úton tankokba akadunk, de ha együtt mozog mindkét Sherman, nem lesz gond. Valamint a géppuskánál sem, feltéve ha rájuk eresztjük őket. Visszaérve a többiekhez, igyekezzünk a németekhez és adjuk meg nekik ami jár, majd csörtessünk el Mac-hez. Most pedig dőljünk hátra, és engedjük el magunkat – itt a vége, fuss el véle!
A Gearbox munkáját, a fejlesztés során, egy bizonyos Antal segitette, hogy minnél korhűbb, hitelesebb lehessen az alkotás. Antal 30 évet húzott le az Amerikai Hadseregben.
A D-day napján csak úgy hívták a szövetséges erőket “brothers in arms”.
Az Objective XYZ című pályánál a készítők arra büszkék, hogy a játékban sokkal pontosabban van lemodellezve az eredeti környék, mint ahogy azt S.L.A Marshall ezredes térképre rajzolta.
A St. Come-du-mont cimű pályát mostani fényképek alapján modellezték le, ám ugy alakították őket, ahogy azok kinéztek a D-day-kor. A pályán egy nagybirtokosház is.
A Német Hadsereg standard fegyvere az igencsak hatásos MP40-es géppisztoly volt. Ez csaknem 4,5 kg-ot nyom, ám az Amerikaiak sokszor döntöttek úgy, hogy inkább hátrahagyják saját fegyvereiket, és helyettük a lelőtt ellenfelek MP40-eseit viszik magukkal – ennyire jó fegyver volt akkoriban.
A “Belga Kapu” nevezetű dolog egy anti-tank szerkenyű volt: egy kerekeken guruló acélszerkezet. Ezt Belgiumban 1939-40-ben használták a szövetségesek a németek ellen, majd tanulva ebből, ők is bevetették ezt Normandiában.
Szövetséges fegyverek
M1911 Semi-Automatic Pistol
Az Amerikai Hadsereg alap kispisztolya már az 1900-as évek óta. Hatótávolsága nevetséges 30 méter, tárába 7+1 töltény fér és mindemellé csak félautomata. Nem fogjuk gyakran használni.
M1 Carbine Semi-Automatic Rifle
.30-as kaliberű puska. Kétszer annyi töltény fér a tárába mint a .45-ös pisztolynak, és legalább 8-szor akkora távolságra elvisz. Mivel könnyebb és kisebb, mint az M1 Grand, így ideális a közepes távolságban levő ellenfelek levadászásában.
M1 Garand Semi-Automatic Rifle
Egy kiváló, szintén .30-as kaliberű puska, amit az Amerikai Gyalogság standardként rendszeresített a második világháború alatt. Elképesztő, csaknem 1000 m/s-os sebességgel köpi ki magából a nyolc golyót, ami a tárban található, egészen akár 400 méterre is.
M1903 Bolt-Action Rifle
Ez a fegyver volt 1936-ig az Amerikai Hadseregben a standard, majd ettől kezdve az M1 Garand váltotta fel. Használták már az első világháborúban is, ám a másodikban már felszerelték egy távcsővel is, ami rendkívül veszedelmes fegyverré tette.
M1A1 Sub-machine Gun
Egy nagyon jó kis közelharci fegyver: tűzgyorsasága eléri akár a percenkénti 700 golyót is – ez egy .45-ös kaliberű fegyvernél közvetlen közelről egyenlő kb. a totális megsemmisüléssel. 20 töltényt képes befogadni. Becenevéről biztos mindenkinek beugrik miről van szó: Tommy Gun.
M1918 Browning Automatic Rifle (BAR)
Azt mondják a szakérők, ez az egyik legjobb a valaha kifejlesztett nehézgyalogsági fegyverek közül. .30-as kaliberű töltényt eszik, akárcsak az M1-esek, és 600 méterig is elvisz. Mivel igencsak különleges fegyver, használatát egy különleges kiképzés alkalmával lehet elsajátítani.
M9A1 Bazooka
Egy kb. másfél méteres cső, mely egy 1,5 kilós lövedéket okád ki magából, maximum 100 méterre. Főleg tankok, és speciális célpontok ellen alkalmazták. A bazookát kezelő személy úgy tartja a vállán a fegyvert, hogy legalább a fele a háta mögé lógjon – legalábbis ha nem akarja, hogy a visszacsapó tűz és szikra leégesse a hátáról az összes szőrt.
Mark II A1 Fragmentation Grenade
Kiváló eszköz a páncélos egységek legyengítésére, főleg a tankok nem szeretik mikor behajigáljuk őket a kokpitba. Arra is rendkívül alkalmas, hogy a gyalogságot kikergessük vele a rejtekhelyükről. Kb. 4 másodperces a késleltetés, az eldobáshoz képest.
M1919A4 Browning Light Machine Gun
Egy álló cucc, ami akár 500 .30-as töltényt is képes percenként kilőni. Teljesen automata, és 500 méterig kényelmesen lehet vele puffogtatni.
Német fegyverek
Walther P38 Semi-Automatic Pistol
Igen mókás kinézetű fegyver, mely 8 töltényt képes magába fogadni. Több szót nem is nagyon érdemel, nem igazán fogjuk lecserélni erre a mi fegyvereinket.
MP40 Sub-Machine Gun
Nagyon jó kis közelharci fegyver! Már az első világháborúban kifejlesztették, népszerűsége azóta is töretlen maradt. Van egy válltámasza, ami megkönnyíti a célzást, és érdekes, de az elől látható fogantyú az nem markolat, hanem a tölténytár. Percenként 500 darab 9 mm-es töltényt tud kiadni magából.
MP44 Sturmgewehr Assault Rifle
Igazi közelharci fegyver. Csak 80 méterig lehet velő úgy ahogy lődözni, viszont mindent széttépnek a 7.92 mm-es lövedékek, aminek a közelébe kerülnek. Tűzgyorsasága ennek is 500 darab percenként.
Mauser K98 Rifle
Szintén 7.92 mm-es lőszerekkel operál, melyekből 5 darabot tud magába fogadni egyszerre – ami valljuk be, elég sovány. A német gyalogságnál ez volt a standard fegyver Normandiában, 400 m-es hatótávja indokolta ezt.
KAR 98K Rifle with Scope
Ez a fegyver két részből tevődik össze: egy hagyományos Mauserből és a rászerelt ZF41-es távcsőből – melynek köszönhetően az egyik leghalálosabb fegyverré vált a második világháborúban.
Panzerfaust 60 Rocket Launcher
Tankmegsemmisítő névre is szívesen hallgat. Érdekessége, hogy a használati utasítást magára a töltet fejére írták rá, így a kiskatona gyorsan kiokosodhatott belőle, ha életében először fogott volna ilyet. Hatótávolsága elég kicsi: 30 méter, ám ha megfelelő szögben célzunk vele felfele, nagyon jó barátunk lesz a tankok ellen.
