Sid Meyer sokkolóan jól sikerült biznisz-szimulátora a vasparipák birodalmáról konkurencia nélkül száguld immár 1990 óta, az egyetlen őrségváltásra a jelenlegi fabrikátor (PopTop) jóvoltából 5 évvel ezelőtt került sor, a harmadvirágzás küszöbén, pedig modern grafikával, egyszerűbb, letisztult kezelőfelülettel helyezik vissza a világot behálózó szövevényes vasutak csápjait a kezünkbe.
A Railroad széria a gyengébbek kedvéért anno az 1830-as évekkel beinduló nagyléptékű vasútépítést karolta fel, elsőként köthettük össze sínekkel a kontinensek nagyvárosait. Az idő előrehaladtával aztán egymást váltogatták kezünk alatt a mozdonyok legújabb modelljei, küzdöttünk az üzleti sikerért, és a hírnévért, hogy egy-egy vonalon miénk legyen a leggyorsabb expressz. Az utasokon és a postán kívül az országban fellelhető ipari és mezőgazdasági javak szállításával lehetett a terjeszkedéshez szükséges profitot megtermelni, sőt a második részben már betörtünk a részvénypiacra is, kibocsátások, felvásárlás tette érdekesebbé (és aljasabbá) a vállalkozást…
Az új részben a numerikus karakter a Tycoon végén akár jelölhetné a dimenziók számát is, hisz full 3D-s alapokra helyezték a látványt, mint mondják Észak-Amerika szatellites látképéről rázoomolhatunk még a Detroitból induló személy-szállító szerelvény legapróbb részleteire is. Sőt az utasokra is kihatással lesz a látvány 😉 (a szebb, modernebb mozdonyok jobban vonzzák majd az utazóközönséget). Az időjárás implementálása éppúgy része lesz az élvezetnek, mint a nappalok és éjszakák váltakozása, utóbbinál leginkább a mozdonyok bekapcsolt világítása fog sokat dobni a hangulaton. A napfényben fürdő gabonafarmok látványát vagy a völgyet átívelő viadukton száguldó vonat képét érzésem szerint nehéz lesz überelnie a konkurenciának, de még az oly mellékesnek tűnő körülmények, mint például a vízfelületek kidolgozása is sokat sejtet (a Storm engine-től láttam eddig csak ilyen hullámokat, és naplementét).
A pénzcsinálást a modern kor emberéhez igazították – semmi gondolkodás, egyszerű kattintgatás -, tehát elég lesz, ha A és B állomás közé sínt húzol, választasz egy mozdonyt, és az máris termeli a zsetont – gyakorlati haszna a módszernek annyi, hogy ki lehet majd kapcsolni… Épp a lelkét ölnénk meg az RT-nek, vagy egyszerű sínfektető szimulációba torkolna az egész, ha nem használnánk ki az eddigi, aprólékos beállítási lehetőségeket, hisz nincs is annál szebb, mint szerelvényeket összeállítani, kisakkozni mit, honnan, hová és mennyit (jah, akkor miért nem mentem vasutasnak? ;-)). Ami mindenkit örömre deríthet az a köztes megoldás, ahol a két véglet találkozik egy általunk meghatározott irányelvek szerint működő vasúttársaságban.
A sorozat történetébe először, elégséges számú “undo” (visszavonás) művelet áll majd a rendelkezésünkre, ha a hegyvidéken netán rossz nyomvonalat fektetnénk, és a mozdony mellett legelésző bocik beelőznének a 60%-os lejtőkön. A városokban az unalmas szabvány épületek mellé felhúzhatunk végre egyedi létesítményeket, tágítva a keletkező javak repertoárját, tipikus példaként emlegetik a gabonát, (amelyet ugye az isten barmai felzabálnak, ahelyett, hogy sör formájában vennék magukhoz ;-)), tehát ha felesleg képződik, akkor egyszerűen építünk egy sörfőzdét a nép örömére és saját gazdagodásunkra…
Összegezve 40 új mozdony, 25 helyszín, 150 épület és 35 ide-oda hurcolászható nyersanyag, késztermék bővíti az újraélesztéshez előkészített Railroad-ot. Fogyasztásra várhatóan az utolsó negyedévben tálalják.
