Cedric (Amiga)

Ebben a stílusban nem sok játék jelent meg ezidáig, talán mert sokan féltek a plagizálás bélyegétõl. Most azonban itt egy stuff, ami szinte teljesen a Beast stílusában játszódik. Fõhõsünk Cedric, a király kovácsa. Persze a király egyik leányába  – Aniga V-be – szerelmes, és a lány is viszontszereti õt. A király ezt nem nézi jó szemmel, és megtiltja hogy találkozhassanak a szerelmesek. Hogy, hogy nem, egy napon eltûnik a birodalom jelképe, a király féltve õrzött jogara. A király egybõl kitalálja, hogy csak egyetlen ember képes megtalálni és visszahozni neki azt. Ez az ember pedig…. jaaaaaaj….neeeeee……!!! 

Nincs mit tenni, Cedric önként s dalolva vállalja a megpróbáltatásokat, és elindul a jogart megkeresni. Innen a miénk a pálya.

Elõszöri a kezelésrõl ejtenék pár szót. Cedric a joy-jal mozgatható, a gombra eksönözik a kezeivel. A pályán minden ellenséges objektumot megboríthatunk, szerencsére nem is jön több az ellenfelekbõl, a gazok pedig nem nõnek vissza (nem úgy mint a Beast-nél – shit). A tárgyakat mennyiségi korlát nélkül birtokba vehetjük. A felvett tárgyakat persze használnunk is kell majd. Cedric amikor valami érdekeset vesz észre, akkor a feje felett egy buborék jelenik meg kis fogaskerekekkel. A Space lenyomása aktiválja az alsó ikonsort. Itt a következõ ikonok találhatók.

Szem ikon – a kiválasztott tárgy, vagy az éppen aktuális objektum megvizslatása.

Ököl ikon – pick up, tárgyak felvételére használható.

Figura ikon – visszatérés a játékhoz.

Száj ikon – az aktuális figurához beszélhetünk, ami nem csak ember lehet.

Ököl villáskulccsal ikon – use item, a kiválasztott tárgyat használhatjuk.

Jobbra-balra nyilak – az inventoryban tudunk válogatni vele. A kiválasztható tárgyak a nyilak közötti három ablakban jelennek meg.

Bal szélsõ kerek buborék – az aktuális tárgy képe itt jelenik meg.

Nincs több ikon. 

Elsõ szint – a sziget.

Cedric reggel frissen ébred, és rövid úton deklarálja, hogy ezen a környéken is lopnak, mivel minden cumóját trombitának nézték az éj leple alatt. No sebaj, egy igazi kalandor nem hátrál meg egy ilyen apró akadály miatt. Legelõször is nézzünk körül az erdõben. Minden felvehetõt érdemes felvenni, mivel nem tudható, hogy mi mire lesz jó. Utunk során találunk egy gyertyát, majd egy öl fát. Lejjebb egy elhagyott tûzrakóhelyre érünk, ahol a fával megrakhatjuk azt. Már csak egy doboz gyufa kellene…. A szögeket felvehetjük ugyan, de semmi szükség nem lesz rá a továbbjutáshoz. Tovább nyomulunk, és rövidesen egy kutat, még egy vödröt találunk. A kút mélységét ugyan “megmérhetjük”, de egyebet nem tudunk kezdeni vele. A vödröt mindenesetre  tegyük a magunkévá. Balra a mocsaras résznél lelhetünk még egy kurblit, amit mindenesetre szintén zsebretehetünk. Jobbra vissza, majd tovább. Itt egy szakadék állja utunkat. A kosarat a kurblival tekerjük vissza, majd a kosárba ugorva át tudunk kelni a mélység felett. Itt találunk egy hordó kátrányt, amibõl meríthetünk egy vödörrel. Jobbra továbbhaladva egy elágazáshoz érünk, ahol felfelé vegyük az utunkat. Folyamatosan felfelé haladva a következõ tárgyakat kell (tudjuk) felvenni. Kalapács, majd egy adag kötél, még feljebb néhány kulcs, és végül egy speckó kristály. Ezek közül gyakorlatilag csak a kötélre lesz feltétlen szükségünk (a többi tárgyat a gép úgyis elszedi a következõ pálya elején). Ezután dzsaljunk vissza az elágazáshoz, majd lefelé vegyük az irányt. Itt egy újabb függõhídhoz érünk. A kosárba ugorjunk béfele, majd a kötélpálya közepéhez érve a kötelet kell használnunk. Egy kanyonba ereeszkedünk le. Itt jobbra a köveken át tudunk ugrabugrálni, majd fel és máris egy adag kovakõvel lettünk gazdagabbak. Vissza a tûzrakóhelyre. Gyújtsunk tüzet, és a kátrányt melengessük meg. Ha oké, akkor tovább lefelé. Itt egy kis szivatósabb ugrálgatás után egy lyukas csónakhoz érünk. A kátránnyal tömjük be a réseket, majd a jobbra keressük meg az evezõt. Vissza a csónakhoz, és egy nagyobb hullám hátán máris a következõ helyszín felé vesszük az irányt.

Második szint – a második sziget.

Egy kis szigetre érkeztünk. Gyorsan derítsük is fel. A sziget túlsó partjáról szemlélve a tenger a semmibe vész. Egy hajó parkol a dokkban, a tulaj pedig rendkívül szolgálatkésznek mutatkozik némi aranyrög fejében. Ugorjunk le a bányába, hónunk alatt az út közben talált csákánnyal, és harvesteljünk egy kis aranyrögöt. A többi tárggyal kísérletezhetünk ugyan mindenfelé, de az aranyrög fejében a hajózó máris elindul velünk Zarg városa felé.

Harmadik szint – Zarg városa.

Végre egy kis civilizáció – sóhajt fel hõsünk – de persze ezt õ sem gondolta komolyan. Itt alaposan nézzünk körül, mert sokféle alakkal találkozhatunk a város sikátoraiban. A Plank névre keresztelt kocsmában egy hulla részeget találunk, aki a földön fetreng. De jó neki… Kérdéseinkre elég rövid és velõs válaszokat ad – hagyjuk pihizni. A börtönben találkozhatunk egy furcsa szerzettel. Beszélgetésbe elegyedve vele rövid úton kiderül, hogy õ a városban az egyetlen tetõfedõ és bádogos kisiparos. Azért került ide, mert a szar kínai áruból felrakott tetõkrõl gyakran potyog a cserép a gyanútlan járókelõk fejére. Egy páran be is perelték, mivel halálos áldozatok is elõfordultak…… A börtön másik ajtaja mögött egy õr szundikál. Sajnos nem elég mélyen, mivel a háta mögött található kulcsokat nem tudjuk megszerezni – állandóan felébred. Na ide késõbb még visszatérünk. A következõ fura figura a helyi jós, aki éppen nagyon elfoglalt. Éppen szarul áll varázsporból, és nem akarja ránk pazarolni. Persze hajlandó megmondani a jövõnket, de csak akkor, ha hozunk neki varázspor alapanyagot. Ez két dologból áll: reszelt sárkányfogból, és szárított denevérszarból. Ha ezeket meghozzuk neki, akkor ingyé` jósol nekünk – de csak egyszer. Na nyomás tovább. A város felsõbb részein megtalálhatjuk Wadyn szobrát. Áhá! Szóval akkor saját bevallás szerint nem a Beast-rõl koppintottak, hanem a LionHeart-ról. Ügyes! Itt egy másik kocsmában is kiköthetünk (ugye egy rendes városban nem csak egy kocsma van). A csapossal érdemi beszélgetést folytathatunk, de ne törõdjünk a hülyeségeivel – igenis mi vagyunk a híres kalóz. Beljebb találunk egy bukmékert, aki kockázással kockáztatja saját és mások pénzét. Eldicsekszik, hogy 10-szeres nyereményt fizet. Na ez veri penge, késõbb visszajövünk kifosztani õkelmét. Továbbhaladva egy zárt ajtó, és egy üzenet fogad minket. A helyi mágus éppen nincs itthon. Jobbra visszamenvén egy kofaasszonyba akadunk, akitõl vegyünk is egy adag banánt. Feljebb a bezárt elf-ef szabadítsuk ki, és tegyük is zsebre. Lent a börtönben kiengedve ellopja az õr kulcsait. Ügyes kis szerkezet. A frissen lopott kulcsokkal a város nyugati részén levõ toronyba tudunk bejutni, ahol is rátalálunk egy szerencsétlenül járt sárkányra. Ha kiszabadítjuk, akkor kapunk tõle egy sárkányfogat. A sárkány egyébként igazi úr, ugyanis elnézést kér azért, mert régen  mosott fogat. A frissen szerzett sárkányfoggal menjünk vissza a jóshoz, aki érdekes módon a denevérszart elfelejtette. A fogat nyomjuk a kezébe, és egybõl jósol is. “….dobókockákat látok, meg két számot…..” Na nyomás vissza a tiltott szerencsejátékot ûzõ figurához, fosszuk ki gyorsan. A lóvé mellé megkapjuk a cinkelt kockákat is. Idõközben a mágus is megérkezett otthonába. Meglátogatva elsírja bánatát, miszerint elvesztette kedvenc scroll-ját. Persze ezt mi már régen megtaláltuk, tehát adjuk vissza neki. Cserébe kapunk egy gyûrût. Igaz, hogy a varázserejét csak az erdei mágus tudja. Hát persze, hogy a varázskönyvét is szívesen visszavisszük neki. A kapott kulccsal bejutunk a labirintusba (???).

Negyedik szint – város kettõ.

Aki idáig eljutott, az most fog igazából anyázni, ugyanis most jön az ugra-bugra. A pálya bizonyos részein erõteljesen megjelennek az ügyességi részek. Nehéz lesz. A város kaput teljesen szokatlanul egy õr õrzi, aki nem akar minket kiereszteni. Kissé nagy arca van. El kéne kissé márázni a duda orrát, csak sajnos neki van egy lándzsája, nekünk meg nincs fegyverünk. “…I`ll be back….” Lent találunk is egy kardot egy üllõbe döfve. Sajnos nem tudjuk kivenni belõle, mert beleszorult. Továbbhaladunk kelet felé.Egy ajtó mögött egy üstben forró olaj rotyog. Az út közben talált korsóval merítsünk belõle, majd öntsük le a kardot tartalmazó üllõt. Na mehetünk õrt szabdalni. Hát persze, csak a pofája volt nagy a bátorsága kevésbé. Meglengetjük a kardunkat az orra elõtt, mire egybõl berosál. Sajnáltatja magát egy sort, meg kilenc gyereke van, meg négy felesége….aztán félrelép. Szabad az út az erdõ felé.

Hát egyelõre ennyi, a többit a következõ számban. 

Addig is egy rövid értékelés. A game hûen követi a nagy õsök vonalát. Fõhõsünk sprite-ján kívül minden grafikai elem teljesen jól lett megrajzolva. A pályák szépek, csak néhol nehezek. Pozitívum, hogy nem nõ vissza minden ellenfél, és nem jönnek töméntelen mennyiségben. A zene az egyik pályán teljesen hangulatos, a másikon – pl. város – igen furára sikeredett. A hanghatások olyanok amilyenek. A fejtörõk közepesen nehezek, a megtalálandó és felhasználandó tárgyaknak néha csak a fizikai elérése okoz gondot Végül is a storyline az ami számít, és az szerintem egész jó. Ha valakinak tetszett a Beast, akkor ez is teszeni fog.