A cikk 1995-ben jelent meg a GURU 95/05-06-os számában. Most már tudjuk, hogy az Amiga és a Commodore nem kapta meg a lehetőséget és az esélyt a felépülésre.
1985. július 23. Ha egy kicsit is érdeklõdsz a történelem iránt, akkor emlékezni akarsz erre a dátumra, mely napon az IBM PC-k, az Apple Mac-ek és az évtized más kevésbé ismert szilícium csodái elavulttá váltak. – írta Benn Dunnigton az INFO 1985 szeptember/októberi számában. Hát igen, 1985-ben, az elsõ Amiga 1000 modell forradalmi újdonságokat kínált – érthetõ volt a szerzõ lelkesedése.
Az eltelt idõszakban sok minden történt. Egyes tényekrõl csak mostanában, az érintettek távozása után értesült a nagyközönség. Ilyen, sokak által ismeretlen epizód volt az 1200 fejlesztése idején, hogy a Commodore megkérdezte a software fejlesztõket, mit szeretnének 2 MB CHIP RAM-ot, vagy HD-s floppy drive-ot. A fejlesztõk a RAM-ot választották…
Vagy olyan apróságok, hogy pl. az A2000-es modell fejlesztése párhuzamosan folyt Kaliforniában és Németországban. A két modell azonban jelentõsen eltért egymástól. A két változat közül a nagyközönség a német változatot ismerhette meg, mely (természetesen a kisebb igények kielégítésére készült).
A közel egy évig tartó bizonytalan állapot végét április utolsó hete jelentette, amikor a végsõ ajánlattételre sor került. Korábban több cégrõl is felröppent a hír, hogy érdeklõdik az Amiga technológia és márkanév megvásárlása iránt (ilyen cég volt pl. a Samsung, melyrõl kiderült, hogy a Commodore emblémával forgalmazott monitorok gyártója).
Az aukción 1 millió dolláros letétet kellett az érdeklõdõ cégeknek letenni, bizonyítandó, hogy a szándékaik valóban komolyak. Mint minden komolyabb esemény az Amiga történetének utóbbi szakaszában ez sem volt minden botrány nélkül. Az aukción több mint fél tucat cég képviselõje jelent meg, azonban csak néhányan tettek ajánlatot.
Miután a felszámolók kinyilvánították, hogy az ajánlatok nem tartalmazhatnak kikötéséket, Alex Amor, sokáig legesélyesebbnek tartott CEI (Creative Equipment International) képviselõje nem vetette alá ajánlatát ennek a korlátozásnak.
A Computer Connection of California ajánlatát a vagyontárgyakra elutasították az 1 milliós letét hiányán.
A Dell Computers, az ismert amerikai PC klón gyártó cég vagyontárgyakra tett ajánlatát szintén elutasították, mert feltételeket csatolt hozzá: hét napos vizsgálódási idõszakot szeretett volna a szabadalmak tárgyában.
Egyedül az Escom tett érvényes ajánlatot, és aláírták az elsõ szerzõdést, mely 5 millió dollárról szólt. De ezzel még nem ért véget a történet…
Megkezdõdött a színfalak mögötti egyezkedés, és péntek reggelre a Dell 15 millióra emelte az ajánlatát és új aukció megtartását kezdeményezte. Ennek hallatán az Escom is felemelte az összeget 10 millióra (mások szerint 12-re). Ekkor már ebédidõ volt. Az ajánlat kedvezõ fogadtatásra talált, s egyes híresztelések szerint a CEI és a Dell képviselõje ebéd után feltûnõen gyorsan távozott. Bár a Dell a második körben nagyobb összeget ajánlott, mint a végsõ nyertes Escom, meghagyni kívánt magának egy kiskaput, hogy amennyiben egy hónap alatt végzett vizsgálatai nem járnak pozitív eredménnyel, visszaléphessen a szerzõdéstõl – az 1 millió dolláros letétet elveszítve. A felszámolók ezt mindenképpen el akarták kerülni, mert ezzel esély mutatkozott volna arra, hogy a több mint egy éve tartó procedúra újrakezdõdjön… Ugyanakkor az is hozzátartozik a dologhoz, hogy nem teljesen volt fair dolog a szerzõdés aláírása után alkudozásba kezdeni. Végül is 1995. április 21-én, egy pénteki napon az Escom megszerezte a Commodore tulajdonjogát.
A következõ napokban máris megjelentek a legkülönfélébb híresztelések arról, hogy tulajdonképpen mi is lesz a Amiga sorsa.
Az Escom Computer Kft-tõl (az Escom magyarországi leányvállalata) május 29-i dátummal kapott tájékoztatás szerint folytatni szándékoznak a Commodore és Amiga védjegyekkel ellátott termékek gyártását, ill. forgalmazását, beleértve a Commodore személyi számítógépek világszerte, a Commodore C64 modell (minden idõk legeladhatóbb személyi számítógépe) kelet-európai, ill. távol-keleti forgalmazását. Egyes értesülések szerint a C64 gyártását és forgalmazását csak a kínai piacon tervezik, ezzel vág némileg egybe Tianjin Family-used Multi-media Co. Ldt.-del közösen Kínában tervezik a gépek gyártását és forgalmazását. Az említett cég az egyik vezetõ kínai játék és oktatógép gyártó és forgalmazó cég, az elmúlt évben több mint 1 millió berendezést adtak el és ezzel piaci részesedésük 80 %-os volt. Az Escom célja ezzel a kínai piac meghódítása, persze nem titkolják azt a szándékukat sem, hogy az Amiga márkanév alatt sikerülhet betörniük az amerikai piacra is, ahol az Escom-nak jelenleg nincsenek érdekeltségei.
A közeljövõben ismét megindul az A1200 és A4000-es gépek gyártása (más értesülések szerint az A600-asé is). Ezzel párhuzamosan az Escom tervezi az Amiga technológia beleintegrálását az MS-DOS platformba. Hogy ez konkrétan mit jelent, azt igazából senki sem tudja, vannak elképzelések PC-be helyezhetõ Amiga-kártyáról, mely mások szerint nem lenne piacképes az ára miatt, vagy elhangzott PowerPC alapú Amiga modellek kifejlesztése is.
Egy új alkalmazási terülten is be kívánják vezetni az Amigákat, a különféle interaktív szolgáltatások nyújtására szolgáló rendszerekben, elõfizetõi kapcsoló egységként (set top unit), mely a különféle igény szerinti video (Video on Demand) és fizetõs TV (Pay-TV) rendszerek fontos építõeleme.
Május 30-án Frankfurtban egy sajtókonferenciát tartott az Escom, melyen az következõ bejelentések hangzottak el: az Escom egy új leányvállalatot alapított Amiga Tecnologies GmbH néven. Az Escom úgy gondolja, hogy a Commodore-tól megszerzett szabadalmak és jogok lesznek a cég kulcsa a multimédia piacra. Ennek az elgondolásnak a része, hogy a Commodore nevet a kizárólag Európán belül, az Intel alapú (multimédia) PC-k márkaneveként kívánják használni.
Augusztus folyamán jelennek meg a elsõ Pentium alapú Commodore PC-vel és az év végéig 50-60.000 darabot remélnek eladni belõle. Teszik mindezt azért, mert egyes piackutatások szerint a német PC felhasználók 93 %-a ismeri a Commodore nevet, ennél magasabb ismertséggel csak az IBM rendelkezik.
Szeptemberre tervezik az A4000T-k újbóli gyártását. Korábban ebbõl a modellbõl eddig kevesebb mint 1000 darab készült. A SCSI interface-szel ellátott Amigából 25.000 szándékoznak az év végéig értékesíteni, melybõl legalább 10.000-et az amerikai piacon.
Október lesz az A1200-asok feltámadásának hónapja. E modellbõl 120 és 150.000 példányt kívánnak eladni és semmi esetre sem kívánják elszalasztani a karácsony kínálta üzleti lehetõséget.
A CD32 gyártásával kapcsolatban problémák merültek fel, ezért valószínûleg idén már nem kerül szállításra az üzletekbe. A kényszerûségbõl rendelkezésre álló idõszakot arra használják fel, hogy új, szebb külsõt alakítsanak ki.
A régóta vágyott és sokak által megálmodott A1300 szintén csak jövõre fog megjelenni és 68EC030 alapú gép lesz (hát szerintem ezen már túl kellene lépni).
A korábban már bejelentett set-top box-ok építése is azonnal megkezdõdik, az amerikai Viscorp (Visual Information Services Corp) licence-hez jutott, hogy Amiga alapú set-top-okat használjon on-line szolgáltatások nyújtásához.
Jeff Frank, a új cég mûszaki igazgatója bejelentette, hogy 060-as kártyát hoznak ki az Amiga 4000T-hez. Ez a kártya nagyon hasonló lesz a CyberStorm 060 kártyához, fõleg azért, mert Phase5-tõl, a CyberStorm gyártójától vásárolják meg a licence-ét. Ugyancsak tõle hangzott el, hogy az A1200-ashoz 68E030 irányba történõ kibõvítésén még gondolkoznak. Az új modellek mellé a Scala MM 300-as multimédia programot is mellékelik, egy jó szövegszerkesztõ és rajzolóprogram még megfontolás tárgyát képezi.
Hogy lesz-e egy újabb évtizede az Amigának, az még mindig nyitott kérdés. Bár most a gépek gyártása valószínûleg újra elkezdõdik, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt egy év alatt több neves software és hardware gyártó hagyta el az Amigát. Ezek visszacsábítása nem lesz egyszerû feladat. És írom e sorokat annak tudatában, hogy az olvasók most találkoznak elõször az elsõ nem Amigával készült GURU-val (persze, ezt már megjósoltam néhány számmal ezelõtt). Azt azonban tudnia kell mindenkinek, hogy néhányan még várjuk a jövõt és “árulónak” kiáltjuk ki azokat, akik elhagyják az Amigát.
(JOCO)
Amiga történelem
(évszámokban)
1982 – az Hi-Toro, Inc. cég alapítása, e cég késõbb az Amiga, Inc. nevet veszi fel
1984 – az Amiga Inc. nevû Los Gatos-i céget felvásárolja a Commodore
1985 – Amiga 1000
1987 – Amiga 500 és Amiga 2000
1990 – Amiga 3000
1991 – CDTV, Amiga 500+
1992 – Amiga 600 és 600 HD, Amiga 4000 és 1200
1993 – CD32
1995 – az Escom megvásárolja a Commodore-t
Az Amiga technológia, avagy miben volt az “elsõ”
– preemptive multitasking (a Windows és a System 7.0 még mindig csak a kevésbé hatékony cooperative multitaskingot támogatja)
– az elsõ 32 bites operációs rendszert használó személyi számítógép
– 3.5”-es disk drive alapkiépítésben
– két gombos egér alapkiépítésben
– grafikus és alfanumerikus interface közötti választhatóság
– négy csatornás stereo hang
– plug-and-play (Autoconfig) megvalósítása
– olcsó genlock opció
– alapkiépítésben 16+ szín (4096)
– beszédszintetizátor software az operációs rendszerrel
