Hogy mi is hiányzott Mad Dognak amigán? Hát persze, hogy egy jó kis kalandjáték (ami persze nem haladja meg szegényes észbeli képességeit). Bear láthatta a gondolatait, mivel varázsdiplomatatáskájából elővarázsolt két lemezt és Mad kezébe nyomta. Sej, lett erre csuda nagy öröm és boldogság! Mad rögvest nyomott is egyet a HD Install ikonra (mert hogy ilyen is volt ám), s elkezdte a végigjátszást. Aztán megjött hirtelen Mocsi meg Rainbird, és persze a mindig ott sündörgő Sakmant sem hagyhatjuk ki. Ezért hát a leírásban nyújtott szerepükért meg is illeti őket a méltó köszönet (meg Lazát a kóláért).
Hogy ne kalandozzunk nagyon el, Mad Dog Izibe megnézte a játék doksiját, mivel egy kis segítség ugye jól jön, de ott csak azt találta megerősíteni, hogy a játék teljes egészében GR.A.C-ben íródott (ezt pedig Angler az elején is megmondta). Nos fiatalok, a GR.A.C az egy AMOS-ban íródott kalandjátékszerkesztő-program, és e játék írója (tervezője és grafikusa) ezt használta alkotásának elkészítéséhez. Igen igen, Edmund Clav önnön erejéből vitte véghez eme agytornásztató kalandos játékot! És biza nem adta alább a színvonalat a “nagy” (balsój) kiadócégek termékeinél, úgy ám! Csak sajna a vége igen hamar eljött (2 nap), így Mad Dog hamar nekiláthatott elbeszélés-szerű cikke megírásának, mely alapján az angol nyelven csiken-nek elnevezett emberek könnyedén (na, azért annyira még sem) végignyomulhatnak, és húshorgász (kifejezés – Csongi®) módjára a többi mellé akaszthatják a lemezeket. A bátraknak, kik egyedül vágnak neki, elmondom az irányítást. Az ikonok a szokásokak, kivétel az utolsó. Ezzel a két szereplő (mert kettő lesz) között tudunk kapcsolgatni. Load F1-10, save ugyanezek shift-tel. Kilépés a q billentyűvel (ami a modern keyboardokon inkább nyomantyú). A bal egérgomb mindig a mászka, a jobb pedig az eksön. Kezdődjék hát a leírás!
Ha nem vagy csiken, ne olvasd tovább!!!
Yeno Hou visszatért Starbase 13-ról és egyenesen a Galaktikus Erők Főhadiszállására sietett. A parancsnok már várta és szabadkozott kissé azért, hogy ilyen hamar újra igénybe veszi Yeno-t egy feladatra. Elmondásából Hou megtudta, hogy az Epsylon 9-en levő bányászkolóniával megszakadt a kapcsolat, s bár lehetséges az, hogy a Stingonok (az ellenséges nép) keze van a dologban (van nekik valami fontos azon a bolygón, valami ősi romok), de jó lenne ha Yeno lemenne oda és körülnézne.
Mivel a dolog a Galaxis érdeke is, így Yeno bepattant bólygóközi siklójába és kis idő múlva finoman landolt a bányászkolónia főzsilipe előtt.
Bent nyugalmas látvány fogadta őt. Sehol egy élő lélek vagy lelkes állat, csak a sarokban volt egy zöld dolog, ami leginkább tulifrányra emlékeztette őt, az ablakon keresztül pedig csak a sivár felszín látszott. Érdeklődését a számítógép keltette fel, mivel PC-t eddig csak a múzeumokban látott. A gépet bekapcsolva (operate computer) valami jelszót kért a rendszer. Szeremcsére ez benne volt a mellette levő noteszban (examine notebook). Most már valami értelmesebb dolgot is kellene csinálni – gondolta, – de nem igazán értek az ilyen ősöreg P450-es masinákhoz. A helyszínt felforgatva végülis talált egy könyvet (operate cupboard, examine book), s így felokosodva már könnyen felkelthette a biztonsági rendszer gyanúját (operate computer). Kis idő múlva egy zavaros alak rontott ki a liftből és halál-t kiáltva kilőtte a monitort. Miután tisztázták a félreértést, a jövevény (Nodd) elmondta azt, hogy egy Stingon invázió elől menekült az alsó szintekre. Beszélgetésüket Stingon rakétamotorok zaja zavarta meg, s ők jobbnak látták azt, ha nem tartózkodnak ott tovább.
A liftben Nodd arról beszélt, hogy miként találtak rá a mélyben egy 10 millió éves idegen kúltúra nyomaira.
Leértek a legalsó szintre. Belépve a kutatási területre Yeno legelőször a három palackra figyelt fel, utána az idegen ajtóra, amelynek felszínén robbantás és koncentrált lézertűz halvány nyomai látszottak. Mindazonáltal az ajtó sértetlennek tűnt. Noddal beszélgetve sok mindent megtudott, mégsem jutott előre a megoldásban, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy csak arra menekülhetnek meg. Elemző készülékével detektálta az ajtó túloldalán levő légkört, és az eléggé eltért attól, ahol ők voltak. Az itteni légkört a palackok csapjainak elforgatásával lehetett szabályozni, és Yenónak azt súgta valami, hogy ha az ajtó két oldalán megegyezik az összetétel, akkor az ajtó kinyithatóvá válik. Mindenekelőtt kiküldte társát a liftbe, mert a saját (némileg átszerelt) tüdeje el bírta elviselni a megváltozott arányokat, de Nodd nem eddződött bableveses fartok belélegzésén, s így valószínűleg neki egyből véget ért volna a kaland. Miután társa bitzonságba volt a liftben, Yeno addig birizgálta a csapokat, míg a két légkör megegyezett, s így már a gombokkal kinyithatta az ajtót. (Itt Mad Dog kajánul nézett billentyűzetére, hiszen a csapok tekergetése az első komolyabb logikai feladat volt a játékban. Mivel azt akarta, hogy a tisztelt olvasó is szenvedjen legalább alapfokon valamit, ezért csak egy kis segítséget közölt az alábbi módon:) Mivel úgy akarom, hogy ti is szenvedjetek egy picit, ezért csak azt árulom el, hogy az első csap az alábbi értékeket állítja el: Oxigén -5, Nitrogén -5, Klór +10. A második: O +10, N -5, C -5. És végül a harmadik: O -5, N +10, C -5.
A nyitott ajtón mindketten besiettek. Egy nagyobb csarnokban találták magukat, s a fejük felett hirtelen megszólalt egy hang. “Ki zavarta meg a Mester álmát? 10 millió éve őrzöm a Cg’thang-ok titkát, s most mindenki előtt szabaddá vált! Azonban előbb nektek kell bizonyítanotok azt, hogy méltók vagytok rá! Válasszátok ki ösvényeteket.” Tudniillik két úton lehetett továbbmenni, balra és fel. Ezért hát útjaik kettéváltak.
A balra eső rész Yeno Hou-val:
Yeno belépve nyilvánvalóan látta, hogy a kijáratot elzáró forgó valami komoly sebeket okozhat a nagylábujján, ezért rögtön célul tűzte ki a szerkezet megsemmisítését. Erre kiválóan alkalmasnak látszott a bal oldali csővezeték egy darabja (pipe section), de előbb el akarta állítani a kerékkel az áramlást, mivel az új egyenruhájára nem akart egy foltot sem (operate wheel). A ládában kotorászva talált egy fura szerszámot (hydrospanner), amivel már egyszerűen ki tudta szedni a csövet a helyéről. Az így nyert kijárattönkretevőt már csak a kijáraton kellett használni, és szabaddá vált az út.
A balra eső rész Nodd-dal:
Nodd belépve nyilvánvalóan látta, hogy a kijáratot elzáró forgó valami komolyan megütheti frissen műtött fogát (gyökér rhesectio a felső mandibula vetületi perforálásával), ezért rögtön célul tűzte ki a szerkezet megsemmisítését. A ládában kotorászva talált egy hasznavehetetlen hydrospannert és egy csavarhúzót, mely éppen kompatibilis volt kedvenc rádiója csavarjaival. Könnyezve szétszerelte Sokohl System rádióját, így nyerve egy triaktoros erősítőt (amplifier). Ezután a falon levő konzolt kezdte el tanulmányozni. Kíváncsi természet lévén lefeszegette a panelt és kiszedte az ott helyet foglaló szabályzóelemet (take regulator). Ennek helyére aztán az erősítőjét gyömöszölte be (use amplifier on slot), és a tárcsát is megpiszkálta egy kicsit (operate dial). Hopp, a forgó izé túlpörgött és eltört, szabaddá vált az út.
Az ezek után következő rész már ugyanaz, bárkivel is jöttünk volna erre. Én Nodd-nak adtam eme feladatot.
Egy kis szobába jutott, melyben egy mikrohullámű sütő-szerűség, egy zárt ablak és egy cső volt csupán. A figyelmeztetés későn jött… Az ablak szétnyílt és kiugrott belőle a Rettenet! Körülbelül Nodd térdéig érhetett, s ő vidáman indult, hogy megrugdossa egy picit. A lény ekkor nem evilági sikolyt hallatva ráugrott és leharapta a fejét… Azaz nem egészen, mert Nodd visszatöltötte a legutóbbi állását, és egy shoot alien paranccsal várta a kis gusztustalanságot. Az idegen megijedt, és gyorsan eltűnt a csőben. Haha, gondolta Nodd, és elindult a kijárat felé. Nem számolt azonban a lény gyomorrontásával, mert az megkínálta őt a plafon rácsai közül bő zöldessárga levével (hogy alulról vagy előröl adta ki magából, azt most ne firtassuk). Nodd megint visszatöltötte állását és miután a lény eltűnt a csőben megvizsgálta a plafont, amin valami motoszkált. Nodd belelőtt a plafonba, s világosan hallotta az állatot, ahogy a másik szoba felé szalad.
A következő szobában látszott a lyuk a plafonon, amin keresztül a valami közlekedett, alatta egy nyitott doboz állt. Nodd nem kívánta megvizsgálni a tartalmát, inkább lement a nagy szoláriumágyhoz, amiról kiderült, hogy egy szkenner. Mivel már vagy egy éve is megvolt annak, hogy utoljára szkennelte magát, Nodd befeküdt a gépbe, ami a művelet végén megajándékozta őt gyermekkorában lenyelt napszemüvegével. Nodd felpróbálta és a teszt eredményeképpen rájött, hogy semmit sem lát rajta keresztül. Mad Dog ötletétől vezérelve sorban végigszkennelte a dobozokat is, és a legszélsőben meglelte az elbújt valamit (ami eddig ráugrált és leharapdálta a fejét, amikor ki akart menni a fenti ajtón). A dögöt kivitte az előző szoba sütőjéhez és kinyitva azt belerakta a dobozt. Thing á la Nodd, frissen tálalva. Visszamenve a szkenneres részbe, bajban volt, mivel a nyitott dobozt megvizsgálva talált ugyan egy kártyát, de az sárga volt az ajtó kék kártyaolvasójával szemben. A legtöbb amit tehetett az volt, hogy lerakta a kártyát a platformra és várt.
Switch!
Yeno a másik ajtón ment be, s máris egy logikai feladattal találta magát szemben. A hídon csak úgy mehetett át, hogy kivilágított mezőkre lép (átlósan nem lehet). A kockák aktiválásához külön alfeladatok megoldása kellett, de a nagy kockák is logikai összefüggésben álltak egymással. Mivel Mad Dog éppen szadista hajlamában volt, ezért az egészből ennyit közölt: A sorrend és az alfeladatok:
1: 3. sor jobb, bal közép
2: 2. sor közép, jobb alsó
3: 4. sor jobb, bal felső
4: 4. sor bal, jobb közép
5: 3. sor közép, jobb alsó
6: 2. sor jobb, jobb felső
7: 2. sor bal, bal közép
8: 1. sor közép, jobb közép
Persze mindez időre megy, s csupán három próbálkozásunk van. Ki nem hiszi, járjon utána!
Miután Yeno sikeresen általjutott a hídon, egy igen fura szobába került, ami leginkább kémiai laborra hasonlított. Az asztalon talált egy jegyzetet, benne egy sárga kártyával (ami persze nem illett a kék olvasóba). Az irományból kiderült, hogy van egy jó képlet egy löttyre, ami azt csinálja hogy… Igen, a papír széle elégett, de sebaj. Yeno még mindig kíváncsi természet volt, és összeállította a folyadékot a képlet szerint a flaskába (take flask, use flask on … fluid(s)). Azonban ez így nem funkcionált, mert az összekeverésére tervezett gép nem volt űzemképes állapotban, aktív áramhiány miatt. Yeno jó technikai érzékkel megállapította, hogy egy kábel segítene a baján. Kinyitva a szekrényajtót talált egy botot, amivel könnyen felfeszítette a kapcsolószekrény tetejét (és gondosan elrakta azt a későbbi időkre), és az így talált vezetékkel megoldotta a problémát. Ezután a flaskát a gépbe helyezve az működésbe lépett (operate unit, use flask on unit). A végeredmény igen csak ijesztő volt, s Yeno pánikszerűen (30 perc, mire Mad Dog rájött) berakta a szekrénybe a fortyogó tégelyt. Bumm, hatalmas detonáció, s a szekrényajtó kirepült a helyéről. Yenonak csak ez kellett, lecsapva az ajtóra zsebébe csúsztatta azt a panel mellé (take door). Más dolga már nem lévén lerakta a sárga kártyát a platformra és addig kapcsolgatta a videoernyőt, míg meg nem látta Nodd-ot.
Nodd unalmában addig kapcsolgatta a képernyőt, míg meg nem látta Yeno-t…
Yeno nagyot gondolva aktiválta az ernyő alatti kapcsolót (ami nem volt eltörve, mint Nodd szobájában) és a két kártya máris helyet cserélt a teleporton keresztül. A kártyának megörülve rögvest ki is próbálta, s az ajtó feltárult. Yeno rohant volna, ha nem állja útját a vizesárok. De a zsebében lévő ajtóval és panellal áthidalta ezen problémát. Sajna a sors kegyetlen, s a másik ajtót nem lehetett innen nyitni.
Eközben Nodd egy szoborrá dermedt alienekkel teli szobába ért. Gyorsan sietett is volna a kijárathoz, de a lábtörlőböl kibukkanó f… izé, nyakas szem pillantásától ő is szoborrá vált. Persze, megint csak állástöltés, s most már okosabban előbb felvette a napszemüveget, így az űrbeholder (vagy phasziliszkusz) csalódottan húzódott vissza (mint a lovaknál). Mielőtt kiment volna, Nodd azért még (gondolva az őt követőkre) itthagyta a napszemüvegét.
A folyosóra érve megnyomta a gombot a falon, s így Yeno előtt szabaddá vált az út, ki a napszemüveges módszert alkalmazva hamarosan találkozott is barátjával.
Végül is nem egészen happy enddel ért véget történetük, mert meglelték ugyan az univerzum titkát (Nodd meg is semmisítete azt, azonban őt is megsemmisítette egy Stingon, ki ugyanakkor ért oda társával, őket pedig Yeno lőtte le), de megjelent az utolsó Cg’than is. Bölcsen úgy határozott, hogy felrobbantja az egész létesítményt, de még megvárta, míg Yeno biztonságos helyre nem ér. Yeno így a bázisról nézhette végig a bolygó megsemmisülését.
És mi lesz ezután? Kíváncsian várjuk, vajon hagyja-e nyugodni kedvenc GR.A.C-át barátunk, vagy már készül is az új rész, melyben Yeno Hou ismeretlen kalandok elé néz? Reméljük, hogy így lesz.
