Lara Croft történetének megismeréséhez egy viszonylag régebbi időpontig kell visszagyalogolnunk a játékkiadás rögös útján, hiszen az első epizód lassan 10 éve, hogy megjelent (egészen pontosan 1996 októberében látott napvilágot az első Tomb Raider), még a jó öreg PlayStation-re (amelyet szinte azonnal követtek a PC-s és Saturnos változatok is), és talán már nem mindnyájan emlékszünk az akkor forgószélként ható új játékmenetet és szó szerint forradalmat hozó kezdetekre. Hogy miért lesz erre szükség? Mert a Crystal Dynamics szakemberei nem kisebb bravúrt szeretnének végrehajtani, mint hogy 5 elpocsékolt folytatás után úgy térjenek vissza a sorozat gyökereihez, hogy az újra megrázza a világot, és megint milliós eladásokat produkálva visszaszerezze kiábrándult rajongóit.
Az 1988-ban alapított Core Designé volt az érdem, hogy felfigyeltek Toby Gard lenyűgöző meglátásaira, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy a Tomb Raider, és vele együtt Lara Croft olyan irányba kezdte el terelni a cég és a videojáték-ipar életét, amelyre addig nem volt példa (hiszen gondoljunk csak bele: ők voltak az elsők, akik többek között kiléptek a virtuális térből, és a Playboy-ban szerepeltették valódi Lara Croft modelljeiket, bevezették a karórákat, törölközőket, és egyéb ruhamárkákat, valamint számtalan reklámfilmhez adták a virtuális Lara sziluettjét). Toby teljesen szabad kezet kapott a játék tervezésekor, amit meg is hálált azzal, hogy addig nem látott koncepcióval lepte meg a cég vezetését. Egy női, Indiana Jones-szerű amazont állított a játék középpontjába, aki ideális, talán már-már túlontúl is tökéletes testalkatával, és képességeivel vette le férfiak millióit a lábáról világszerte. A feszes és méretes keblek, valamint az aránytalanul vékony csípők ötvözése kellőképp meghozta a várt eredményt – ám szerencsére ennyiben nem apadt ki Toby ötlettengere, sőt! Külsőnézetes akciójátékban addig nem látott mozgásfázisokat, izgalmas helyszíneket és történeti csavarokat ötvözött, melyeket ínycsiklandozó átvezető-animációkkal fűszerezve egy kihagyhatatlan esszenciát alkotott. Ezután – ahogy az már ilyenkor csak lenni szokott –, a pénzügyi sikereknek köszönhetően az anyacég további részek elkészítésére sarkallta leányvállalatát, amelyek minősége sajnos igen csak sok kívánnivalót hagyott maga mögött. Nem is csoda, ha Mr. Gard már nem vett részt egyetlen folytatás elkészítésében sem…
Az idők azonban változnak, és jobb, ha minden játékkiadó megtanulja lassan: nem sokáig lehet megbosszulatlanul hazárdjátékozni egy ilyen iparágban, mint a játékkiadás… A 2003-ban megjelent utolsó Tomb Raider epizód, a The Angel of Darkness ugyanis végleg betette a kaput szegény Core Design-nak: a nehéz pénzügyi helyzetben lévő kiadó a hatalmas elvárások ellenére is gyorsított, feszített tempójú fejlesztést rendelt el, ami az elkapkodott, hibáktól hemzsegő, és félkész játékon jócskán meg is látszott. Miután a játékosok nagy része elfordult, és kiábrándult a Tomb Raiderből, a retorziók és konzekvenciák megszülettek, illetve levonódtak: menesztették (illetve lemondatták) a Core alapítóját Jeremy Smith-t (aki CiRCLE Studios néven alapított új fejlesztőcsapatot), és az új rész elkészültét már a Crystal Dynamics csapat gondjaira bízták. Eljutván a jelenig, Toby Gard visszatért az Eidos-hoz, és csatlakozván a Crystal Dynamics csapatához talán valami olyasmit alkothat ismét, amitől megint nagyot szól majd a játékuniverzum…
A Tomb Raider: Legend tehát nem titkoltan a rég elveszített renomét szeretné visszaállítani a sorozatban, amihez konkrétan több oldalról is közelítenek a fejlesztők. Az első és legfontosabb, hogy Lara életszerűbb lett. Bár még mindig látszanak rajta a renderelési folyamatok esszenciális jegyei, Toby Gard, a régi-új Lara megálmodója igyekszik leszögezni: „Nem akartam túl realisztikussá formálni, mert a karakter könnyedén elvesztette volna ikonszerű természetét. Számomra úgy tűnt, hogy érdemesebb megtalálni a megfelelő egyensúlyt a karikatúra, és a realisztikusabb, emberibb karakterábrázolás között”. 2005 Larája tehát nagyobb anatómiai részletességgel (arcvonások és kontúrok kiemelése, kidolgozása), ugyanakkor az arányok megtartásával készült el. Ehhez szorosan kapcsolódik a hátizsák, illetve annak megszűnésének intézménye – a Legendben immáron nem találkozhatunk a végtelenített tartalmú zsákunkkal, a felvehető, és magunkkal cipelhető tárgyak Lara övén, vagy zsebében helyezhetőek el, azok is csak korlátozott mennyiségben. Ez nem csak életszerűbbé, de egyúttal kalandosabbá is varázsolja a játékmenetet.
A második pontban a grafikai kivitelezést és játékmenetbeli változásokat elemezném. Azzal, hogy a Legacy of Kain sorozat motorja dübörög a játék alatt, megszűnnek az ősidőkből fennmaradt, négyzetrács alapú feladatok. A harmadik dimenzió totális kivetülésével immáron tényleg szabaddá válik a játékos, és csak a fejlesztők fantáziája szabhat határt annak, hogy milyen agyafúrt csavarokkal próbálják nehezíteni a sírkamrákban kajtató Lara küldetését. Örvendetes, hogy soha nem látott részletesség övezi majd a TV-kből visszaköszönő látványt: Lara immáron nemcsak, hogy sokkal interaktívabban viszonyul a környezetéhez, de saját magán is megtapasztalhatja egy nehéz nap viszontagságait: ruhája bepiszkolódhat, a vízbe érvén pedig átnedvesedik. A belépő új eszközök nem csak modern arculatot kölcsönöznek megújult hősnőnknek, hanem új mozgásokkal bővítik arzenálját. A mágneses, elektronikusan felhúzó kötélszerkezet, a távcső, a gránátok, a zseblámpa, vagy éppen a kommunikációs eszközök mind új akciókra teszik képessé Larát, ám a készítők igyekeznek megnyugtatni mindenkit, hogy a sok variációs lehetőség ellenére, nem fog káoszba torkollani a Tomb Raider: Legend kezelése.
A történet egyébiránt olyan valós helyszíneken játszódik majd, mind Tokió, vagy a híres-neves malajziai Petronas-tornyok, ám a modern városi épületek mellett, már csak a sorozat jellegéből adódóan sem maradhatnak ki a jóval elhagyatottabb, és elszigeteltebb területek, mint például néhány veszélyes templom, vagy ásatási terület. A játék várható dinamizmusa, és a készítők sorozathoz való hozzáállása miatt vélhetően visszaszerzik majd a The Angel of Darkness-szel elijesztett rajongókat. Az előjelek kedvezőek, az ígéretek szerint a régen várt újítások és a hagyományőrzés egyaránt megtalálható lesz a Tomb Raider: Legendben, amely így könnyedén válhat a karácsonyi szezon nagy befutójává. Nézzétek meg a játékot mozgás közben a DVD-n, vagy ámuljatok a további, közel 20 képen!
