Ebben a gépismertetőben a keleti (japán) illetőségű MSX számítógépcsaládról lesz szó. Ezen belül végighaladunk az MSX gépek (MSX 1983, MSX2 1986, MSX2+ 1988, MSX TurboR 1990) fejlődésén, történelmén, technikai jellemzőin.
1990) fejlődésén, történelmén, technikai jellemzőin.
Az MSX igazából egy szabványosított számítógéparchitektúra, amelyet
1983 nyarán jelentettek be Microsoft (Japan) vezetők (az ASCII
Microsoft, amely japán terjesztője volt a Microsoftnak), és a cél egy
egyesített rendszer volt a gyártók között, hogy ne legyenek
inkompatibilisek egymással. Több japán gyártó (pl. a Goldstar vagy a
Philips) kezdte el gyártani az MSX logóval ellátott gépeket, ahol biztos
volt, hogy a termék, kiegészítő gond nélkül használható a másik hasonló
jelöléssel ellátott termékkel.Az MSX-ből kb. 20 cég gyártott (saját névvel) MSX-szabvány gépeket,
az MSX2-ből kb. 12-15, az MSX2+ géphez 3, a TurboR masinához pedig csak 1
gyártó létezett.
Maga a név jelentése máig nem teljesen egyértelmű; egyes infók
szerint MicroSoft eXtended, vagy Machines with Software eXchangeability,
vagy akár a LGM-118A Peacekeeper interkontinentális ballisztikus rakéta
(MX rakéta) után is kaphatta a nevét…
Ezen rendszer alapját a Spectravideo SV-328 számítógép adta, amelynek alkatrészei nagyrészt olyanok lettek, amelyek több más gépben is fellelhetőek voltak.
Ide
tartozik a rendszer alapját képező Z80 processzor, a Texas Instruments
grafikai chipje, a General Instrument hangvezérlője, illetve az Intel
perifériavezérlője. Ezeket fellelhetjük SG-1000, Spectrum, Colecovision
gépekben is.
A gyártási költséget egyedi MSX-Engine chippel csökkentették, amely
ezeket szinte mind tartalmazta beépített formában. A rendszert az MSX
Basic segítségével lehetett kezelni, amely a Microsoft Basic 4.5
verziójának javított változata volt. Bár hivatalosan
szuper-kompatibilisnek állították be (még a hivatalos MSX kiadása
előtt), számos MSX játék nem működött rajta.
Ekkor jelentek meg a
converter crackerek, akik az SV-328 platformra “portolták” át az MSX
játékokat. Ez a megoldás a későbbi SV-728 esetében okafogyottá vált,
hiszen az már kompatibilitási gondokkal nem küzdött.
Spectravideo SV-328 (1983)
CPU: Zilog Z80 3,6 Mhz
ROM: 32 kB (16/16 BIOS/BASIC)
RAM: 64 kB
Video: Texas Instruments TMS9918 (16kB RAM, 256×192 felbontás, 16 szín, 32 db 1 színű sprite)
Hang: General Instrument AY-3-8910
Egyéb: Intel 8255 periféria vezérlő
Az MSX alapú gépek elsősorban Japánban (összesen 5 millió körül)
voltak népszerűek, de a Szovjetunióban (kb. 1 millió), a Közel-Keleten
(több, mint 1 millió), Brazíliában, illetve főleg a Philips és a Sony
útján néhány európai országban volt még valamennyire elterjedt.
Franciaország,
Belgium, Svájc, Olaszország, Hollandia, Egyesült Királyság,
Spanyolország; kb. 1987-ig, az MSX és MSX2 gépekből kb. 750 ezer gép
került eladásra
Az
USA piacán csak a Spectravideo MSX gépe és az egyik Yamaha változat
volt elérhető (ez utóbbi is a MIDI eszközökkel való kompatibilitása
miatt).
Mire ott megjelentek volna igazán az első 8 bites MSX
rendszerrel 1985 elején (ami csak később kapott lemezkezelést az MSX-DOS
jóvoltából), megjelentek az első 16 bites Atari ST, C128 modellek is.
A késés a helyi mentalitásból (nem óhajtottak beszállni egy kiélezett
amerikai versenybe a profit esetleges hiánya miatt) fakadt.
Bár az MSX II és az MSX2+ fejlettebb gépek voltak, az ASCII Microsoft
együttműködés vége, az 1990-ben történt Sony-kilépés után a megmaradó
Panasonic és Sanyo konzorciumban maradása miatt az MSX2+ és a MSX TurboR
(csak Panasonic) hivatalosan csak Japánban került kiadásra.
MSX (MSX1) technikai adatok
Processzor: A máshol is alkalmazott Zilog Z80A 8
bites processzora, amely 3,58 Mhz-en üzemelt. A működést a 32 kByte ROM
támogatta (amelyből 16 volt a BIOS, 16 pedig az MSX-BASIC 1.0 részére
volt fenntartva).Memória: Minimum 8 kByte memóriával rendelkezett, de
több gép 32,64 (vagy 128 kByte) kByte támogatással rendelkezett
(legtöbb változatnál 64)Videó: Texas Instruments TMS-9918/TMS-9928/TMS-9929
(9918-as család), amely 16 kByte memóriával működött. Grafikus
felbontása 256×192 pixel volt (16 szín, amiből 2 szín fekete – ebből az
egyik áttetsző)Hang: General Instruments AY-3-8910 programozható 8 oktávos 3 csatornás hanggenerátor
Portok, aljzatok: Minimum egy cartridge aljzat, de
gyártóktól függően volt egy márkaspecifikus plusz bővítőaljzat is a
gépeken. Ezen kívül volt legalább egy perifériás (joystick, egér…),
illetve egy 14 tűs Centronics párhuzamos aljzat is.
Mindezek mellett
volt még egy hely a szalagos felvevőnek is, amely komoly 1200/2400 baud
átviteli sebességet produkált alaphelyzetben.
Egyes változatokat lemezes egységgel árulták (általában 3,5″ méretű,
de előfordult 5,25″ is) egy oldalas 360 kByte méretű lemezekhez. Illetve
létezett a Mitsumi Quick disk 3″ méretű lemez, amelyet bizonyos MSX
gépekhez (illetve Nintendo Famicom lemezes rendszeréhez, egyéb
samplerekhez, szekvencerekhez is) használtak.
A
programok leginkább tehát szalagos és lemezes formátumban kerültek
kiadásra, de léteztek ROM cartridge alapú, illetve “soft cards” néven
ismert, bankkártyákhoz hasonlatos kártyák, amelyeket az Electric
Software gyártott főként saját programjainak (Angliában,
Franciaországban és Hollandiában).
Ehhez hasonló volt a Hudsonsoft által készített Beepack és Beecard formula is (a Hudsonsoft jelképe a méhecske- Bee).
Néhány
MSX számítógép-változat gyártója (a hivatalos változatok közül).
Már-már úgy tűnik, mintha egy elektronikai cég ki-kicsoda lenne, de
tényleg szinte minden cég gyártott MSX gépet a távol-keleti világban 😀
Spectravideo, Philips, Sony, Sanyo, Mitsubishi, Toshiba, Hitachi,
Panasonic, Canon, Casio, Pioneer, Yamaha, JVC, GoldStar, Samsung,
Daewoo…
 |
 |
| Spectravideo 728 | Goldstar FC-200 |
 |
 |
| Hitachi MB H3 | Mitsubishi ML-F80 |
 |
 |
| Philips VG-8020 | Sanyo MPC-100 |
 |
 |
| Sony HB-501F | Toshiba HX-10 |
MSX2 technikai adatok
Processzor: Az előddel azonos Z80A processzor, azonban itt már 48 kByte volt a ROM (amelyből 32 a bővített BIOS, 16 az MSX Basic 2 volt).
Memória: Minimum 64 kByte memória, de általában
ennél több volt elérhető: Európában 128, Japánban 64 volt az általános.
Léteztek 512 kByte memóriával gyártott verziók, sőt a Memory Mapper
nevezetű kiegészítővel 4 MB is elérhető volt darabonként.Videó: A korábbi chipet lecserélő Yamaha V9938
(MSX-Video) az előd képességein felül több mindenre képes volt. Bár a
videómemória minimuma 64 kByte, leginkább 128 kByte volt a mérete
(illetve 192-re volt bővíthető: itt 64 volt valódi kiegészítés, a
maradék memória egyes bitmap módú megjelenítések háttérmemóriájaként
működött).
Több felbontási móddal rendelkezett (felbontás/szín
kombinációk), amelyeket néhány program és játék (rajz és videóprogramok,
stb.) hasznosított. Grafikus felbontása a 16 színű 512×212 felbontást
is tudott, de ez nem volt általánosan jellemző. Váltott soros
interlacing segítségével a bitmap módokban a függőleges felbontás
duplázása is megoldható volt.Hang: Yamaha YM2149 (SSG chip, a korábbi kicsit változtatott, egyik fejlettebb változata)
Ezeken kívül már beépítésre került egy belső RTC, (valós idejű óra
chip) (Ricoh RP5C01) újratölthető akkumulátorral. Az egyéb technikai
adatokban, perifériákban az MSX2 az elődhöz hasonló felszereltségű
(bővítők, aljzatok). A legtöbb MSX2 változat legalább egy lemezes
meghajtót tartalmazott (3,5″ floppy, 360 vagy 720 kByte kapacitással).
Néhány MSX2 változat képe, amelyből az elődhöz képest már csak kb.
egy tucat gyártó készített működő hardvert. Ezek közül az ismertebbek:
Philips, Sony, Sanyo, Samsung, Mitsubishi, Panasonic, Canon, Yamaha,
Daewoo…
És íme néhány példa az MSX2 gépekből…
 |
 |
| Panasonic FS-A1 | Sony H(it)B(it)-F1XD |
 |
 |
| Mitsubishi ML-G1 | Philips NMS 8245 |
MSX2+ technikai adatok
Az első olyan MSX családtag, amelyet csak Japánban (Panasonic, Sony,
Sanyo a hivatalos gyártók) gyártottak; európai példányok csak a japán
importból származtak, vagy a korábbi hardver (MSX2 vagy akár MSX gép)
fejlesztésével – belső, vagy külső átalakító (Brazíliában) segítségével.
 |
 |
Eleinte tervbe volt véve az esetleges holland bázisú európai gyártás is, de nem lett belőle semmi.
Processzor: Az elődökkel azonos Z80 processzor 3,58
Mhz sebességgel (bár a Panasonic márkájú gépeken volt egy szoftveres mód
arra, hogy 5,37 Mhz-en futassuk). A 32 kByte ROM mellett az elődhöz
képest az MSX BASIC 3.0 (16kByte) verziót tartalmazta, illetve olykor 16
kByte Kun-Basic, illetve Kanji (japán írás) ROM is járult hozzá egyes
gépeknél.Memória: Minimum, és általában is 64 kByte méretű.
Videó: Yamaha V9958 (az MSX-Video, az előd
fejlesztett változata). A minimális videómemória itt már 128 kByte volt
(amely akár 192 is lehetett), de az MSX2 képességein kívül még más
újdonságokkal is rendelkezett.
3 új felbontási módja lehetővé tette a
256×212 pixel méretű, akár 19268 színes YJK (a YUV rendszerhez
hasonló), illetve 12499 színes YJK+RGB kevert módú megjelenítést.
Mindezek mellett lehetőség kínálkozott 16 színben “pompázó” Kanji japán
írásjeles (a Kanji a legkomplexebb írásmódnak tekinthető) képernyő
megjelenítésére (lásd Kanji ROM).Hang: Bár az alaphardver a korábbi Yamaha chip, de
nagyon gyakori volt a segédchip is, amely egy másik Yamaha (YM2413)
volt, egyszerűsítve MSX-Music. Ez lényegében egy 9 csatornás
FM-szintézer 16 kByte ROM memóriával.
|
|
 |
Számos változat rendelkezett még további kiegészítőkkel (bár nem mindegyik):
– Beépített 720kByte-as 3,5″ floppy meghajtó
– Kétféle videókimenet (RGB vagy kompozit videó-RFmodulátoros is, európai használathoz is)
– Ren-Sha Turbo: beépített automatikus “fire”: Az ismétlés gyorsaságát állítani lehet egy LEDes visszajelzés segítségével
– Speed controller: A gép sebességének manuális lelassítására szolgál
Az utóbbi két kiegészítő egyes gépeken egyszerre, de esetenként csak
az egyik volt jelen; sőt számos gépen egy hardveres pause gomb is
rendelkezésre állt, amellyel teljesen megállítható volt a processzor
futása.
Íme pár MSX2+ gép a hivatalos kínálatból:
 |
 |
| Panasonic FS-A1WX | Sony HB-F1XV |
 |
|
| Sanyo WAVY PHC-70FD |
MSX TurboR technikai adatok
Egyetlen gyártó, a Panasonic adott ki két típust (egyértelműen csak Japánban) az MSX TurboR gépből.
Processzor: A rendszer alapját egy egyedi ASCII
R800-as processzor (7,16 Mhz-es) adta, amely a Z80 utasításkészletét
hasznosította a lehető leggyorsabb sebességgel. Ehhez volt
kiegészítőként alkalmazva egy Z80A, beágyazva a rendszerbe, egyfajta
buszvezérlőként, az eredeti sebességen futtatva – a szoftverek
kompatibilitása érdekében. Ezeket 96 kByte ROM támogatta (48 a BIOS, 16 a
4.0 BASIC, 16 a DiskROM, 16 Kun-BASIC és Kanji ROM).Memória: A Panasonic FS-A1ST (Standard Turbo)
változat 256 kByte, míg az FS-A1GT (GUI Turbo) 512 kByte memóriával
rendelkezett. Ezeket további 16 illetve 32 kByte külön tápellátású SRAM
bővítéssel lehetett megnövelni.Videó: Bár tervbe volt véve a jövő gépeihez
tervezett videóprocesszor, amely az elődnél jóval fejlettebb lett volna
(akár 768 pixel vízszintes felbontás, 32000 szín, stb.), de ez nem
valósult meg. A chip gyártója a szóbeszéd szerint nem készült el a gép
gyártásához vele, így került bele az MSX2+ képességeit gyorsabban
prezentáló egyesített rendszer. Tehát videóképességeit tekintve az
elődjével jellemezhető.Hang: A korábbi alap és az MSX-Music chip mellett
volt egy PCM chip is (8 bites egy csatornás, digitális), illetve az
FS-A1GT tartalmazott egy MIDI chipet, amely az ott található MIDI
aljzatokba helyezett eszközök kezeléséért felelt. A korábbi FS-A1ST ezt a
MIDI képességet a nagyon ritka μ.Pack kiegészítő segédletével érhette
el.
És íme a két Panasonic MSX TurboR…
 |
 |
| Panasonic FS-A1ST | Panasonic FS-A1GT |
És ami még kimaradt…
– Az MSX szoftverek interneten történő árusításával is foglalkozó D4 Enterprise 2006 nyarán bejelentett One chip MSX, avagy 1chipMSX néven egy MSX2 kompatiblis gépet, amelyet az ESE Artists’ Factory álmodott meg. Ez az eredetileg ESE MSX System 3
néven ismert gép egy Altera Cyclone (EP1C12Q240C8) FPGA lap volt,
amelyre a memória (32 MB SDRAM) kivételével a többi hardverelemeket
elhelyezték.
A
gép egy áttetsző kék műanyag házban foglalt helyet, amelyre szabvány
monitor vagy TV volt csatlakoztatható. A beviteli eszköz egy ugyanígy
ráköthető normál billentyűzet volt; a gép két MSX cartridge fogadásán
kívül támogatta az MSX-MUSIC illetve az SCC (egyedi hangchip)
kiegészítőket is.
A lemezmeghajtót (illetve a háttértárat) egy SD/MMC flashmemória
szolgáltatta, amelyről az MSX-DOS betöltése is zajlott (a
floppydrive-emulálás). A VHDL (hardverleíró nyelv) segítségével új
hardverelemek voltak hozzáadhatók egy konfigurációs program
segítségével.
Összességében a gép rendelkezett többféle videó (kompozit, s-video,
d-sub), két hangkimenettel, két joystickporttal, illetve 2 USB aljzat is
használható volt némi konfigurálás után. Külön konfigurálás nélkül a
gép simán egy 1 MB memóriával rendelkező MSX2 gép volt MSX-MUSIC
képességgel, MSX-DOS2 rendszer alatt.
Ezt különböző kapcsolókkal
lehetett állítani, hogy más processzorsebességet (4,1-8,06 Mhz),
videokimenetet, billentyűzetkiosztást, memóriakártyahasználatot,
memóriakihasználást válasszunk, stb.
Nos ez a gép is főleg Japánban volt elérhető, ugyanis az európai
szabályozások miatt később kerülhetett volna piacra. De közben viszont
az MSX jogok és egyebek körüli kavarások is bonyolították a helyzetet:
az MSX hivatalos európai képviselete hol ide, hol mások szerint oda
került, a holland Bazix (amely a gép európai forgalmazásáért felelt
volna) végül elállt a dologtól, és megszűnt. Az MSX 2008-ban még azt is
bejelentette, hogy a D4 Enterprise nem akart jogdíjat fizetni sem a
neten kínált játékokért, sem a 1chipMSX hardver vonatkozásaiért, így
illegálisnak minősítik őket.
– A másik, ennél frissebb MSX nem más, mint egy csináld-magad MSX… 2011-ben az AGE Labs bejelentette a GR8BIT nevű projektet (MSX licenc-engedéllyel is rendelkezik), amely egy 500 dolláros csomag.
Ez
minden alkatrészt tartalmaz ahhoz, hogy egy MSX2/MSX2+ kompatibilis
alaplapot (tehát tápegység, háttértár, monitor és beviteli periféria
nélkül), 8 bites gépcsodát építsünk magunknak, és úgy komponáljuk össze,
ahogy a moduláris kialakítás engedi. Mindezt a segítőkész közösség,
illetve a több, mint 220 oldalas részletes leírás is segíti… (képes
bemutató: link)
A rendszer blokkokból épül fel (különféle belső és külső csatlakozók
és aljzatok segítik a moduláris építést), saját hardverelemet is képes
fogadni a rendszerbuszon keresztül. A processzor lehet gyári Z80,
kompatiblis processzor vagy emulált, sőt több processzor fogadására is
alkalmas. Az 1 MByte memória 4 megára (sőt más modullal 4 gigára is)
bővíthető. A háttértár sima 1,44MB floppy vagy IDE merevlemez lehet pl.
– Az MSX szabványt jól/rosszul másoló klónokról és engedély nélküli
gyártmányokról, illetve a dél-amerikai és közel-keleti változatokról,
pl. a Daewoo MSX klónkonzoljairól a majd eljövendő Klónsereg posztban
lesz alkalomadtán szó…
MSX hardverkiegészítők
Bár az MSX gépek több típusa elég választékos kiegészítőkkel van
felszerelve, az idők során számos kiegészítő készült az MSX-család
tagjaihoz. Ezek főbb típusai a következők… (nem mindegyik a hivatalos
gyártó által létrehozott hardver (link), előfordultak az utóbbi években hozzáértő rajongók által készítettek is)
Csak
témakörökre osztva felsorolás szintjén, hiszen mivel nem egy gép, nem
egy gyártó termékei, sőt ugye számítógép és nem konzol, így a
kiegészítőkből rengeteg van.
– Háttértárolók
A
régebbi gépeknél még egyáltalán nem volt alaptartozék a floppy-meghajtó
(leginkább MSX változatoknál), így ezt külön perifériaként lehetett
beszerezni (vagy a korábban már leírt quickdisk meghajtókat).
Az
újabb rendszerek már “igényelték” a merevlemezeket is, ezeket a
különféle IDE csatolókkal lehetett a gépekhez kötni (egyes változatok a
SCSI csatolóval készültek). Mindezeken kívül a legújabb megoldások már a
memóriakártyák (SD/MMC) alkalmazását is lehetővé teszik. Előfordultak
még szalagos adatrögzítő megoldások is a korai időszakban.
– Egyéb csatolók
Ezen egyéb csatolók az MSX gépek I/O eszköztárát bővítették: léteznek
USB, RS232 (soros) csatolású hardverek, vagy PS/2 billentyűzetek
alkalmazásához
– Zenei és videóeszközök
Videófeliratozók (videókazettákhoz), videódigitalizálók / genlock,
MSX-Music cartridge, MIDI kártyák, PSG kártyák, illetve a korábban írt
SCC vagy μ.Pack kártyák.
– Fejlesztő, upgrade elemek
Általában memóriabővítők (memory mapper), illetve a Japánon kívül
alkalmazott (lásd pl. MSX2+) upgrade csatolók, MSX-DOS cartridge, stb.
– Nyomtatók, modemek, telexek
Az
MSX számítógépekhez elérhetőek voltak a pontmátrixos, az írógéphez
hasonló (daisy wheel), hőnyomtatós, színes plotter, stb. megoldással
üzemelő nyomtatók, szóval kb. mindenféle olyan megoldás, amely az adott
korszakban elérhető volt.
Előfordult még szkenner, vonalkód-olvasó is. A telefonos
kapcsolattartást telex-interfész, telexterminál-emulálás, illetve a
különféle modemeszközök tették lehetővé.
– Aljzatbővítők
A kiegészítők azon csoportja, amely az MSX gépek elérhető aljzataiba
helyezve (mint pl. egy USB-hub) a normális esetben önmagukban
használható kiegészítők (helyhiány) egyszerre (maximum 4) történő
alkalmazását tették lehetővé.
– Beviteli eszközök
Joystick, egér, fényceruza, rajztábla, különálló billentyűzet…
Média szekció
Most a poszt végére pedig jöjjön néhány videó az MSX történelméből, programjairól, stb.
Lentebb
a Daewoo MSX hosszabb reklámja látható, majd a számoljuk meg, hány MSX
gép létezik videó első része (mivel 2-3 mp egy kép, és 10 perc az első
rész… a második rész itt: link)
Most lássunk pár meghatározó MSX játékot (elsőként 20), esetleg egy bővebb 10 perces áttekintést (100 játékkal: link), vagy pedig Konami játékokat MSX platformon (link).
A lista végét pedig zárjuk a szokásos zenei
egyveleggel; egy 82 elemből álló lejátszási lista, amely MSX játékhoz
kötödő zenéket tartalmaz, egy-két feldolgozással egyetemben (link).
Az itt található információk fő forrásai az MSX.org, a Generation-MSX oldalak és a Wikipedia vonatkozó szócikkei.
Forrás: Retemu
