…ismét a 80. Amíg elkészülök a következő mikrogépes (hosszabb sztoris) poszttal , addig jöjjön pár rövid szösszenet a kvarcjátékokról.

Valamikor 1983-1984 tájékán kaptam az első Casio CG-81 COSMO THUNDER nevű kvarcjátékot (nem emlékszem az apropóra, nyilván a sokadik ingyencirkuszomból kifolyólag történt). Ahhoz képest, hogy mennyit volt nyúzva és miket élt át (suliba hordtam a táskámba évekig), egész szép állapotban megmaradt a használati útmutatója, a doboza és maga a ketyere is (na jó a gombokat ki tudja miért megszíneztem tollal, a plexije atom karcos). (1) Tettem bele elemet (egy tisztítás rá fog férni, anno hagytam egy garnitúrát belerohadni gondolom a 90-es évek közepén), gyönyörűen működik. Belül nincs semmi érdekes, egy darab barna műanyag lap látszik és egy papír vékony piezo hangszóró két zsinórral, így azt nem fotóztam le.
Cosmo Thunder az  űrhajónk a neve, amiben ülünk, azzal lövöldözünk mindenkire a lézerrel (ugye milyen jó móka?). A játék kezdetekor a ketté osztott képernyő felső felében egy anyahajót kell védenünk a rakétákat kilövő űrhajóktól (ha eltalálnak minket, vagy az anyahajót, akkor értelem szerűen hibapontot kapunk és 3 után Game Over). Bizonyos pontszám elérése után átvált a játék a képernyő alsó felére, ahol egy ágyúkkal szegélyezett alagútban kergetünk egy menekülő UFO-t. Az ágyúgolyókat illik kikerülni (a játékok már csak ilyenek, ha a haverjaid mondják, hogy “abba a gödörbe ugorja bele, kapsz bónuszt!” akkor hazudnak) és közben az UFO-t is kilőni, ami az egyre gyorsuló játékmenetet figyelembe véve nem is olyan egyszerű dolog.
Újabb pontszám határ elérésekor az egész kezdődik előröl. Sajnos nem emlékszem a rekordomra (milliós nagyságrendű volt és sok-sok óra folyamatos játék, pause lehetőség híján gyilkos), most szánalmas 1800 pontot sikerült elérnem kb. öt perc alatt (hiába, öregszem na, estére elfáradok, bezzeg a 29éves kvarcjáték nem lassul, tolja kegyetlenül)!
(1) Az egészen fiatal olvasók kedvéért egy kis kiegészítés. A 80-as évek első felében milyen “szórakoztató” eszközök álltak a rendelkezésünkre? (a kérdés költői) Hát volt a TV (fekete-fehér kép mono hang)  hétfőnkénti adásszünettel, kocsmákban REX asztal, elit helyeken egy flipper, billiárd és a moziban egyetlen 10Ft-os érmével működő Arcade Game (játékautomata). Emlékszem volt két srác, akik valami 500Ft-ot dobáltak bele, mire ki tudták “akasztani” a rajta lévő Silkworm szerű játékot? “Hát ezek hülyék!” Emlékszem 130Ft-ból pukkadásig bekajáltam hamburgerrel (nem mekkdonálczos ehetetlen fűrészpor, rendes házi) palacsintával és kólával (ami szerintem vagy Márka Meggy, vagy Róna, vagy Mirinda volt), ennyit az ár-érték arányokról…
Szóval ilyen játékot zsebben hordani? Hasonló státusz szimbólum lehetett, mint most az óóókostelefon, vagy az mp4, amivel az ember dicsekszik.
Share