Ki ne szeretett volna hatalmas hadvezér lenni, óriási hadseregeket irányítani? A bennünk rejlő kisgyerek nem tűnik el teljesen az évek során, csupán az eszköz változik, amivel elszórakoztatja önmagát. Gyerekkoromban imádtam a kis játéktankokat és katonákat. Emlékszem micsoda örömöt okozott akkoriban egy-egy új egység beszerzése.
Ma mindezek számítógépre kerültek, de az akkori lelkesedés még most is elfog, ha egy remek hadiszimulációt kapok a kezeim közé. A 94/2 PC-GURU-ban Charlie már írt egy nagyon jó ismertetőt. Minden kezdőnek nagyon ajánlom az átböngészését, mert az elinduláshoz nélkülözhetetlen. A cikk írása óta a Blue Byte nem tétlenkedett. Megkaptuk a folytatást, a Titán hagyatékot. Ez szintén CD-n jött ki, de gyanítom egy hónap múlva már pakolhatjuk a lemezeket is a megfelelő meghajtóba. Ezt a leírást elsősorban a középhaladóknak ajánlom, de ez nem jelenti azt, hogy kezdő stratégák ne tudnának néhány ötletet hasznosítani. Gyanítom, hogy Pellus szintű Great Strategist-ek a saját elképzeléseiket valósítják meg inkább.
A CD-n nem csak néhány új térképet találunk, hanem jó pár újítást is. Az első és legfontosabb a kétjátékos üzemmód. Érdekes lehet két gépen, két komoly ellenfél csatája. Nem hiszem, hogy hamar döntés születne két ász között, egyenlő erőviszonyok mellett és belátható időn belül. Természetesen komoly háttértörténetet kreáltak a nagyobb izgalom kedvéért, de erről majd később.
A mellékelt kézikönyv öt új egységet említ, de a hadszíntéren már találkoztam két eddig ismeretlen csapattal. Gyanítom lesz még néhány. Az eddig használt fegyverrendszerek mellett újdonság a Pulsar kistestvére, a Quasar. Ez csak három lépésre tud ellőni, és csökkentett a tűzereje. Sajnos mi általában csak ezt tudjuk gyártani, míg az ellenfél tele van Pulsar-ral. A régebbi típus továbbfejlesztésével jött létre az új nehézpáncélos, a Samurai-3. Kapott egy 105 milliméteres ágyút és némileg erősebb páncélzatot. Az egyetlen hátránya az, hogy hajókat nem tud támadni.
A légpárnás egységekre is ráfért már egy kis fejlesztés. A Vader DF szintén erősebb ágyút kapott, és felszerelték hat darab föld-levegő rakétával. Nagyon hasznos a repülők és helikopterek ellen még nagy magasságban is, tehát ne felejtsük el alkalmazni. A Medusa-2 is a légi járművek leküzdésére lett rendszerbe állítva. Kisebb a hatósugara ugyan, mint az elődjének, de ezt ellensúlyozza a mozgékonysága.
A végső fegyver az UX-2. Aki ezt birtokolja és ésszel használja, az szinte legyőzhetetlen. Azért hangsúlyozom ki az ésszelt, mivel a gép előszeretettel lövöldözi ki a gyalogságomat és kíméli meg a komolyabb erőt képviselő egységeket. Nézzük mit is tud ez a csodafegyver. Az UX-2 nem más, mint egy közép-hatótávolságú föld-föld rakéta. A hatósugara félelmetes, 5-20-ig. Repülők kivételével minden ellen használható (még tengeralattjáró ellen is). Nem hiszem, hogy valami is ellent tudna állni a tűzerejének (persze itt a vaskeresztes egységekre gondolok). MINDIG legyen mellette egy Alcor (lőszerutánpótló) egység, mivel minden kör után újra kell tölteni. Ezzel a fegyverrel szinte sebészi pontossággal le lehet szedni a sok bajt okozó ellenséges csapatokat.
Az új rakéta mellé szükség volt még egy felderítő egységre is, amely képes nagy hatósugárral működni. Ez az új egység a Vision szatelit. Mindössze egyetlen egységből áll, de félelmetes a tűzereje. Nagy magasságban kevés ellenfele van, ezektől azonban mindenképpen meg kell óvnunk. Mondanom sem kell, hogy először a gépnek volt ilyen fegyvere és csak annyit tudtam róla, hogy repülővel okosabb elkerülni.
Az utolsó általam ismert egység, ha jól emlékszem a Thunder szonda. Ez a repülőgépek új generációjához tartozik. Sokat nem tudok róla, mivel eddig csak a másik oldalon tűnt csak fel (persze az én életemet keserítve ezzel).
Ennyi lett volna az új fegyverrendszerek bemutatása. Mondom ez nem a végleges lista, szerintem még tartogat néhány meglepetést a program.
Val Haris kezdte megszeretni ezt a várost. Hallwa, az elmúlt hónapokban sokat szenvedett a Titan-Net ellen vívott háború utolsó részétől. A csaták által ütött sebek azonban lassan, de biztosan begyógyulnak. Az embereket reménnyel töltötte el a béke és bizakodva kezdtek bele a károk helyreállításába. A problémák a médiákkal kezdődtek. A STAG tömörítette magába az összes holoadót. A régi Birodalom bizalmas emberei lassan beférkőztek a vezető helyekre, ezzel átvéve az irányítást is. Kezdetben a valóságnak megfelelően sugározták műsoraikat, később azonban egyre inkább cenzúrázott adások kerültek a nézők elé. A Nagy Stratéga leghűségesebb embereit küldték száműzetésbe koholt vádak alapján.
Haris legádázabb ellenfele Argok Kraal miniszter lett. Tudta, hogy Benuntai Gerr, a gerilla egységek vezetője után ő következik sorra. Nem kegyelmeznek senkinek. A letartóztatása előtti utolsó cselekedete az volt, hogy közeli barátját, Benuntai Quaila-t, kimentette a fővárosból egy megbízással az ellenállás megszervezésére. A bírósági tárgyalás nagy port vert fel. Az emberek emlékezetében még élénk volt ennek a földi embernek a szerepe a háborúban. A halálos ítéletet kénytelenek voltak megváltoztatni száműzetésre. A Trokort börtönsziget aldíniumbányái azonban csak néhány hónap haladékot jelentettek. Egy Guppi szállítóhelikopterrel szigorú, fegyveres kíséret mellett szállítják Harist a börtönbe. Itt kapcsolódunk be a történetbe.
Egy Ranger csapat visz az erődítménybe. A sziget délkeleti partján gerilla csoportok hoztak létre egy kisebb bázist. Amíg elterelik a főerők figyelmét, addig lehetőségünk nyílik a szökésre. A rádióüzenetekből kiderül, hogy van egy elhagyatott bázis a nyugati parton, melyben értékes csapatokat találhatunk.
Cserkésszük be és máris kész a mi kis magánhadseregünk. Egy Vader-be pakoljunk be egy gyalogost és foglaljuk el a partok mentén a kis szigetet a rajta levő depóval egyetemben. Szálljunk át a Guppi-ba, és irány a tengeralattjáró bázis. Folytassuk utunkat (legalább két Demon-nal) a déli reptér felé. A Nautilus nem tud sekély vízben mozogni, ezért egy kis kerülőre lesz szükségünk. Foglaljuk el a célt, és máris szabadok vagyunk. Ez az első küldetés leggyorsabb teljesítésének az ajánlott módja. Nem fogok minden küldetést leírni ilyen részletességgel, inkább csak tippeket adok bizonyos szituációkra.
Talán a legfontosabb dolog a gyárak energia és- anyagellátása. Tapasztalatom szerint leginkább az energia hiánya szab határt a gyárak kapacitásának. Az energia eloszlik minden épület között. Tegyük fel, hogy van 20 egység energiám. Akarok csinálni a repülőteremen egy vadászbombázót. Ez pontosan 20 energiámba kerül. Átkapcsolva a szárazdokkba látom, hogy egy szem energia nem maradt amivel hajókat javíthatnék. Meg kell várni a következő kört.
Gondoljuk meg tehát jó alaposan mit csinálunk. Érdemes a sérült egységeket még a megsemmisülésük előtt megjavítani, ez ugyanis kevesebb anyagba és energiába fog kerülni (a sérüléstől függően). Előfordulhat, hogy kevés az anyagunk. Ilyenkor lehetőségünk van egy másik gyárból importálni aldíniumot. Csak végszükség esetén csináljunk a már feldolgozott material-ból nyers aldíniumot, ugyanis nagyon rossz az eljárás hatásfoka.
Nagyon kevés olyan játék van, ahol a nehézségi szintnek van valami értelme. A legtöbb program többnyire csak az ellenfelek számát és páncélzatát nyomatja fel. Nekünk játékosoknak azon kívül, hogy több pontot kapunk, semmi hasznunk sincs a nehezebb szint választásából ( lásd TIE Fighter). A Battle Isle-ban azonban más a helyzet. A nehezítés nem csak ránk, hanem az ellenfélre is vonatkozik. Nem az ellenséges tankok számát növelik, hanem a körülményeket tették bonyolultabbá. Tréning szinten igaz, hogy látjuk az ellenfelet, de ő is lát minket. Ez pedig abban az esetben, ha neki van Zenith csatahajója, nekünk meg nincs, akkor igen kellemetlen.
Van egy küldetés ami igen kedvezőtlen erőviszonyokkal indult. Az ellenfél szárazföldi egységei háromszoros túlerőben voltak, az Ionstar-ok nem fértek el a Skull-októl. A tengeren hajókázott két szép Polar, és egy csúnya Zenith. Az én oldalamon volt mindössze egy Hydra. Aki ismeri a játékot az biztosan fel tudja fogni a helyzet kilátástalanságát, aki meg nem, az úgysem jut idáig az olvasásban. A Zenith és a Polárok szépen elkezdték magukat belőni az Ionstar-om hatótávolságán kívül. Gyenge fokozatban szinte reménytelen lenne a helyzetem, így nehezen azonban van megoldás.
Van egy kedves kis egység, a neve Elixir. Nincs benne a fegyverkönyvben, ezért eleinte nem is nagyon tudtam mire való. Ravasz kis szerkentyű, egy buborékot hoz létre maga körül, amin nem bírnak a radarok átlátni. Nagyon kellemes dolog amikor az ellenfél csak egy lépésre van tőlünk és mégsem tüzel. Hatékony csapdákat lehet ezzel a módszerrel létrehozni. Rakjunk ki egy Elixir-t középre, elé három Samurai-t, mögé pedig néhány távolsági fegyvert (Pulsar, Quasar, Archimedes stb.). A csapda készen áll, és már csak az ellenfél hiányzik aki bele lép. Abban a pillanatban, hogy közvetlenül elénk lép valaki, megszűnik ez a hatás. Vigyázzunk, mert esős időben valami oknál fogva nem működik ez a trükk. Lehetőleg legyen a közelben egy javítóüzem, ahol a sérült tankokat ki lehet javítani. Megfelelően felépített és elhelyezett buborékcsapdákkal szinte korlátlan ideig fel tudjuk tartani a gépet.
A hajókat tehát semlegesítettem, de semmi esélyem nem volt a szárazföldi erőkkel szemben. Az a bizonyos Zenith nagyon kellemes fegyver lett volna az én arzenálomban. Felkészítettem egy aknát (majdnem vaskereszt) és kitettem az öböl bejáratához. Mivel nem látott közeli célpontot a hadihajó, pont beleszaladt. Két egység ereje maradt és húzott vissza a kikötőbe generálszervízre. Ekkor azonban az én légpárnás egységem is úton volt egy megszálló Demon-nal. Ebben a pillanatban jelent meg az erősítés, úgy cirka hat Orca képében.
Komolyan megijedtem, hogy a szépen felépített csapdámat lerombolja egy ilyen tudatlan támadás. Szerencsére az ellenfél előbb lépett be a dokkba, én meg a következő körben utána. Megjavítani a csatahajót és innen megnyerni a csatát már gyerekjáték volt.
Pellus ajánlott egy másik módszert, vannak esetek mikor az is használható. Csináljunk egy halom aknát a gyárban, és dobáljuk ki őket a tengerre. A hajók előszeretettel szedik le ezeket már messziről. Nagyon kevés anyag és energia szükséges ezek gyártásához és így hamar el fog fogyni az ellenfél lőszere (persze a lőszerutánpótlást biztosító Rex-eket és Titan-okat nem árt semlegesíteni): A fegyverzet nélküli hajók már könnyen elintézhetőek.
A nehézség beállításával lehetőségünk nyílik bekerítő mozdulatok végrehajtására. Ez abból áll, hogy ha egy egység kettő vagy több oldalról fenyegetve van, akkor mind a védekező, mind a támadó ereje megoszlik. Érdemes tehát körbevenni az áldozatokat a megsemmisítés előtt. A megszerzett tapasztalati pontokat át tudjuk vinni a következő küldetésre. Ezeket a gyárakban és egyéb épületekben (de nem a depókban) tudjuk szétosztani a csapatok között.
Ajánlom a vaskeresztes Buggy-k bevetését. Gyengébb szinten egy lövéssel ki tudnak csinálni egy tankcsapatot, nehezen azonban kell két lövés is. A legfőbb előnyük az, hogy messziről is tudnak támadni és vissza lehet őket vonni az ellenfél lőtávolából a támadás után. Döntő lehet a Buggy egységek megfelelő használata.
Az offenzívát persze mindig a távolsági fegyverekkel kezdjük. A Pulsar és Archimédes egységek már a távolból meg tudják gyengíteni az ellenfelet, ezután következnek a Buggy-k és a Stingek összehangolt támadása és ha még mindig akad aki nem dobta fel a lánctalpát (elég valószínűtlen), akkor azokra küldjük rá a nehézpáncélosokat. Feltétlenül össze kell hangolnunk a szárazföldi, légi és vízi csapatok munkáját.
Nem mindegy az sem, kivel kit támadunk. A legszerencsésebb az amikor az áldozat nem tud visszalőni. A Technotrax például nem tud sem repülőkre, sem hajókra tüzelni.
Azt hiszem ez az a játék amit érdemes megvenni a kézikönyvért. Benne van több mint ötven fegyver jellemzője és adata. Ezek nélkül elég nehezen fogunk boldogulni. Az előző PC GURU 27. oldalán található hirdetés 3000 FT körül hirdeti a CD verziót. Azt hiszem nem kell bizonygatnom, hogy milyen remek ár ez ezért a nagyszerű programért.
A kerettörténet egy lezuhant azonosítatlan repülő tárgy körül forog. Egy nemrégiben felfedezett galaxisból érkezett az űrhajó, de technikai problémák miatt kényszerleszállást kellett végrehajtania az Alligra melletti erdőségben (legalábbis ez a hivatalos álláspont). Az első fejezet utolsó küldetésében, többek közt, a becsapódás helyszínének a biztosítása a cél. A jelenlegi kormány a médiák segítségével eltussolta az ügyet és igyekezett a közvélemény haragját Val Harris ellen fordítani.
A sorozatos katonai kudarcok azonban egyre inkább felnyitották az emberek szemét, akiknek amúgy sem volt nagyon az ínyükre a Nagy Stratéga ellen harcolni. Dengh tábornok Kai zsoldoshadserege azonban sokkal fegyelmezettebb és képzettebb mint a kormányerők. A jelenlegi küldetésemben őket kell egy szigetről kifüstölnöm. Nem lesz könnyű feladat, mivel elsöprő túlerőben vannak.
Már a kezdet kezdetén gyártsunk két Buggy-t a gyárban, és az elkövetkezendő négy körben tréningezzük fel őket maximumra. Egy buborék csapda a gyár előtt hatalmas túlerőt tud feltartani, legalábbis néhány kör erejéig. Több nem is kell, ugyanis az új Buggy-k pillanatok alatt tisztára söprik a terepet. Egyetlen aprócska gond az, hogy sziklás terepen nem igazán tudnak közlekedni. A megoldás egyszerű, mint a pofon. Gyártsunk egy Planum-ot, amivel utat tudunk építeni a hegyen.
Most már az ellenfél bázisait fenyegetjük. Időközben az ellenfél csapatai is beavatkoznak a csatába. A műsorszóró szondákon keresztül propaganda anyagot sugároznak a civil lakosság felé. Ebben mi csak terroristák vagyunk, akik meg akarják dönteni a törvényes rendet és anarchiába taszítják az országot. A közeli szigeten rekedt kormányerőket egy híd építésével akarják bevetni. Sietnünk kell, különben három nagydarab Imperátor szakad a nyakunkba.
Néha nem árt megnézni, hány kör áll még a rendelkezésünkre. Sokszor csak az utolsó pillanatban sikerült az utolsó Troll bandát kicsinálnom.
A történet közben pereg tovább… Egy tisztviselőnőt sikerült megmentenem a partizánok vezetőjének fogságából. Hálából segít hozzájutni a lezuhant űrhajó dossziéjához. A következő küldetésben ezeket a dokumentumokat kell megvédelmeznem. Még nem tudom, hogy fog sikerülni, de mire ezeket a sorokat olvassátok, már nagy valószínűséggel túl leszek rajta.
A végére maradt a szokásos értékelés. Aki csak könnyed kikapcsolódásra és maximum egy órás játékra vágyik, az be se töltse a játékot. Rettentő időigényes. Előfordult, hogy este hétkor letelepedtem egy küldetés mellé, és arra lettem figyelmes, hogy hajnalodik. Na, gondoltam aludni is kellene egy kicsit ezért hunytam három órát. 10 órakor ismét belevetettem magam a küzdelembe, de akkor már szolid voltam, csak hajnali egyig játszottam. Friss házasoknak tehát nem ajánlom.
Azok akik szeretik a szép grafikát, összetett szimulációt és kemény kihívásokat ne habozzanak. Minden egységről külön 3D grafika van, így minden szögből megcsodálhatjuk a gépeket. Fantasztikus látvány, érdemes megnézni. A Battle Isle 2 jelen pillanatban a harci stratégiák királya. Csak felsőfokú jelzőkkel lehet illetni. Egy halom kameranézetből lehet a csatákat nyomon követni. Ez azonban később már veszít a varázsából (túl sok időt vesz el a körökből), én már kikapcsoltam az F2-vel.
Sajnos kisebb gépeken csapnivaló a gyorsasága. 486 DX-50 alatt nem ajánlatos kezdeni vele, és nem árt ha Smartdrv-ra berakunk néhány megát. Szerencsére igyekeztek minél jobban kihasználni a CD nyújtotta előnyöket. Nagyon kevés helyet vesz el a merevlemez egységről. Hangkártyával rendelkezők ütközhettek már olyan problémába, hogy rendkívül lelassult a program és rángatott. A setup-ban kapcsoljuk ki a Sound FX-et, és máris megoldódott a baj.
Ennyi pozitívum után szólnom kell a bugokról is. Sajnos rengeteg van belőlük. A küldetés CD-n még istenes a helyzet. Itt a legrosszabb dolog ami velem előfordult az volt, hogy az ellenfél Sting-je egyszerűen kiment a képernyőről. Először még örültem is, hogy eggyel kevesebb, de csúnyán káromkodtam mikor elkezdte a csapataimat lőni és nem tudtam visszavágni. Az eredetiben azonban már nem mindig értékeli helyesen a küldetés végrehajtását, vagyis nem fogadja el a missziót. Ez a száz körös nagy tengeri csata után kissé idegesítő. Javaslom a javító patch-ek beszerzését.
Akik komolyan foglalkoznak a programmal és van valami kedvenc stratégiájuk, amit úgy éreznek meg kell osztaniuk velünk, ne legyenek restek, ragadjanak tollat. Minden levélre válaszolunk, s talán még tanulhatunk is egymástól.
