A Battlefield Heroes után az Electronic Arts ismét ingyenes online FPS-sel próbálkozik, méghozzá újfent a Battlefield név alatt.

A Battlefield-sorozat történetének kezdetét egészen pontosan a 2002-es esztendőre vezethetjük vissza. Ekkor történt ugyanis, hogy megjelent a széria első darabja, amely a kor divatját meglovagolva egy második világháborús FPS-ként vonult be a történelemkönyvekbe. A fejlesztők már akkor is érezhetően másképpen gondolkodtak, mint kortársaik, hiszen nem a klisés „alagútszerű” megoldást használták fel játékuk esetében, hanem már a kezdetekkor is a nagyobb területeken, komolyabb tömegekkel zajló csatákban gondolkodtak. A többjátékos mód előtérbe helyezése a franchise teljes életútját elkísérte, és bár a múltban készült sztori-orientált FPS is a név alatt, azért időről-időre feltűnnek olyan Battlefield játékok, amelyek a multiplayer élményre fókuszálnak. Legutóbb éppen a Battlefield Heroes képében kaptunk egy ilyesfajta lövöldét, azonban vigyázó tekintetünket immáron a Battlefield Play4Free-re vessük, amely az imént megnevezett mesés megvalósítású alkotás koncepcióját felhasználva készült.

Merthogy mit is nyújtott nekünk a 2009-ben megjelent Heroes? Egy olyan rajzfilmes kinézetű online akciójátékot, amelyet teljesen ingyen játszhattunk. Nyilván most ki lehetne térni arra, hogy ez ebben a formában nem teljesen igaz, hiszen későbbi fizetős tartalmai miatt felborult a kezdeti egyensúly – bukását is ennek tulajdonítják –, azonban lefektette az alapokat ahhoz, hogy a Battlefield Play4Free most sikeres lehessen. Bár korai lenne még egy a béta fázisból alig kilépett program esetében sikert kiáltani, a tény attól még tény marad, a legújabb online mókázásra kiélezett Battlefieldben minden megvan ahhoz, hogy az ősszel megjelenő harmadik nagy epizódig lefoglaljon minket. A Play4Free-ben a fejlesztők ugyanis nem csináltak mást, mint az imént felvázolt ingyenes koncepciót ráhúzták a Battlefield 2 többjátékos pályáira, mindezt pedig összekeverték a Bad Company-ban megismert fejlődési rendszerrel és kasztokkal. Röviden tömören így lehetne jellemezni az új jövevényt, de természetesen az alábbiakban részletesebben is megvizsgáljuk, hogy mit is készített nekünk a DICE és az Electronic Arts kooperációja.

Kezdjük a történetet az alapokkal! Az alkotást egy nagyon barátságos regisztrációt követően bárki használatba veheti, csak le kell töltenie a klienst, amely a telepítést követően egy böngésző segítségével fut a háttérben. (Itt jegyezném meg, hogy sajnálatos módon az Operát nem támogatja a program!) Amíg tölt a néhány száz megabyte méretű fájl, addig a hivatalos honlapon létrehozhatjuk saját karakterünket, így sajátt szájízünkre szabhatjuk külsejét és osztályt választhatunk számára. Négy kaszt közül válogathatunk, ezek a szokásos Assault, Medic, Engineer és Recon. Az Assault a tipikus rohamosztagos, akinek erős lőfegyverei vannak és nem ért máshoz, csak a tömeges gyilkoláshoz, de képes lesz lőszerrel ellátni társait, ha azok kifogytak volna az ólomból. A Medic szintén erős közelharci fegyverekkel lesz felruházva, de nem csak az ellenfelek likvidálásához, hanem bajtársai meggyógyításához is ért majd. Az Engineer lesz az igazi kemény legény, aki rakétavetővel és rohamkarabéllyal a hátán járja a csatamezőt, különleges képessége pedig, hogy képes megjavítani az elromlott járműveket. A Recon ezzel szemben a nyugodt, háttérben vagy magaslati pontokon meghúzódó mesterlövész kasztját képviseli, aki a halálosan pontos lövések mellett az aknák mestere lesz.

Ha sikerült eldöntenünk, hogy melyik mesterség címere a legideálisabb számunkra, akkor indíthatjuk is a klienst, ahol rögtön karakterünk köszönt minket életnagyságban. Mielőtt belevágnánk életünk első küzdelmébe, érdemes lesz néhány percig elidőzni ezen a felületen, hiszen jövőbeni barátaink és kedvenc szervereink listája mellett itt tudunk majd a későbbiekben újabb fegyvereket, felszereléseket és ruhákat venni magunknak. Ezen a ponton bukik egy kicsit a Battlefield Play4Free ingyenessége, hiszen ha van pénzünk, akkor jobb felszereléseink is lesznek, előbb jutunk az elit ligába, ami megborítaná a program egyensúlyát, de a tesztek során úgy vettem észre, hogy a fejlesztők egy komoly szűrőt vezettek be a meccsek tagjainak válogatásakor, hiszen egyetlen alkalommal sem éreztem azt, hogy valaki azért ölt volna meg, mert lényegesen komolyabb felszerelése van. Az természetesen tény, hogy nagyon sokat kell játszanunk azért, hogy ne csak kikölcsönözni tudjuk fegyvereinket, hanem örökre a raktárba is illeszthessük őket. Mindez természetesen ügyességünktől is függ, ha egymás után szórjuk a fejlövéseket, ha ritkán halunk meg, akkor egyre több és több elkölthető pénzünk lesz, nem mellesleg karakterünk még szinteket is lép. Ennek köszönhetően később fejleszthetjük képességeinket, így a járműhasználatot vagy éppen a fegyverhasználatot is tökéletesíthetjük.

Ha már kellőképpen összeismerkedtünk a játék kliensével, akkor indulhat a harc. A csaták éppen olyanok, mint amilyennek megszoktuk őket a Battlefield 2-ben. Egyelőre csak egyetlen játékmódban tehetjük próbára tudásunkat, méghozzá 32 fős ütközetekben, amelyek folyamán két csapat között folyik a rivalizálás a különböző ellenőrzési pontokért. A harcok célja nyilvánvalóan az, hogy a mi légiónk birtokolja a legtöbb ilyen helyszínt és lehetőleg minél tovább, hiszen a kezdőpont kivételével garantáltan nem fogunk egyetlen területet sem a csata kezdetétől a végégi megtartani. Az összecsapásoknak egyébiránt nekiveselkedhetünk különböző járművekkel is, összesen tizenhatféle harcjárműbe pattanhatunk majd, tankok, helikopterek, homokfutók, vadászgépek, terepjárók, csónakok és egyéb páncélozott alkalmatosságok állnak szolgálatunkba. Aki életében egyszer is játszott már Battlefield játékkal, az minden bizonnyal azonnal otthon fogja érezni magát a pályákon, már csak azért is, mert minden egyes harcmező ismerős lehet a sorozat második epizódjából. Egyelőre sajnos én személy szerint nagyon keveselltem a csataterek mennyiségét, ám jobban bántam, hogy nem magam választhattam ki, hogy melyik harcmezőn szeretnék küzdeni. Nyilván a hiányosságok nem csak itt, hanem a fegyverek és felszerelések számában is meglátszanak, de mivel a játék teljesen kompatibilis a Battlefield 2-vel, ezért valószínű, hogy a jövőben megfelelő időközönként érkezni fognak friss tartalmak, amelyekkel az illetékesek meg tudják tartani a veterán fanatikusokat is.

A harcok közbeni tapasztalatokról egyébiránt nem sok átlagon felülit lehet elmondani. Érdemes lesz minél előbb sok-sok barátot összeszedni, ugyanis akárhányszor indítottam el a játékot – természetesen vadidegenek ellen – ott minden egyes alkalommal volt legalább egy olyan aluliskolázott, aki azt élvezte, hogy a saját csapattársait lövi hátba például tankkal vagy éppen teljesen egoista módon halad előre és eszébe sem jut, hogy ha csak egy kicsit is, de legalább együttműködjön az emberrel. Nyilvánvaló, hogy ilyen játékosok mindenhol akadnak és a Battlefield Play4Free még elég friss ahhoz, hogy rendes közösség alakuljon ki, akik kivetik maguk közül az ilyeneket, de én naivan azt hittem, hogy azért több évtized alatt a videojátékos társadalom eljutott arra a szintre, hogy ne a másik kárán örvendjen. Természetesen mit várunk akkor, ha a mindennapokban sincs ez másképpen? A negatív tapasztalatok ellenére egyébként nagyon nosztalgikus élménnyel töltöttek el a harcok és mivel az erőviszonyokra folyamatosan figyel a program, kijelenthető, hogy az egyik legjobb ingyenesen játszható online FPS-t sikerült letenniük az asztalra a DICE embereinek.

Természetesen a fentebb már megnevezett negatívumok mellett akadnak olyan további részei is a Play4Free-nek, amivel sokan nem tudnak majd megbarátkozni. Első körben ilyen a küllem, aminek esztendős lemaradásai vannak. A játék ugyanis a valamikori Battlefield 2 grafikus motorját használta fel, ami pozitívum, ha a túlontúl barátságos gépigényt, de negatívum, ha a külcsínt szemléljük. Mindemellett a hangeffektek is elég régimódiak maradtak, semmi különbséget nem hallok az évekkel ezelőtti önmagukhoz képest. Szintén nem vetett túl jó fény a programra, hogy nagyon gyakran elérhetetlenek voltak a szerverek és előfordult, hogy a játék a csata kellős közepén csak úgy kidobott a főmenübe, de ezeket a problémákat a fejlesztők minden bizonnyal hamarosan orvosolni fogják.

A Battlefield Play4Free azonban összes hibájával egyetemben is egy különösen szerethető alkotás lett. Semmi újdonságot nem hoz a műfajba, ugyanakkor eszünkbe juttatja azokat az időket, amikor az iskolából hazaérvén első dolgunk volt, hogy betöltsük a Battlefield 2-t vagy a Counter Strike-ot egy kis önfeledt mulitplayer mókázás kedvéért. Ha te is szeretnéd visszahozni néhány nyári délutánra azokat az időket, akkor ez a játék neked szól.