Miközben otthoni PC-ink számítási kapacitása néhány éve még elképzelhetetlen csúcsokat dönget, s ezeket az erőműveket már-már fotorealisztikus háromdimenziós grafikával rendelkező játékok izzasztják, van egy ember, aki még mindig rendületlenül hiszi: a belbecs előrébbvaló, mint a külcsín. Chris Sawyerről van szó, aki több mint tíz éve hegesztgeti old-school 2D motorját, amely olyan sikeres gazdasági szimulációknak szolgált eddig alapul, mint a legendás Transport Tycoon, vagy a jópofa Rollercoaster Tycoon. Legújabb játéka témáját tekintve visszatér a gyökerekhez, vagyis a TT-hez: egy közlekedési vállalat irányítása lesz a feladatunk.

A játék indítása után öt lehetőséget kínál fel a program: indíthatunk új játékot (Start New Game), folytathatunk egy félbehagyott állást (Load Saved Game), megnézhetjük a három rövidke oktatófilmecskét (Show Tutorial), szerkeszthetünk saját pályát (Scenario Editor), vagy összemérhetjük üzleti érzékünket egy emberi ellenféllel. Utóbbihoz a lenti „Single Player Mode” kapcsolóra kell klikkelnünk, hogy átváltsuk kétjátékos módba. Az egyik fél hosztol, a másiknak pedig a hoszt IP-címét kell megadnia. Sajnos arra nincs lehetőség, hogy kettőnél többen játszunk egyszerre, pedig jó móka lett volna. Új játék kezdése esetén feladatot kell választanunk (Select Scenario). Ezek nehézség szerint öt kategóriába vannak sorolva, a kezdőtől (Beginner) a profi szintig (Expert). Minden küldetésről találhatunk némi információt az ablak jobb oldalán. Legfölül láthatjuk, hogy milyen térképen játszódik – ez lehet valós, vagy kitalált helyszín. A „Challenge” pont alatt a kitűzött célról értesülhetünk. Ez általában bizonyos nagyságú teljesítményindex, vállalatérték vagy adott számú leszállított utas elérése megadott időlimiten belül. A „Start Date” a kezdés évét jelöli, míg a „Competing Companies” a vetélytársak számát mutatja, illetve azt, hogy mikor várható a rivális cégek indulása.

A küldetés kiválasztása után a játék főképernyőjébe csöppenünk. Akik játszottak a Rollercoaster Tycoon valamelyik részével, azoknak nagyon ismerős lesz a látvány – leszámítva persze a hullámvasutak és egyéb vidámparki mókák hiányát. Először is vessünk egy pillantást a jobb alsó sarokban található kezelőszervekre. Az aktuális dátum alatti kis nyilacskákkal az idő múlását szabályozhatjuk, a két függőleges vonalkával pedig szüneteltethetjük a játékot. Ezt tegyük is meg, hogy ne menjen az idő, amíg a menürendszerrel ismerkedünk, valamint felmérjük a pálya lehetőségeit. Üzleti tervünk kidolgozásának alapvető eszköze a térkép, melynek ikonját szintén jobb alul találhatjuk meg. Mint a játék minden funkciója, ez is egy kis ablakban jelenik meg. A fent látható öt fülecske segítségével váltogathatunk a különböző nézetek között. Balról jobbra haladva első a normál nézet, ahol a városok, az ipar és az infrastruktúra eloszlását vehetjük szemügyre; a második fül alatt a járművek mozgását figyelhetjük meg; a harmadik nézet az ipar elhelyezkedését, a negyedik a szállítási útvonalakat, az utolsó pedig a rivális társaságok befolyási övezeteit mutatja. 
A képernyő bal fölső sarkának első ikonja alatt található az állásmentés- és visszatöltés, a kilépés, valamint a beállítások megváltoztatásának lehetősége. A legfontosabb opció talán a felbontás (csak méretes monitorral rendelkezőknek ajánlott 1024×768 fölé beállítani), de hasznos lehet a mértékegységek és a pénznem megadása is. A második – fület ábrázoló – ikonnal választhatunk zenét, vagy halkíthatjuk el a játékot.

A következő csoport a megfelelő nézet kialakítására szolgál. A nagyítóval ráközelíthetünk a terepre, a nyilakkal forgathatjuk, a harmadik ikonnal pedig az elénk táruló látvány finomhangolását végezhetjük el. A lehetőségek fentről lefele: földalatti nézet, előtérben lévő utak és vasutak elrejtése, előtérben lévő objektumok elrejtése, magasságértékek mutatása az egész térképen, magasságértékek utakon és vasutakon, egyirányú útvonalak jelölése, városnevek, valamint állomásnevek megjelenítése. A bal alsó sarokban látható portréra kattintva cégünkről (vagy a rivális társaságokról) kaphatunk információt. A felbukkanó ablak első fülecskéjén megadhatjuk nevünket, illetve választhatunk egy portrét. Cégünk nevét is módosíthatjuk, ehhez az ablak fejlécére kell böknünk az egérrel. A második fül alatt az aktuális teljesítményindexet, valamint a vállalat járműparkjának kivonatos összegzését láthatjuk. A következő pontban adhatjuk meg társaságunk színeit, akár egyes járműtípusokra lebontva is. A pénzköteget ábrázoló fülre kattintva részletes bevétel / kiadás statisztikát kapunk a vállalat tevékenységeire lebontva. Fentről lefelé: vonatokból, buszokból, teherautókból, villamosokból, repülőkből és hajókból származó bevétel illetve kiadás, építkezések költsége, járműbeszerzések és eladások, banki törlesztőrészletek és egyéb kiadások. A „Loan” címkével jelölt szám mutatja a felvett bankkölcsönt, ezt lehet növelni, de akár vissza is fizethetünk belőle, csökkentve a havi törlesztések mértékét. A „Cash” a rendelkezésünkre álló készpénzt, a „Company Value” cégünk értékét, a „Profit from Vehicles” pedig a járművekből befolyt hasznot jelenti. Az utolsó előtti fül alatt a cégünk által leszállított árumennyiségeket böngészhetjük át, az utolsó pontban pedig a pálya kitűzött célját tekinthetjük meg.

A bal alsó sarokban látható százalékos értékre (vagyis cégünk teljesítményindexére) kattintva összehasonlító statisztikákat kapunk a versengő vállalatokról. Az első nézet az aktuális tevékenységeket, a teljesítményindexet és a társaságok értékét mutatja. A következő öt diagramon balról jobbra a teljesítményindexeket, a leszállított árumennyiséget, a leszállított árumennyiség távolsággal való szorzatát, a vállatok értékét, illetve a különféle szállítmányokért fizetett összegeket láthatjuk az idő függvényében. Az utolsó fül alatt az egyes társaságok által felállított sebességrekordok között mazsolázhatunk. Vállalatunk aktív irányítására a jobb felső ikonsor szolgál. Az első pontra kattintva a tereprendezés eszközeihez jutunk: a dózerrel eltakaríthatjuk az utunkat álló terepakadályokat, az „Adjust Land” opcióval pedig a talajszintet egyengethetjük el adott nagyságú területen. Az „Adjust Water” tavak létesítésére illetve lecsapolására szolgál. Utóbbi két lehetőséggel csak nagyon indokolt esetben éljünk, mert igen költséges műveletek. Az utolsó fülre klikkelve fákat ültethetünk.

A második ikon szolgál vasutak (Railway track) építésére. Meg kell adnunk a pálya irányát, kanyarulatát és lejtését, majd a kezdőpont kiválasztása után a sín gomb nyomogatásával adhatunk újabb szakaszt készülő vonalunkhoz. Természetesen az újabb síndarabok tulajdonságai változhatnak, így tetszőleges vonalvezetésű pályákat hozhatunk létre. A folyókat és völgyeket hidakkal szelhetjük át, melyek különböző magasság- és sebességlimittel rendelkeznek. A második fül állomások építésére szolgál. Mindenfajta állomás létesítésekor egy kék négyzet mutatja az adott létesítmény felvevőkörzetét. Ha egy gyárból szeretnénk szállítani, nem árt, ha ebbe az üzem épülete beleesik. A harmadik pontban szemaforokat helyezhetünk el az elágazásokban, így akadályozva meg a baleseteket több szerelvény indítása esetén. A villamospályák (Tram track) tervezése teljesen hasonlóan zajlik. A következő ikonnal a közúthálózatot fejleszthetjük. Építhetünk egyirányú utat (One-Way Road), országutat (Road) és egyszerű földutat (Rough Road). Az utakon rakodóállomásokat, buszmegállókat és buszvégállomásokat helyezhetünk el, a vasútállomás mintájára adott vonzáskörzettel.

A következő ikonnal különböző méretű reptereket (Airport) és kikötőket (Ship Port) húzhatunk fel. Ezek előnye, hogy nem kell hozzájuk külön infrastruktúra. A következő pont alatt járműveket vásárolhatunk. A vonatoknál magunk állíthatjuk össze a vagonok összetételét, függően attól, hogy mit akarunk szállítani. Rengeteg különféle teherautó, busz, villamos, hajó és repülő közül választhatunk, melyek száma az idő előrehaladtával és az új felfedezésekkel csak növekszik. Minden jármű rendelkezik egy havi fenntartási költséggel, valamint idővel nő a hajlamuk az elromlásra, ekkor le kell cserélnünk őket. Az egyes járművekre kattintva beállíthatjuk azok útvonalát, illetve megtekinthetjük az általuk produkált bevételek alakulását.

Az utolsó három ikonnal járműparkunkról, állomásainkról, valamint a városokról és az ipari létesítményekről kaphatunk információkat. Érdemes szemmel tartanunk ezeket az adatokat, hiszen a veszteséges vonalak, kihalt állomások megszűntésével vagy áthelyezésével sok bevételt nyerhet vállalatunk.

Az előzmények

Transport Tycoon (1994)

A TT megjelenésének idején az azóta jobblétre szenderült Microprose a stratégiai játékok koronázatlan királyának számított. Köszönhette ezt olyan nagyszerű anyagoknak, mint például a Sid Meier nevével fémjelzett Railroad Tycoon. A vasútépítős játék sikerét szerették volna meglovagolni a folytatással, melynek elkészítésével azt a Chris Sawyer-t bízták meg, aki több Amigás játék (többek között a Frontier: Elite 2) PC-s portolásával tette le az asztalra a névjegyét. A játék kibővített lehetőségeivel (a vonatok mellett buszok, teherautók, hajók és repülők is helyet kaptak benne) és összetettségéhez mérten viszonylag egyszerű kezelhetőségével óriási sikert aratott, és mindmáig kitartó rajongótáborral büszkélkedhet. ’95-ben megjelent egy Deluxe változat is új helyszínekkel, járművekkel és editorral felvértezve.

Rollercoaster Tycoon (1999)

Jóval könnyedebb téma, de hasonlóan mély gazdasági szimuláció és mikromenedzsment jellemzi ezt a játékot. Ezúttal egy vidámparkot kellett felvirágoztatnunk, amolyan Theme Park módra. Egyediségét az aprólékos részletességgel megtervezhető hullámvasutak adták, amelyek zálogai lehettek létesítményünk sikerének. Két kiegészítő lemez után 2002-ben jelent meg a második rész, ami sok újdonságot nem tartalmazott, inkább egy Deluxe kiadásnak felelt meg.

Tudtad-e?

A Transport Tycoon sokat átkozott légiszerencsétlenségei ezúttal sokkal ritkábban következnek be, mint a nagy elődben.

Tudtad-e?

Mozdonyvezetőid nem minden esetben veszik figyelembe a szemaforok jelzéseit, így a legtökéletesebb kereszteződésekben is előfordulhatnak balesetek.