Az Etherlords-ot akkor kapjuk meg, ha keverjük a stratégiát, a taktikát, a gyűjtögetős kártyajátékokat és az RPG-t. Lássuk tehát, eme egyvelegből mit kapunk mi, játékosok!

Ether, azaz magyarul éter. Vajon miért is akarna valaki az éter lordja lenni? Nos, ebben a játékban nemcsak az „éter lordja” megtisztelő titulus megszerzése lesz az elérendő célunk, hanem a lordok lordjává is kell válnunk, a mágia, a stratégia, a taktika precíz alkalmazójává, aki képes meghódítani és meghátrálásra késztetni összes ellenfelét akár szemtől szemben a harcban, akár piszkos módszerekkel a „diplomáciai” módszereket is igénybe véve.
A Nival Interactive neve valószínűleg nem cseng ismeretlenül néhány megszállott játékos előtt, hiszen aki játszott már a Rage of Mages nevezetű játékkal ill. hallott az Evil Islands-ről, az tapasztalta már, hogy méltán nyertek díjat is programjaikkal az orosz fejlesztőcsapat tagjai. Legújabb – a lap leadásakor a második bétafázisban tartó – játékuk ötvözi a körökre osztott stratégiát, tartalmaz némi taktikai elemet, valamint mindez kiegészül a gyűjtögetős kártyajátékok szabályaival, harcmenetével. Ja, és ha ez nem lenne elég, akkor megemlíteném még a csodálatos grafikát, a multiplayer játékmódozatot, és a hangokról, a történetről nem is szóltam még egy szót sem. Szerintem menjünk sorjában, nézzük meg először, milyen is az a világ, ahova a játék indítása után kerülünk.
Itt mindent az éter épít föl, minden belőle származik, pusztulása után ugyanezzé alakul vissza minden; az éter nem ismer határokat, mindenhol ott van, kiindulópontja pedig az univerzum közepe (majdnem olyan, mint az erő a SW-univerzumban, csak nagyon más :)). Áramlása hasonlít a sűrű hóeséshez, ezért hívják fehér éternek. Azok, akik képesek uralni, óriási hatalomra tesznek szert, ám ez keveseknek sikerülhet, főként azért, mert a fehér éter illékony, s csak pillanatokig jelenik meg teljes valóságában. Ez az örökké áramló, kiapadni sosem képes forrás négy részre oszlik a világban, ezek neve: Ether of Chaos, Ether of Motion, Ether of Vitality, Ether of Synthesis. Az első vörös, mint a vér. A második kék, mint az ég. A harmadik zöld, mint a fű. A negyedik pedig fekete, mint az éjszaka. Ebből a négy elemből épül fel itt minden – s helyenként rendíthetetlen pontossággal ezek egymásba folynak, és újra fehér étert alkotnak – és itt kezdődik minden lord kalandja is.
Küldetéseink esetében négy faj közül az egyik vezetését látjuk majd el (ezek sorrendben: Chaots, Kinets, Vitals, Synthets – nem meglepő, hogy mindegyiket meg tudjuk feleltetni a fehér éter egy-egy alkotóelemével). Végső célkitűzésünk, hogy eljussunk a „fehér kastélyba”, ahol „fehér lorddá” avanzsálhatunk. Eddig a pontig azonban elég hosszú út vezet, sok küldetést kell teljesítenünk idáig (már amennyiben a kampánymódról beszélünk). Ezen küldetések mindegyike egy-egy újabb térképen kapott helyet, teljesítésükhöz pedig vagy az ellenfél kastélyát kell megsemmisítenünk, vagy valamilyen speciális cselekedetet kell véghezvinnünk. Nem meglepő tehát, hogy legfontosabb feladatunk az lesz, hogy megfelelő védelmet biztosítsunk eme építmény számára. Minden játékos egyetlen kastéllyal rendelkezik az adott térképen, és maga a kastély „structure”-pontokkal bír, amely folyamatosan csökken, amennyiben támadás éri. Ez a kiindulópont, ahonnan hőseinket is elindítjuk útjukra.
Amikor a játékba érkezünk, elsőként egy felülnézetes térképet láthatunk, amelyben szabadon zoomolhatunk, valamint a 3D-s terepet akár el is forgathatjuk. Mozgásunk alapja itt is a körökre osztott játék szabályaihoz alkalmazkodik, egy körön belül csak bizonyos távolságot tehetünk meg, eztán meg kell várnunk ellenfeleink lépéseit, és csak utána folytathatjuk utunkat. Amint egy kör eltelt, jön a következő nap, a játék ideje így telik – nem meglepő, hogy a diplomáciai üzenetek kiküldéséhez és a válasz megérkezésére is várnunk kell egy kört. Célunk többek között erőforrások gyűjtögetése lesz, a terep felfedezése, valamint az ellenfél likvidálása ill. esetenként a számunkra kitűzött feladat teljesítése.
Szabadon mozoghatunk és gyűjtögethetünk egészen addig, amíg nem találkozunk az ellennel – ekkor ugyanis kénytelenek leszünk megküzdeni vele. A küzdelem idejére a külső események leállnak, az itt lefolytatódott körök nem befolyásolják a külső világban történő dolgokat. A harc zárt terepen folyik, a két fél, a két hős áll egymással szemtől szemben – ám lehetőségeink itt már a beállítások terén is limitáltak, hiszen összesen négy fix kameranézetet választhatunk. A hősök egymással közvetlenül sosem csatáznak, erre a célra a felgyülemlett varázslatokat veszik igénybe, illetve utasításokat adhatnak megidézett lényeiknek. Ezek a varázslatok természetesen az éterbe kerülnek, azonban szerencsére vannak újabb éteri csatornákat nyitó varázslatok is, ezekkel az egy körben felhasználható mennyiség növekszik. Igen, egy körben, jól olvastátok, ugyanis az itteni események a következő szakaszokra vannak bontva: elsőként jön az egyik fél, bármilyen támadást intézhet a másik ellen – ez egyben a másiknál a védekezési fázis, majd következik az ellenfél, ez idő alatt pedig mi fogunk védekezni – már ha tudunk. A harcból csak győztesen ill. vereséggel (értsd: hősünk halálával) távozhatunk, ámbár előfordulhat az is, hogy mindkét fél elhalálozik (ha az adott varázslat mindkettőjüket érintette). Hogy ki kezdi az egészet, az az arénától függ – azé az elsőbbség, akinek a színe passzol a környezet színéhez (pl. zöld színű terepen a Vitals fog támadni).
Minden hős rendelkezik egy varázskönyvvel, ebből hívja elő az igéket, ezekben összesen 15 scroll található. Ezek a kezdetekben a legalapvetőbb, kevéssé hatékony varázslatok lesznek, amelyeket később lehet a boltokban bővíteni (ám a 15-ös limitet semmilyen esetben sem lehet túllépni). Ezenkívül vannak még az artifactok is, vásárolni belőlük nem lehet, csak a pályán szerezhetők be, és felhasználásukra is csak a harc esetében kerülhet sor, akkor is bizonyos feltételekkel (például azzal, hogy föl kell tölteni őket) – egyébként a hősök teljesen szabadon cserélgethetik egymás között ezen tárgyakat.
A valóságban ez a rész nem is igazán az akcióra van kihegyezve, hanem a taktikára (aki játszott már a Magic the Gathering nevezetű kártyajátékkal, jól tudja, miről is van szó). Hiszen egy körben az adott étermennyiséget fölhasználva el kell látnunk mind a védelmünket, mind pedig az újabb lények megidézését, esetleg közvetlen varázslatokkal kell csökkentenünk az ellenséges hős vagy lény életerejét. Ha rosszul taktikáztunk, akár lehet 5-6 támadásra alkalmas lényünk is, ám semmit sem érünk velük, ha közben hősünk meghal az ellenfél teremtményeinek sorozatos támadásai által. Egyébként ez sem nagy gond, hiszen akár teremtményeinket, akár hőseinket újjáéleszthetjük, ám ugyanúgy, ahogy új hős létrehozásához, ehhez is további erőforrásokra lesz szükségünk. Feltéve, hogy győzünk, egyrészt további tapasztalati pontokat kapunk – ezzel életerőnk is növekedhet, vagy akár képességeink fejlesztésére is felhasználhatjuk őket –, valamint erőforrásokhoz is juthatunk ellenfelünk révén (attól függően, hogy az milyen szintű volt).
Apropó, erőforrások, illenék már azokat is bemutatnom. Mint említettem, ezeket be lehet szerezni csatákból is, ám az adott térképen is találkozhatunk elszórva különböző tárgyakkal ill. épületekkel. Ez utóbbiak elfoglalása is kulcsfontosságú, hiszen stratégaként átlátható, hogy aki az erőforrásokat birtokolja, valószínűleg az fog győzedelmeskedni a harcban is – több éter, több varázslat, több hős stb. Összesen nyolcfajta erőforrás található meg a játékban, ezek közül hét gyűjthető, egy pedig nem, ami azt jelenti, hogy ha az utóbbiból, azaz az éterből nem használjuk fel az adott napon a rendelkezésünkre álló mennyiséget, az elvész, és az új körben már újfent az alapmennyiség érhető el. Minden kastélyt általában éterforrás közelébe építik, ám más építmények elfoglalásával is szert lehet tenni erre az anyagra, igaz, csak kisebb mennyiségben. Minden hős az éterből „táplálkozik”, ezt használja föl a harcokhoz is – minél magasabb szintű a hősünk, annál több ilyen szubsztanciára van szüksége. Ám szintén ez szükséges a „global spells” kategóriába tartozó varázslatok kiadásához is, mint amilyen az új hős kreálása, továbbá a kastély támadása esetén a károk helyreállításához (regeneration) is szükséges. Amennyiben hiányt szenvednénk ilyen téren, az egyes folyamatok szép lassan lelassulnak, majd megállnak – ám amint újabb forrásra teszünk szert, minden folytatódik onnan, ahol abbamaradt az adott dolog. A harchoz használt étert azonban nem tudjuk gyűjteni, az csak a harc idején érhető el a speciális csatornákon keresztül.
A térképen található építmények némelyike bevehető (bányák, kertek, erődök – ezek két szintig fejleszthetők is), ám léteznek semleges fajtájúak is, például ilyenek a boltok (shop), a tornyok (tower – itt főként megidézhető lényeket szerezhetünk be) és a laboratóriumok (lab – itt pedig rövid és hosszú ideig tartó varázslatokra tehetünk szert). Az egyes rúnákat pedig speciális portálokon keresztül szerezhetjük be. A rövid ideig tartó varázslatok közvetlen támadások, például ilyen a villámcsapás, míg a hosszabb távra szóló varázslatok (enchantment, sorcery) közé tartozik a lények felerősítése vagy a másikra küldött bármiféle „rontás” (mely körönként megfelelő számú életerőpontot von el tőle ill. valamilyen tulajdonságától fosztja meg).
Amiről még nem esett szó, az a diplomáciai modell. Erre különösebben nem fecsérelném a szót, hiszen magától értetődő – talán annyit érdemes megjegyezni, hogy csak bizonyos fajok képesek egymással együttműködni. A diplomácia fogalmához tartozik még a kereskedelem az erőforrásokkal, valamint a különböző kölcsönös juttatások – amilyen például egymás egységeinek észlelése (hiszen ha még felfedezésre váró területről van szó, azt „jótékony” köd borítja). Természetesen ha ellenfelünk likvidálása a cél, nem biztos, hogy célravezető lesz diplomáciai útra terelni a dolgot… Összesen nyolc játékos lehet egy térképen, amely térképek négy különböző nagyságban szerepelnek, valamint természetesen kinézetükben is különböznek egymástól. Itt újfent megemlíteném a szemet gyönyörködtető grafikát, amely tájtól függetlenül garantálja, hogy az első percekben valószínűleg a zoom funkció lesz a legelső, amit a játékos igénybe vesz, ilyetén módon virtuálisan bebarangolva az adott terepet.
Összességében szerintem a legnagyobb móka az egészben a face-to-face harc (ez egyébként a Single Player mód Duel menüpontja alatt játékon kívül is elérhető). Itt jön elő igazán, mennyire jó taktikai érzékkel bír az adott játékos, hiszen nem lehet kiszámítani, az ellenfél milyen módokon próbál majd meg ellenünk tenni (az ő kezében lévő varázslatokat, amelyekből a felhasználható mennyiséget a program véletlenszerűen sorsolja ki, a játékos nem láthatja, csak a felhasználásra rendelkezésére álló éterpontokat). Általánosságban elmondható, hogy a gyengébb karakterek legyőzése nem jelent akadályt, azonban az izmosabb lények esetében a mesterséges intelligencia rutinjai nagyon jól ki lettek találva, ebben az esetben akár kétszeres életerőpontokkal is rendelkezhetünk, mégsem lesz könnyű dolgunk – ez azonban szabályozható, öt nehézségi fokozatból választhatunk az adott térkép előtt. Azért aggódnunk nem kell nagyon, hiszen a harcokat leszámítva a játék bármely pontján menthetünk állást, sőt, autosave is került a programba.
Tesztelésre szánt bétaverziónkból még hiányzott a többjátékos mód, ám valószínűleg ez lesz az, amit a legtöbben igénybe fognak venni, hiszen mindezen taktikázások akkor igazán érdekesek, ha egy élő ember az ellenfelünk. Ebben az esetben végképp kiszámíthatatlan, mit fog az ellenséges hős lépni, vajon melyikük rendelkezik jobb taktikai érzékkel, melyik játékos képes jobban megérezni a másik faj képviselőjének következő lépését.
Azt hiszem, elmondhatom, hogy a Fishtank által kiadott második bétateszt alapján meg lesznek elégedve a Nival teljesítményével a játékosok, hiszen korszerű grafikát, érdekes történetet és világot, változatos játékmenetet fognak kapni a végleges verzióval. A látottak alapján a kezelőfelülettel sem lesz semmilyen probléma, hiszen minden ikonra jobb egérgombbal kattintva megjelenik annak leírása – ez vonatkozik mind a varázslatokra, mind a menügombokra, mind az erőforrások kijelzőire, de a tereptárgyakra, ellenfelekre is. Irányítása pofonegyszerű, a formabontó játékmenetet pedig mindenki megszokja majd az első küldetés befejeztével. Legfrissebb információink szerint a megjelenést 2001 november elejére tervezi a kiadó.