Tom Clancy urat gondolom, nem nagyon kell bemutatni militarista beállítottságú olvasóinknak: rengeteg kiváló könyvet írt a témában, melyből nem egyet filmre is vittek – 2001-től pedig a számítógépek monitorjaira is „odatolakodott” remek játékaival. Természetesen nem ő programozta, de még csak nem is ő rajzolta az eddigi Ghost Recon részeket, ám az értelmi szerző minden esetben ő maga volt. Egy kezem kevés lenne összeszámolni a kiadott kiegészítők számát, ráadásul bonyolítja az egyes epizódok számon tartását az a tény, hogy vannak olyan expanziók melyek csak bizonyos platformra jöttek ki. Lényeg a lényeg, a mai trendeknek megfelelően felhagytak a sorozat számozásával és nemes egyszerűséggel csak a Advanced Warfighterre keresztelték a legújabb részt. Arról, hogy tulajdonképpen mit is akar ez jelenteni, majd egy kicsit később, most kukkantsunk bele a történetbe.
2013-at írunk és Mexikóban járunk. Ponchós barátaink egy USA-Kanada csúcstalálkozónak biztosítanak helyszínt – a találkozót a három ország gazdaságának összehangolására hívták össze, így tehát üdvözlendő dolog. Vannak azonban néhányan, akik mégsem szeretnének ehhez a meetinghez asszisztálni – nevezetesen néhány mexikói rosszarcú -, így el is rabolják az USA első emberét (hogy mik vannak, igazán kitalálhatnának már valami eredetibbet ezek a terroristák…). A nemzetközi helyzet fokozódik, barátaink nem átallnak atommal fenyegetőzni – így tehát duplán van okunk a közbeavatkozásra. Ennyi hát a történet, innentől már mi fűzzük tovább.
A címben szereplő titokzatos Warfighter szócska a jövő katonájára utal, kinek útjába semmi nem állhat, ha a szegények és elnyomottak (az amcsi elnök…) megmentéséről van szó. Segítségére van ebben az IWS (Integrated Warfighter System – Egyesített Harci Rendszer). Hogy mi is ez tulajdonképpen? Egy komplex kommunikációs kütyü (beh szép alliteráció!), mely meg van támogatva minden földi jóval. Többek között szatellites célmegjelölővel és általános térképpel, egységenként adható parancskiadási lehetőséggel, és még számos kedves dologgal, amivel megkeseríthetjük terroristáink életét. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy kapunk a képernyőre egy-két csinos ablakocskát, amelyben nyomon követhetjük társaink útját, parancsokat osztogathatunk nekik, felderítést kérhetünk a robotrepülőgépektől (Drone), tájékozódási pontokat jelölhetünk ki társainknak, és megannyi más érdekes dolgot tehetünk még. A becsületes neve ennek a rendszernek a Cross-com, és a játék realitását, beleélését hivatott javítani. Adrenalinban meglehetősen dús csatákat fog ez eredményezni, hiszen képzeljük csak el, mikor egy roncsautó mögött guggolunk, miközben embereink a falak árnyékában kommandóznak, mi pedig felderítést kérünk a bujkáló ellenről, majd miután megkaptuk a koordinátákat, nemes egyszerűséggel ráuszítjuk embereinket az adott pontra – közben állandóan korrigálhatjuk az utasításokat a változó helyzeteknek megfelelően. Vagy mondjuk vegyük azt az esetet, mikor egy csapat rosszfiú beveszi magát valami igen jól védhető objektumba: hívjuk a helikopterünket, társainkat felparancsoljuk rá, végül magunk is felpattanunk, majd a célterület fölé navigálva szépen kidobatjuk magunkat az ellenfél nyakába… Szép kis meglepetés lesz! Vagy ha úgy tartja úri kedvünk, a helikopter karabinerét megmarkolva le is darálhatjuk ellenlábasainkat a levegőből, esetleg egy mesterlövészpuskát a vállunkhoz szorítva egyenként lelődözzük őket – a lehetőségek tárháza végtelennek tűnik, amit a készítők azzal indokolnak, hogy a jelen részben igencsak rákoncentráltak a linearitás minél jobban való mellőzésére. Nos, ha hihetünk a híreknek, nem lesz okunk a panaszra. Ha már az előbb emlegettük a mesterlövészetet, semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a nagyszerű újítást, melyet a játék egyik trailerében láthatunk: katonánk fedezékben piheg, felfedez egy ellenfelet, szintén fedezékben. Mi a teendő? Elővenni a puskát, lekérni az ellenfél adatait, majd nemes egyszerűséggel arra a falra kell célozni, amely mögött az emberkét sejtjük: ha számításaink helyesek, a golyó egy iszonyatos robbanás közepette átviszi még a betonfalat is, majd emberünket megismerteti az örök vadászmezőkkel. Nem nevezném sportszerűnek, annál inkább hatásos módszernek a győzelem felé araszolás útján. A Cross-com persze nem csak parancsosztogatásra alkalmas, hiszen a szatellites kapcsolatnak köszönhetően elsőrangú tájékozódási eszközzé válik – helyleírásokat, térképeket kérhetünk le vele, melyek nagyban segítségünkre lesznek az akció előkészítésében. Nagy szükségünk is lesz erre, hiszen a Single Player alapjául szolgáló Mexico City nem mondható kis darabnak – a térkép alkalmazása tehát melegen ajánlott. A fegyverekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy majdnem mindegyikkel lehet majd zoomolni, természetesen nem egyforma mértékben. A készítők elmondása szerint megpróbálják majd a játékélményt tökéletesre vinni, mégpedig úgy, hogy a lövöldözés-gyilkolászás részt megfelelően kompenzálják majd a stratégiai tervezéssel. Tehát nem az lesz, hogy embereinkre aggatunk egy rakétavetőt, aztán hadd szóljon – sokkal inkább előre kell majd gondolkodnunk, mint az előző részekben! Egyes állítások szerint a konzolos verziók némileg „butítottabbak” lesznek a számítógépes verzióknál, azt azonban nem tudjuk, hogy ez miben fog megnyilvánulni.
Ami a grafikát illeti, valami egészen elképesztőre számíthatunk – köszönhetően az igen bivaly újgenerációs konzoloknak. Csak úgy összehasonlításképpen: míg tíz évvel ezelőtt egy átlagos 3D-s játékban egy karakter 300 poligonból állt, addig itt ez 20.000 lesz! Nagyjából ez annyit tesz, hogy akár meg is számolhatjuk embereink borostáinak számát. Ja nem, mert a katonáknak szigorú szabályok szerint borotválkozniuk kell – sebaj, a hasonlat azért elgondolkodtató! A robbanások, a részecskerendszer, a fizika első látásra nagyon húzósnak tűnik; minden robban, lángol – vagy ha nem, akkor majd mi teszünk róla, hogy úgy legyen! Nem szeretnék előre vészmadárkodni, de nekem a videóban hallható hangok elég vérszegénynek tűnnek – ami azonban társaink hangját illeti, semmi kifogás nem lehet: állandóan kommentálják az akciót, jelentenek, utasításokra várnak. Persze ez utóbbi nem teljesen helytálló: nagyon büszkék rá a fejlesztők, hogy vaskemény mesterséges intelligenciát sikerült gyúrniuk, melynek nincs is minden esetben szüksége parancsra, automatikusan megtalálja a legmegfelelőbb megoldásokat. Hogy ebből mi igaz, arról előre meglehetősen nagy felelőtlenség lenne nyilatkozni, mindenesetre az biztos, hogy rengeteg próbálkozónak tört már ebbe bele a bicskája – az azonban embereink mellett szól, hogy az eddigi részekben sem kellett szégyenkezniük a gyenge programozás miatt.
Érdemes még külön megemlékezni a Multiplayer részről, hiszen egy ilyen típusú gammánál ez igen nagy jelentőséggel bír. Több ezer rajongói visszajelzés alapján kalapálták össze a cuccot, saját ötleteikkel kiegészítve, mely már eleve minőséget fog szavatolni, tekintve, hogy az előző rész az Xbox Live! rendszeren az egyik legjátszottabb játék volt. Lesz majd lehetőség kooperatív módban nyomulni, ami nem csak össze-vissza lövöldözés lesz, hanem egy teljesen különálló rész, önálló történettel, helyszínekkel. Apropó helyszínek! Az egyjátékos móddal ellentétben – ahol főleg a városi gerillaharcba kóstolhatunk bele – itt csodálatos dzsungelekben, bányákban kódoroghatunk, de lesz majd gyárépület, sőt a koncepciórajzokon még egy roncstelep is látszott! A későbbiekben majd letölthetővé tesznek egyéb mapokat is – a rajongók legnagyobb örömére. Teljesen új lesz a Character Identify System (Karakterfelismerő Rendszer), minek köszönhetően teljes mértékben testre szabhatjuk emberünk külsőségeit és természetesen megadhatjuk majd kasztját is, ami már alapban egy bizonyos fajta stratégiát fog igényelni kinn a harcmezőn. Teljes mértékben saját igényeinkhez alakíthatjuk majd a játékmenet főbb tényezőit, arra azonban vigyáztak, nehogy túlbonyolítsák ezt – maradjon meg olyannak, amilyen volt; ötvözik majd az első rész kasztrendszerét a második szösszenetben található rengeteg fegyverrel – a megfelelően nagy hirig kialakításáért. A multipályák tesztelését már a legkorábbi fázisban elkezdték és folyamatosan alakították, éppen azért, hogy ezek is majd a legtökéletesebb formájukban örvendeztethessenek meg minket. Érdekesség még, hogy elmondásuk szerint minden pályát úgy terveztek meg, hogy szinte az összes multiplayer módban élvezhető legyen, ne csak az egyikben vagy másikban.
Nem keveset ígérnek a fejlesztők, ám ha felét teljesítik az itt leírtaknak, már egy remek játékot foghatunk majd novemberben a kezünkbe. Az biztos, hogy izgalmakban nem lesz hiány, hiszen Christian Allen (a játék egyik fő designere) is ezt jelölte meg a cucc legfőbb ismérvének. Amikor a harctéren rohangálsz, úgy, hogy közben egy egész hadsereg vadászik rád és gránátfüsttől elvakulva próbálod embereidet összeszedni egy összehangolt támadáshoz – nos, meglehetősen jól hangzik! A gép megjelenésével egy időben fog kijönni az Advanced Warfighter, azaz novemberben. Minket sajna ez nem érint, hiszen nálunk csak karácsony körül jelenik meg, addig is lehet számolgatni a napokat!
Tudtad-e:
Clany-t már az FBI is felkereste néhányszor, mégpedig azért, mert szerintük olyan titkos adatokat közöl könyveiben, melyeket talán nem kellene, és különben is, hogy jutott hozzájuk. Saját bevallása szerint csak a közkönyvtárakban kutatott – mindenesetre ügyesen…
A GR sorozat eddigi tagjai szinte minden géptípusra megjelentek, kivéve a második részt, hiszen az PC-re nem jött ki. Az Ubisoft azzal indokolta ezt a húzását, hogy a PC-sek számára túl könnyű lett volna…
