Az X sorozat új tagja nem kevesebbet próbál elérni, minthogy a már 8 bites gépeken sikert aratott Elite, illetve a később megjelent Frontie- sorozat méltó utódja legyen. Aki esetleg nem ismerné: ezek a játékok afféle „űrszimulátorok”, ahol a végtelen galaxisban kóborolva a cél a folyamatos gyarapodás. Egyre több pénzt gyűjtve jobb felszereléshez, komolyabb űrhajókhoz juthatunk, és egyre hatalmasabbakká válhatunk a galaxisban. A játéknak soha sincs a megszokott értelemben vett vége – nincs „The End” felirat, mert mindig vannak célok, amelyeket kitűzhetünk magunk elé. Az X2-ben például komplett flottákat építhetünk ki – haderőnk méretének csak a pénztárcánk szabhat határt.
Az univerzumról
Az X világában az ismert világegyetem szektorait csillagkapuk kötik össze egymással, amelyeken átkelve egy szempillantás alatt elérhetünk a kiszemelt területre. A szektorokon belül az utazás „hagyományos” meghajtással történik. A galaxisban több birodalom (vagy ha úgy tetszik faj) él egymás mellett – az egyes szektorok általában valamelyik nép felségterületéhez tartoznak. Az Argon, Boron és Teladi névre hallgató fajokkal már kezdetben is jó viszonyt ápolunk, az ő területükön szabadon mozoghatunk, és állomásaikon is korlátozás nélkül üzletelhetünk. A Splitek és Paranidok kezdetben ferde szemmel néznek ránk – ez annyit tesz, hogy az általuk uralt állomásokra nem szállhatunk le. Szerencsére a viszony annyira nem rossz, hogy megtámadjanak, így a Split és Paranid szektorokban is szabadon repkedhetünk.
A kalózok mindenfelé megtalálhatóak. Jó néhány szektorban léteznek kalózbázisok, amelyek otthont adnak ennek a népségnek. Bár mindenkifelé ellenségesek, kezdetben nem okoznak nagy problémát, sőt kimondottan segítséget jelentenek, mert hajóikat elpusztítva javíthatunk reputációnkon – így ha egy nép nem kedvel, lőjünk szét pár kalózhajót a rendszerükben, és hamarosan jobb lesz hírnevünk (ezt a személyi infónál – P billentyű – folyamatosan nyomon is követhetjük).
A Xenonok néhány rendszert tartanak hatalmuk alatt, és ők játsszák az ellenséges idegenek szerepét. Üzletelni nem lehet velük, hajóik erősek és természetesen azonnal megtámadnak, ha utukba kerülünk.
A xenonokhoz hasonló a Khaak névre hallgató faj, akiknek ugyan nincs saját területük, viszont mindenfelé kóricálnak a galaxisban. Furcsa, háromszögletű hajóik a radaron csak az egyszerű „unknown ship” (ismeretlen hajó) azonosítóval látszanak. Többnyire ellenségesek, a birodalmak őrhajói ádáz csatákat vívnak velük. Már kezdettől fogva problémát jelentenek, ugyanis rendszeresen szétlövik még a békés kereskedőhajókat is. Mivel általában nagy tömegben járnak, a játék elején esélyünk sincs a harcban ellenük – a legjobb messzire elkerülni őket. De majd eljön az idő a visszavágásra…
A kezdetekről
Amint elindul a játék, bizony igencsak szerény lehetőségeink vannak. Egy aprócska felderítő űrhajónk és mindössze 1000 creditünk van, amely bizony szinte semmire sem elég. Ebből kell majd – kemény munka és kitartás által – megsokszorozni a pénzt (kis bónuszért érdemes belekezdeni a küldetésekbe – lásd hátrébb). Ezt többféle módon is megtehetjük, ahogy éppen kedvünk diktálja.
Kereskedelem
Ez egyszerű, bár eléggé időt rabló dolog, és a haszon sem túl nagy. A képlet a következő: vegyünk árukat minél olcsóbban és sózzuk el a lehető legmagasabb áron.
A játékban nagyon sok árucikk található, és mindennel lehet üzletelni. A rendszerekben lévő állomások termelik, illetve használják fel a javakat. Egy állomásra bedokkolva vásárolhatunk a készleten lévő végtermékekből, vagy ha éppen hoztunk, akkor a szükséges nyersanyagokat adhatjuk el. Fontos, hogy minden gyár csak az általa termelt árut adja el, és csak az alapanyagokat vásárolja meg. Hogy dolgunk ne legyen egyszerű, az árak dinamikusan változnak – ha egy áruból nagyon sok van raktáron, akkor azt olcsóbban vehetjük meg, míg ha kevés, akkor bizony átlagár felett juthatunk csak hozzá. A nyersanyagokkal pont fordított a helyzet – ha egy gyárban hiány van valamiből, akkor azt jó magas áron adhatjuk el ott. Kivételt képeznek a kereskedelmi állomások (trading station). Itt ugyanis minden terméknek fix ára van (ez egyébként az átlagár), függetlenül attól, hogy 1 vagy akár 1000 darab van raktáron. Minden állomáson más és más cuccot lehet adni-venni, ami az állomás listáján nem szerepel, azzal ott nem lehet üzletelni.
Azt, hogy egy állomáson éppen mi az aktuális ár csak akkor láthatjuk, ha bedokkoltunk, egyébként az árak helyén csak egy „???” jelzés látszik.
Fontos megjegyezni, hogy a világ él, azaz rajtunk kívül más is kereskedik, láthatjuk is a hajókat rohangálni a rendszerekben. Könnyen előfordulhat, hogy egy állomásról az orrunk elől viszik el a kiszemelt cikkeket, vagy éppen előttünk szállítanak be valamilyen hiányzó nyersanyagot.
A hatékony kereskedelemhez érdemes beszerezni pár hasznos kiegészítőt a hajónkba.
– trading system extension: létfontosságú, ugyanis ha van ilyen egység a hajónkon, akkor bedokkolás nélkül is lekérdezhetjük az árakat és az áruk mennyiségét.
– best buys locator: a Teladi Equipment Dockokban lehet kapni. Használatával egy rendszerben egy gombnyomással megtudjuk, hogy a rendszerben kapható termékeket melyik állomáson/gyárban szerezhetjük be a legolcsóbban (ha éppen több helyen is rendelkezésre áll).
– best selling price locator: szintén Teladi fejlesztés, az előző fordítottja. Azt mondja meg, hogy a raktérben lévő árukat az adott rendszerben hol adhatjuk el a legdrágábban. Erre és az előző kiegészítőre is igaz, hogy elég csak arra az űrhajóra felszerelni, amelyikben éppen tartózkodunk – onnantól kezdve az összes többi hajónkban is rendelkezésre áll a keresési opció.
– navigation relay satellite: ha egy rendszerbe ilyet telepítünk, akkor onnantól kezdve folyamatosan látjuk az árucikkek árait és mennyiségét minden egyes állomáson, sőt, egyes állomásokkal (shipyard) üzletelhetünk is anélkül, hogy oda kéne mennünk. Kihelyezése egyszerű: egy űrhajóval vigyünk a kiszemelt rendszerbe egy szatellitet, majd dobjuk ki a raktérből. Mivel a kalózok és az idegenek előszeretettel lövik szét műholdjainkat, célszerű a szektorok szélére, a csillagkapuktól és az azokat összekötő útvonalaktól távol kirakni őket.
Persze a legfontosabb dolog még hátra van, hiszen a kereskedelemhez egy jó hajóra is szükség van. Nyilvánvaló, hogy a kereskedőhajók legfontosabb jellemzője a raktér mérete (Current cargo bay). Egyes hajókat úgy vásárolhatunk meg, hogy további bővítésre is van lehetőség (egy bizonyos határig – „Upgradeable to”) – ezt a Cargo bay extension opció kiválasztásával tehetjük meg (1 egységenként) akár vásárláskor akár később, az Equipment dockokban. Érdemes figyelembe venni, hogy a bővítés ára annál drágább, minél többször vesszük igénybe.
Hogy a dolog ne legyen egyszerű, az alábbiakat kell még figyelembe venni:
– a raktér mérete mellett az is fontos, hogy mekkora a berakható maximális konténerméret. 4 kategória létezik (S, M, L, XL). Minden egyes árunak és felszerelésnek is van egy kategóriája (a neve melletti TC oszlop), például az energia cella S, az érc (ore) XL csoportba tartozik. Ha egy szállító raktere L kategóriás, akkor az csak az S, M, L méretű árukat tudja szállítani, az XL-est nem. Míg a raktér mérete általában növelhető, addig a kategória nem változtatható meg. Fontos: a raktér kategória nem tévesztendő össze a shipyardokon a hajók neve mellett látható S, M, L jelzéssel!
– Egyes áruk 1 egységnél nagyobb helyet foglalnak el a raktérben (Vol oszlop). Például az érc minden egyes darabja 2 egység helyet foglal el a raktérben, de van olyan áru is, amelynél ez az érték 5 (pl. Quantum Tube).
– Bár nem egyértelmű, a szállítóhajók sebessége sem elhanyagolható. Egy gyorsabb hajó hamarabb leszállítja az árukat, ráadásul kisebb az esély, hogy a kiszemelt árukat elviszik előlünk. A gyorsulás (acceleration) és a manőverezőképesség (steering) annyira nem lényeges, főleg ha távirányítással kereskedünk.
– A khaak invázió elindulása után érdemes a szállítókra is erősebb pajzsokat tenni (25 MW). Ez javít a túlélési esélyeiken, bár a tömegesen támadó idegen hajók ellen sokszor még a maximális erősségű pajzsok sem elegendőek.
Minden fajnál van legalább két, kimondottan kereskedésre kifejlesztett hajótípus. Értelemszerű, hogy ezekre csak jelképes fegyverzet szerelhető és manőverező képességük is szerény – ezeket harcra nem is lehet használni. Rakterük viszont – árukhoz képest – jóval nagyobb, mint a harci gépeké, és kategóriájuk is L vagy XL.
Kereskedelmi tippek
– Kezdetben a legjobb és egyetlen üzlet az energiacellák szállítása, mivel minden gyárnak szüksége van energiára és elég sok erőmű (solar power plant) van a szektorokban. Az Argon Prime-tól keletre lévő The Wall szektorban öt erőmű is van, így szinte biztos, hogy valamelyikben kapunk 6-8 creditért cellákat, amelyeket sokszor simán el tudunk adni 20-25-ért egy közeli gyárban, ahol éppen hiány van. A szállításra célszerű egy Argon Express-t beszerezni, amely egy fordulóval 750-et képes elvinni (ez kb. 10.000 credit profitot jelent fordulónként) viszonylag gyorsan.
– Ne felejtsük el, hogy nemcsak árukkal, hanem hajófelszereléssel (pajzsok) és fegyverekkel (lézerek) is kereskedhetünk. Ezeket csak a gyárakban érdemes venni és az equipment dockokban eladni, ha profitot akarunk. Ügyeljünk rá, hogy a gyárban nem mindig olcsóbb a cucc!
Termelés
Amint elegendő pénzünk van, érdemes valamilyen gyárat venni, és azzal termelni a profitot. Nemcsak azért jó termelni, mert többet lehet keresni, hanem azért is, mert kis odafigyeléssel meg tudjuk szervezni, hogy automatikusan dolgozzon a gyár, így mi nyugodtan tudunk foglalkozni mással, a pénz pedig csordogál befelé. Ugyanezt kereskedéssel nem tudjuk megtenni, hiszen hajóinkat folyamatosan irányítani kell.
Az első, amit el kell döntenünk, hogy milyen gyárat és hová telepítsünk. Mi alapján döntsünk?
– mennyi pénzünk van. Mielőtt belevágnánk egy gyár megvásárlásába, vegyük figyelembe, hogy nem elegendő pusztán a gyár árát kipengetni a shipyardokon, hanem legalább 2-300 000 credit kell a gyártás beindításához és a kiszolgáló hajók beszerzéséhez. Ez utóbbiak nem lényegesek, de ha automatikusan akarjuk dolgoztatni a gyárat, akkor szükség van rájuk. Az elején kézzel is kulizhatunk, de az kevésbé hatékony és unalmas is.
– nézzük meg, mire van igény a környéken. Például, ha nincs igény a közeli szektorokban például szilíciumra, akkor nem célszerű egy szektorban ilyen bányát nyitni, hiszen egy csomó időbe kerül, amíg el tudunk adni egy rakomány cuccost, illetve annak is kisebb az esélye, hogy a többi gyár hajói eljönnek hozzánk vásárolni. Számítsunk rá, hogy 1-2 üzem, amely igényli a mi termékünket az nem túl sok, mert hamar betelítjük őket, és utána egy darabig csak bagóért vásárolnak tőlünk.
– a legtöbb profitot a Solar Power Plant termeli, mivel energiát minden üzem felhasznál a termelés során. Ez talán meglepő annak fényében, hogy ez a legolcsóbb gyár…
– bevételre tehetünk szert úgy is, ha egy adott szektorban egy másik birodalom által termelt nyersanyagot előállító gyárat telepítünk. Érdemes megnézni, hogy az egyes gyárakban miből van krónikus hiány, és ennek megfelelő üzemet telepíteni oda. Ez valószínűleg monopolhelyzetbe hoz minket ebből az árucikkből.
– van konkurencia a szektorban? Egyértelmű, hogy ahol más is termel, ott a mi bevételünk kevesebb lesz, ráadásul az árakat sem tudjuk magasra srófolni. Az előző pontban említett „trükköt” alkalmazva bizony monopolhelyzetben lehetünk… Az sem rossz megoldás, hogyha már nagyon jó a hírnevünk (80% trusted friend körül) egy fajnál, akkor a konkurens állomásokat egyszerűen likvidáljuk. Ehhez mondjuk tűzerő kell, ráadásul megítélésünk is visszaesik, de utána szabad a pálya.
– van elég nyersanyag a környéken? Vásárlás előtt nézzük meg, milyen nyersanyagokat igényel a gyár (kukkantsunk be egy működő gyárba, még ha nem a mienk, akkor is látjuk mik az alapanyagok – a secondary resource csak az AI által üzemeltetett gyárakra vonatkozik), és hogy van-e olyan állomás, amely ezeket termeli. Itt is igaz az, hogy minél több állomás termeljen nekünk szükséges nyersanyagokat, mert nem csak mi fogjuk használjuk azokat. Minden egyes nyersanyag szükséges, ha bármelyikből hiány van, a gyárunk nem fog termelni semmit.
– van kalózbázis a szektorban vagy szomszédos szektorokban? Mennyire biztonságos a szektor? Ez azért fontos, mert főként a khaak űrhajók előszeretettel lövik szét szállítóhajóinkat, ami ugye pénz. A legbiztonságosabbak a központi szektorok (pl Argon Prime, Kingdoms End) ahol shipyard van, itt ugyanis általában állomásozik egy nagyobb csatahajó, amely levadássza az idegeneket. A President’s End (valamint a tőle keletre eső „kalózszektorok”) kerülendők, mivel ezt a játék során az idegenek szétdúlják, és állandóan lesznek ellenséges hajók, miközben helyőrség semmi. Kalkuláljuk be azt is, hogyha egy szomszédos szektorba telepítünk gyárat, a beszerző hajók nagy eséllyel bemennek a veszélyeztetett szektorba is, miközben gyűjtik befele a nyersanyagokat.
Hogyan építsünk gyárat?
Amint kitaláltuk, hogy mit és hová szeretnénk építeni, keressünk a shipyardok szektorában egy TL kategóriájú óriási szállítóhajót (pl Argon Mammoth, Boron Orca). Közelítsük meg, majd hívjuk (c billentyű) fel a kapitányát. Béreljük fel (want you to transport something). A kapitány közli, hogy kapunként mennyibe kerül a szállítás – mivel alternatíva nincs, fogadjuk el. Ezután küldjük a shipyardhoz (please move to shipyard), majd amint bedokkolt, vegyük meg a gyárat – előtte amúgy nem is tudunk gyárat vásárolni. Ezután küldjük a hajót a kiszemelt pozícióra (please move to position) majd amint odaért, dobassuk ki vele a gyárat (please drop my freight here). Voila, a gyár készen áll a termelésre.
A következő feladat hogy megmondjuk, a gyár mit mennyiért adjon/vegyen. Válasszuk ki a gyárat, majd az „Adjust station parameters” (d billentyű) opciót. A következő dolgokat állíthatjuk be:
– Ha éppen be vagyunk dokkolva, akkor itt tehetünk le/vehetünk fel nyersanyagokat és késztermékeket a gyárunkból.
– Product Selling Price setting: mennyiért adjuk el az adott terméket. Ez az érték fix, ha valaki vesz tőlünk, akkor az ennyit fog fizetni érte (se többet, se kevesebbet). Ha az ár túl magas, akkor ritkán jönnek majd hozzánk, bár ez néha előnyös, ha kizárólag mi akarjuk értékesíteni a cuccot, ami általában magasabb hasznot jelent.
– Primary resource buying price limit: mennyiért vásárolunk nyersanyagokat ezen a bázison. Ez a beállítás érvényes mind a saját, mind a többi bedokkoló hajóra. Célszerű minél alacsonyabbra állítani ezt az értéket, hiszen ha olcsóbb az alapanyag, akkor nagyobb a profit. Persze minél olcsóbban akarjuk beszerezni a nyersanyagokat, annál kisebb az esélye, hogy fogunk ennyiért kapni belőle. A “jumps” oszlop azt mutatja, hogy ennyiért (vagy ennél olcsóbban) jelenleg hány ugrás távolságra lehet kapni ebből a nyersanyagból.
– Fund transfer: minden gyárnak saját kasszája van. Ebből fizeti a hozzá rendelt hajók által vásárolt nyersanyagokat, illetve ide kerül az eladott termékekből származó bevétel. Ezzel az opcióval tudunk pénzt adni a gyárnak, és innen tudunk felvenni pénzt, hogy költekezhessünk. Soha ne engedjük 0-ra, mert ebben az esetben csak akkor jut nyersanyaghoz, ha mi személyesen viszünk neki.
– Maximum jumps: fontos paraméter, ezzel állíthatjuk be, hogy a gyárhoz rendelt hajók maximum hány kapu távolságba menjenek el, amikor nyersanyagot hoznak vagy készterméket szállítanak el. 2-3-nál nagyobbra csak indokolt esetben állítsuk, ugyanis ez már akkora távolság, hogy nagyon soká érnek hajóink a célpontokhoz, emiatt nagy az esély, hogy az árak megváltoznak mire hajóink célba érnek.
– Other races can trade with this station (Yes/No): engedjük-e, hogy a saját hajóinkon kívül más hajók is dokkolhassanak.. Célszerű Yes-re állítani, hátha beesik egy vevő…
Automatikus termelés
Ahhoz hogy a játék ne legyen unalmas, rendeljünk minél hamarabb saját teherhajókat a gyárakhoz. Célszerű annyi hajót venni, ahány nyersanyag szükséges a termeléshez, és egy hajót kimondottan egy bizonyos nyersanyag beszerzésére ráállítani. Vásárláskor minden hajóra tegyük fel a Trade command software MKI és MKII verzióját, ezek teszik lehetővé ugyanis az automatikus kereskedést. Ezen kívül a végtermékek értékesítésére is érdemes egy-két hajót beállítani, így nem vagyunk az AI által irányított hajókra utalva, és általában nagyobb haszonnal is tudjuk eladni a termékeinket. A következő lépéseket kell megtennünk egy hajó üzembe helyezéséhez:
– miután megvettük (figyeljünk a szállítandó nyersanyag méretére!!!), válasszuk ki a hajót, majd a „command console” menüben állítsuk be a home base-nek a kiszolgálni kívánt gyárt.
– a trade parancsnál válasszuk a „buy” vagy „sell ware for best price” parancsot, és a megfelelő vásárolni vagy eladni kívánt nyersanyagot (a listában csak a homebase által használt illetve gyártott termékek vannak).
Ezután a hajók már maguktól tevékenykednek. Figyeljünk rá, hogy az eladásnál, illetve vételnél a gyárnál beállított árak illetve maximum jumps értéke alapján dolgoznak hajóink.
Az automatizált eladáshoz egy fontos jó tanács: amikor saját hajóink adják el az árukat, mindig az indulás pillanatában legdrágábban vásárló állomást célozzák meg. Ezután nem ellenőrzik többé az árat. Ennek következtében, ha időközben egy másik hajó (akár ugyanerről az állomásról is) leveri az árakat, akkor az eladás kisebb nyereséggel vagy akár veszteséggel is zárulhat. Mit lehet ellene tenni? Igyekezzünk gyors (maximális sebességre tuningolt) teherhajókat használni, és lehetőleg ne áruljunk 2-3 ugrásnál nagyobb távolságra. Ha pedig biztosra akarunk menni, akkor ne mi adjuk el az árukat, hanem állítsunk be olyan árat, hogy a gép vásároljon közvetlenül tőlünk. Ekkor biztos, hogy a beállított ár alatt nem lesz eladás.
Egy másik tipp: a Solar Power Plantok hozzák a legnagyobb profitot. Ellátni sem nehéz őket, hiszen csak Crystalt igényelnek. Az egyetlen probléma velük, hogy mivel elég sok SPP van a gép kezében is, a Crystal általában hiánycikk, és a gépi gyárak sokszor adják 6 creditért is az energiát. Márpedig akkor nem tőlünk fog vásárolni a nép… Ennek ellenére kezdésként felhúzhatunk 4-5 SPP-t is különböző szektorokban, és akkor jó hasznot termelnek, viszont cserébe több szektorban kell védenünk a hajóinkat.
Harc/Kalózkodás
Miközben gyáraink termelnek, kedvünk szottyanhat a harcra, de akár kizárólag ezzel is kereshetjük a kenyerünket. Induló M5 kategóriájú hajónk erre a feladatra alkalmatlan, igazság szerint nem is szabad vele harcolni, mert egy kósza találat is megsemmisítheti, ráadásul fegyverzete még a leggyengébb kalóz és szállítóhajók pajzsait sem tudja áttörni. Ezért ha harcolni szeretnénk, ajánlott egy M4, de inkább M3 kategóriájú hajót beszerezni. De mennyibe is kerül ez?
A hajókról
A hajógyáraknál megfigyelhető, hogy az egyes típusok háromféle „kiszerelésben” (S, M, L) vásárolhatóak. A különbség a három verzió között a csak felszerelt pajzsok és fegyverzet erősségében van. Ezek egyébként tetszőlegesen cserélgethetőek utólag is az equipment dockokban, de azért célszerű lehetőség szerint az L-es modellre hajtani, mert így a legegyszerűbb hozzájutni az általában hiánycikknek számító komolyabb fegyverzethez. Különösen a 25MW-os pajzsokra igaz ez, amelyek mind a szállítóhajók, mind az M3-as vadászok számára fontosak, viszont csak a távoli Split szektorokban lehet külön kapni belőlük. A vásárláskor érdemes a sebességet (engine tuning) és a manőverező képességet (rudder optimisation) a maximumra feltornászni, a hajó árához képest ezek már nem kerülnek sokba, de sokat számítanak. Pénztárcánknak és igényeinknek megfelelően további felszereléseket is érdemes beszerezni, bár a legfontosabb mindenképpen a pajzs/fegyverzet/sebesség trió. Talán durva, de igaz, hogy egy hajót teljesen felszerelni akár mégegyszer annyi pénzbe kerülhet, mint magának a hajónak a beszerzése.
Vásárlás előtt nézzük meg az összes faj által gyártott hajókat, és azok paramétereit. Az 1.1-es patch lehetővé teszi, hogy az U billentyű segítségével a gyárban megtekinthessük egy hajó jellemzőit anélkül, hogy megvásárolnánk. Figyeljünk a felrakható maximális fegyverzet/pajzs, valamint az elérhető végsebesség értékeire, ezek között komoly eltérés szokott lenni. Általában azért elmondható, hogy a hajó ára jól jelzi, mit is ér a gép valójában, vagyis a drágább = jobb !
A fegyverekről
A pajzsoktól eltérően (több MW = erősebb pajzs) a fegyvertípusok között nemcsak erősség (ezt az Alpha/Beta/Gamma minősítés jelzi) hanem működési elv szerint is van különbség. Az alábbi kategóriákkal találkozatunk:
Impulse Ray Emitter (IRE) – a leggyengébb lézerek, az M5-ös vadászok fő fegyverzetét ezek képezik. Maximum csak vadászokkal szemben hatásosak, a komolyabb pajzsok ellen sokat nem érnek.
Particle Accelerator Cannon (PAC) – lényegében erősebb IRE-k, bár tűzgyorsaságuk kisebb. Emiatt jó tudni, hogy a GIRE erősebb, mint az APAC.
High Energy Plasma Thrower (HEPT) – erősebb mint a PAC. A GHEPT összsebzését (páncélzat+pajzs) tekintve a legerősebb fegyver a játékban.
Phased Shockwave Generator (PSG) – területre ható fegyver, emiatt nem muszáj pontosan célozni velük. Az A és B verziók elég gyengék a páncélzattal szemben, a G pedig – bár irtja a pajzsokat – zabálja az energiát, ezért nem lehet vele folyamatosan 2-3 másodpercnél tovább tüzelni. Figyeljünk rá, hogy PSG-ket semleges/saját hajók közelében ne használjunk, mert mindenkit sebeznek. Khaak hajók ellen ettől függetlenül aranyat érnek.
Photon Pulse Cannon (PPC) – a legdrágábbak. Hatótávolságuk a legnagyobb, tűzgyorsaságuk is jelentős, de erő tekintetében gyengébbek, mint a HEPT azonos szintű verziói.
Ion Disruptor – kizárólag a pajzsot sebzi, azt viszont brutális mértékben, ráadásul még célozni se nagyon kell vele. Több hajóra is hat, ezért akárcsak a PSG-vel, vele is csínján bánjunk. Hajók elfogásához mindenesetre kötelező darab.
Mass Driver – az egyetlen, nem energia alapú fegyver, amelyhez a raktérben lőszerre (ammunition) is szükség van. Nem fogyaszt energiát (lehet lőni vele mint a meszes), és áthatolva a pajzsokon közvetlenül a páncélzatra hat. Sajnos nem túl erős, még az IRE leggyengébb verziója is nagyobbat sebez.
Említést kell tenni még a rakétákról, melyekből ötféle van a játékban. Általában elmondható, hogy amelyik a drágább, az az erősebb, bár sebességben ez nem feltétlenül igaz. A rakétákat is be lehet célozni akárcsak az űrhajókat, és ágyúval meg is semmisíthetőek (a PSG és az ID erre a célra is kiváló).
Hogyan jussunk pénzhez a harcokból?
Rendfenntartásból: minden birodalom Trading Station-jain vásárolhatunk rendőrségi engedélyt (license), melynek birtokában ha kalóz vagy idegen hajót semmisítünk meg az adott faj szektoraiban, automatikusan pénz üti a markunkat. Egy M5 kategóriájú hajóért kb 500, míg egy M3-asért 5000 credit a vérdíj. Arra ügyeljünk, hogy még véletlenül se találjunk el semleges hajókat, ugyanis egyetlen lövedék miatt is automatikusan ugrik az engedély (azért pótolható). PSG és ID használata ezért rendőrként nem javasolt.
Hajófoglalásból: ezzel jókat lehet kaszálni, bár nagyobb türelem és gyakorlat is szükséges. Az X2-ben van esély arra, hogy egy megtámadott hajó pilótája átadja nekünk gépét. Ennek valószínűsége függ a hírnevünktől, a hajó sérülésének mértékétől valamint az is befolyásolja, hogy mióta gyomrozzuk az áldozatot. Ha egy hajót el akarunk foglalni, folyamatosan tartsuk a pajzsait 0% körüli állapotban (erre szuper az Ion Disruptor) és rongáljuk meg a páncélzatát is. Előbb utóbb az illető feladja, és máris gazdagabbak vagyunk egy hajóval, amit vagy megtartunk, vagy akár el is adhatunk a hajógyárakban. Pár megjegyzés:
– az egyik legjobb hajó a foglaláshoz az M3-as Argon Nova, amely elég gyors és Disruptort is rakhatunk rá.
– mivel a hajók annál többet érnek, minél egészségesebb állapotban adjuk el őket, igyekezzünk a lehető legkevesebb sérülést okozni a páncélzatban. Tapasztalataim szerint csak ID-vel lőve azért még nem adják meg magukat, ezért egy gyengébb fegyvert (pl. APAC) is vigyünk magunkkal, amellyel folyamatosan kopogtassunk az áldozat páncélzatán.
– néha hagyjuk magára a célpontot, hogy kicsit feltöltődjön a pajzsa, majd rontsunk rá hirtelen. Ilyenkor gyakran kiugrik a gyáva pilóta …
– a hajók felszerelése sajnos többnyire „eltűnik”, amikor a birtokunkba kerülnek. Ezért különösen nagy öröm, ha egy kalózhajó pajzsai vagy fegyverei is megmaradnak. Tapasztalataim szerint a véletlenen múlik, hogy kapunk-e extrákat vagy sem.
Mit tegyünk a khaak hajók ellen?
Amikor már jónéhány gyárunk és szállítóhajónk van, a Khaak invázió egyre idegesítőbb lesz, ugyanis az idegenek folyamatosan lelövik hajóinkat. Mivel a khaak hajók falkában tevékenykednek, még egy maximális pajzsokkal ellátott szállító sem élheti túl egy nagyobb csoport össztámadását. Bár a birodalmak hajói automatikusan megtámadják az idegeneket, nekünk is célszerű részt venni a szállítási útvonalak biztonságossá tételében, főként az olyan szektorokban, ahol nincsenek őrhajók.
A khaak hajók clusterekben (fürtökben) jelennek meg a szektorokban. Sajnos megjelenésük teljesen véletlenszerű, mivel nem a csillagkapukon keresztül jönnek, ez ellen tenni nem lehet. Öröm az ürömben, hogy a khaak hajók emiatt nem is járnak át a szektorok között – ahol megjelentek, ott is maradnak. A fürtök egyébként ártalmatlanok – amíg a hajók így össze vannak kapcsolódva, nem támadnak. Ám bizonyos idő elteltével, vagy ha valaki belelő a fürtbe, az szétbomlik, és rengeteg – a fürt méretétől függő – M5-, plusz egy darab M3-kategóriájú hajóvá alakul át. Innentől kezdve, mint a felbolydult méhkas, megtámadnak mindenkit, aki a közelükbe kerül, és egészen addig jelen lesznek a szektorban, amíg valaki meg nem semmisíti őket.
A khaak hajók vadászatára a legjobb egy PSG-vel felszerelt hajó (a Paranid Nemesis a legolcsóbb ezek közül), de egy ionágyús M3-osztályú géppel is van esély a kicsi (!!) fürtök ellen és az egyes gépek ellen. Érdemes kihasználni, hogy a szétbomlás ideje alatt 5-10 másodpercig a hajók teljesen inaktívak és egy csomóban vannak, így könnyű eltalálni őket. Ha PSG-t használunk, akkor pedig az egyedüli problémát csak az M3-as mag jelenti, amely elég erős, lézerei pedig hihetetlen sebességgel zabálják le a 125MW-s pajzsokat is – lehetőleg ezt iktassuk ki elsőként. A szétbomlott fürttel már nehezebb a dolgunk (M3-as hajónál nagy valószínűségű a halál), érdemes lehet folyamatosan távolodva a lövegtornyokra bízni az üldözők aprítását.
A khaak inváziót megállítani nem lehet, együtt kell élni vele. Annyi előnye azért van, hogy egy nagyobb csomó elpusztítása jó hatással van a megítélésünkre, és ha van rendőrségi engedélyünk, akkor akár 10.000 credit hasznot is jelenthet.
Tipp: ha már van elég pénzünk és meguntuk a khaakok vadászatát, hajóinkat automatikusan is elküldhetjük egy rendszerbe őrjáratozni. Az 1.1-es patch felrakása után – ahol javítottak a harci AI-n – egy 2x125MW-s pajzzsal felszerelt Nemesis simán tisztán tudja tartani például a President’s End szektort. Ahhoz, hogy egy hajó magától is harcoljon, fel kell szerelnünk a Fight command software MK I és II verziójával.
A küldetésekről
Bár az X2 alapvetően szabadúszó játék, van benne egy lineáris történet, amely küldetéseken keresztül bontakozik ki. Ugyan ezen feladatok elvállalása nem kötelező – az előző részekben nem is voltak ilyenek – az elején érdemes lenyomni gyorsan az első három missziót, ugyanis tetemesen megdobhatjuk vele 1000 credites indulótőkénket. Bármikor megszakíthatjuk a feladatok végrehajtását, ahogy éppen kedvünk tartja, és folytathatjuk később, ha éppen nincs jobb dolgunk – ez nem jár semmiféle hátránnyal.
A küldetések legtöbbje menjünk ide/beszéljünk ezzel típusú, és mivel személyi naplónkban minden részletesen le van írva, csak néhány trükkösebb részt említenék meg.
Az első küldetéshez dokkoljunk be a Terracorp főhadiszállására, és lépjünk kapcsolatba az igazgatónővel, aki Elena Kho névre hallgat. Az állomás a Home of Light szektorban van, közvetlenül délre indulószektorunktól. Amint bedokkoltunk, hívjuk fel a hölgyet, aki megbíz a következő feladattal (computer szállítás az Ore Beltbe).
Miután ezt letudtuk, a következő feladat már kicsit hosszabb, mint az előző kettő, de sokkal jobban is fizet – főleg ha „csalunk” egy picit. Kapunk egy Argon Express szállítóhajót, amellyel egy kutatócsoportot kell visszahoznunk az Atreus Clouds rendszerből. Ez kicsit távolabb van, de az út továbbra sem veszélyes. A rendszerbe érve keressük meg a Boron Trading Stationt, dokkoljunk, mentsünk, majd beszéljünk Saya Khoval. Ezután egy rövid átvezető film következik, ahol megtekinthetjük a Boronok víz alatti civilizációját, majd irány hazafelé. Útközben kalózok fognak ránk támadni. Ne ijedjünk be, nem lőnek szét minket, ugyanis amint pajzsunk kritikus szintet ér el, a semmiből előtűnik egy hajó, és a kalózoknak annyi. Ezután dokkoljunk be egy equipment dockba (az Argon Prime-ban útba is esik egy), és adjuk el a 25MW-os pajzsokat meg a lézerünket. Megbízónk nem fog reklamálni érte, a hajót meg úgyis elveszik a küldetés végén, hát miért ne használnánk ki a lehetőséget? Az eredmény közel 400.000 credit, amiből már be tudjuk indítani leendő birodalmunkat. E kis trükk lebonyolítása után irány a Terracorp HQ, ahol Elena még jutalmat is ad – egy leharcolt Argon Mercury-t, ami sajnos abszolút csupasz (semmi extra nincs rajta) és bűn lassú (mivel teljesen le van rongálódva).
Az 5. küldetés ismét trükkös – miután beszéltünk az Argon Prime rendszerben Ban Danával és meglátogattuk a Goner Temple-t a Cloudbase Southwest-rendszerben, fel kell keresnünk a Breannans Triumph-szektorban lévő szétrombolt csillagkaput. Mielőtt oda indulunk, vegyünk néhány rakétát, ugyanis a kapu körül egy Teladi szerencsevadász ólálkodik, aki megérkezésünkkor lelép a rendszerből (bármit is mondunk neki – barátunkat azért küldjük utána), de otthagy néhány aknát (mine) ajándékba. Ezek darabjaira robbantják a hajónkat, ha a kapu közelébe megyünk – ezt megelőzendő kellő távolságból rakétával szedjük le őket. 2-3 rakéta elég, ugyanis az aknák egymást is felrobbantják. Amint tiszta a terep, közelítsük meg a kaput, majd szálljunk ki, és szkafanderben vizsgáljuk meg a maradványokat. Két „inner cell” névre hallgató részt kell 20-30 m-re megközelíteni, hogy sikeres legyen a küldetés.
A 6. küldetés megint egyszerű (irány az Antigone Memorial-rendszer). Mielőtt azonban folytatnánk, tartsunk szünetet, és szerezzünk be egy komolyabb hajót. A minimum egy M3-as Nova, teljesen felfejlesztve, ugyanis a befejező küldetések már a gyakásról szólnak. Lesz majd meglepi is, de ezt nem lövöm le…
Patch nélkül egy lépést se!
Mielőtt bárki belekezdene a komolyabb játékba, feltétlenül szerezze be az egosoft honlapjáról (www.egosoft.com) az 1.1-es javítást, amely nélkül majdhogynem játszhatatlan a program a gyakori fagyások miatt. Ezeken túl jópár apró, bár hasznos újítás is megjelent, és bizonyos joystick problémákat is megoldottak benne. Itt jegyezném meg, hogy a joy csak a harcoknál fontos, a játék nagyobb része billentyűzetről is irányítható (sőt, talán így kényelmesebb is).
Szkripteljen, aki mer!
A játékba került egy szkripteditor is, amellyel programozni lehet például a hajók és állomások viselkedését, sőt, új parancsok is létrehozhatóak. Bizonyos okokból jelen cikk írásakor a szkriptelés még nincs hivatalosan engedélyezve (még nincs letesztelve…), ezért trükközni kell az előhívásához. Az űrben repülve gépeljük be: Thereshallbewings (nagybetűkre ügyelni). Ha sikerült helyesen beírnunk egy csippanást hallunk, és a command menükben ezentúl lesz egy Script opció is. Bár dokumentáció még nincs, néhány ügyesebb emberke már gyártott pár scriptet, amelyeket például a www.x2scripting.com oldalról leszedhetünk. Ezek egy része brutális cheat – tehát kerülendő, de vannak hasznos dolgok is (pl. fejlesztett eladási parancsok). Mivel a szkriptelés még okozhat hibákat, kimentett állásainkat helyezzük biztonságba!
Meglepetés…
A játék nagy, így a jókedvű programozóknak volt lehetőségük elrejteni benne néhány apróságot. Nagyritkán találkozhatunk például repülő csészealjakkal, amelyek ugyan az égvilágon semmit nem csinálnak, de legalább jópofák. Hasznos meglepik viszont az állomásokon eldugott konténerek, amelyek különféle árukat, sőt, nagy néha akár drága fegyvereket is tartalmazhatnak. Hogy egy ilyet találjunk, jól nézzünk körül az állomásokon belül, dokkolás után – ha nagy mázlink van, már gyűjthetjük is be.
