Már az elsõ Amiga születésénél rendelkezésünkre állt a Workbench és természetesen evvel egyetemben az a grafikus rendszer, mely ma is meghatározza egy Amiga screen kinézetét. Sok minden változott ezenken a screen-eken, azonban máig is maradt az az ikonos rendszer, mely az alapja az egésznek. Igazából a nem sokan értékelték az ikonokat a régi szép idõkben, hiszen csak a nagy gépek (A2000, A3000, majd A4000) tulajdonosai tudták csak kihasználni igazán a Workbench elõnyeit. Mióta megjelent az A1200-as, azóta egyre jellemzõbb, hogy mindenki igyekszik wincsit is beszerelni gépébe. Úgy gondolom azoknak nem kell ecsetelnem a különbséget, kik már áttértek, míg a mai napig lemezezõk el sem tudják képzelni a különbséget.
Nos, a hosszú bevezetõ után lássuk a lényeget. Mindenki szeretné egyénire és persze ízlésesre formálni a saját gépének Workbench képernyõjét. Ezt ugyebár a háttérképek beállításán kívül úgy érhetjük el legkönnyebben, hogy saját tervezésû ikonokat készítünk a használt programjainkhoz. A most bemutatásra kerülõ programok shareware verziók, ezért mindenki elérheti õket szabadon. Mint látni fogjuk két gyökeresen eltérõ programról van szó. Az egyik az amatõröknek, míg a másik a profiknak készült. Úgy gondolom mindkét program megtalálja majd a saját felhsználóit.
Icon Deluxe
Szám szerint az v1.09-es verzíót teszteltem, mely 1995-ben látott napvilágot. A program igazából csak az alapszolgáltatásokkal rendelkezik. Értelemszerûen lehet benne tölteni több fajta ikon formátumot, brust, valamint IFF képet. Ha nem a megfelelõ színmélységû, vagy méretû képet próbálunk meg betölteni, akkor a program némi konverziót fog végrehajtani. Ha valami extra képet óhajtunk berakni ikonba, akkor nem árt szerintem egy ADPro használatával csökkenteni a színek számát, valamint a felbontást, mert a program men tûnt valami korrektnek. Egyébként a maximális ikon méret 321*151 pixel, ami valószínûleg mindenkinek az igényét kielégíti. A kezelhetõséget nagyban javítva a rajzoló eszközök nagy száma, valamint ezek logikus használhatósága. A hét fajta rajzolómód, valamint egyes módok fillezett verziója tökéletesen elegendõ a mûvészi alkotások elkészítéséhez. Két nyil csoportot találhatunk a programban. Az elsõ a zoom módban lévõ képet scrollozza a kívánt irányba, míg a másik az egész képet tolja el. Sajnos eléggé hiányosnak éreztem ezt a részt, hiszen nem ártana azért egy állítható zoom, hogy arról ne is beszéljek, hogy a kiscrollozó rész a második nyilaknál egyszerûen letörlõdik. További kellemetlenségeket okozott az is, hogy ha csak a normal ikonnal rendelkezünk, akkor csak hosszas és bonyolult mûveletekkel sikerült a Selected verziót is mozzámontírozni az ikonhoz. Szeremcsére azért néhány dolog nem maradt ki a programból, így a Tool Type-okat könnyedén és kulturáltan beállíthatjuk a programban. Két “extra” szolgáltatást érdemes még megemlíteni, az egyik ki/be kapcsolja az ikon borderjét, míg a másik rácsot feszít a felnagyított ikonra.
Iconian v2.93
Már elsõ látásra komolyabbnak nézett ki a progi és valóban kezelésében és szolgáltatásaiban messze túltesz az Icon Deluxe-n. Inkább csak azokra az érdekességekre és plusz szolgáltatásokra szeretném felhívni a figyelmeteket, mely értékessé teszi ezt a programot. Az IO mûveletek körében mindjárt találunk ilyesmit. Azon kívül, hogy a kész ikont elmenthetjük IFF formában is, nagyon pozitív, hogy felkészítették a programot a programozók igényire is, így tud ASM, C és E forráslistát generálni az ikonból. A maximáxil méret egyébként 256*250 pixel. A save funkciónál egyébként nagyon pozitív, hogy megadhatjuk, hogy milyen színmélységû és mekkora ikont mentsen a program. Nagyon hasznos (és szerintem alap dolog) a Clipboard használata az összes parancsával egyetemben, mely sajnos az elõzõ programból abszolúte hiányzott. A betöltött brush-okkal való játszadozást nagyon jól megoldották a programozók. A brush nagyon sokféleképpen torzíthatjuk, nagyíthatjuk, tükrözhetjük, vagy akár forgathatjuk. Külön érdekesség itt, hogy a brush lerakásánál is van lehetõségünk variálni a kirajzolás kombinációit. Felettébb hasznosnak látszik a Recolor utasítás, mely több féle átszínezést hajthat végre. Így megoldható például egy ikon átvitele 1.3-as rendszerbõl 2.0 alá, vagy éppen egy kissebb színmélységû ikon feltuningolása. Az Icon Deluxe-ben is lehetett szöveget kiírni az ikonra tetszõleges fonttal, azonban itt több fajta text mód közül is választhatunk, hogy a kiírt szöveg milyen viszonyba kerüljön az ikon tartalmával. A rajzoló funkcióink sokban hasonlítanak az elöbbiekhez, azonban van egy szerszámunk, mellyel eddig nem találkoztunk. Ez az Airbrush, melyet gondolom jól ismerünk a rajzolóprogramokból. Mindenfajta beállítást és információt egy-egy külön ablakban láthatunk a programban, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy áttekinthetõbb képet kapjunk.
Mint látható az ismerkedés során inkább az utóbbi program nyerte el a tetszésemet. Mindkét program megbízhatónak tûnt, bár az Iconian nagyobb hajlandóságot mutatot arra, hogyha a kijelölt buffer-nél nagyobb ikont töltöttem be, akkor elõszeretettel lefagyott. A kezelhetõségben mindkét programnak megvannak az elõnyei és a hátrámyai, azonban ha az extra szolgáltatásaokra áhítozik a felhasználó, akkor mindenképpen az utóbbi programot javasolnám. Egyébként azok számára, kik nagyon idegenkednek az ilyen jellegû programok használatától van egy lehetõség, melyet nem igazán szoktak kihasználni az emberek. Mivel már léteznek olyan programok (pl Ppaint), melyek a Data type-okon segítségével is tudnak kommunikálni, lehetõségünk van arra, hogy kedvenc rajzolóprogramunkban rajzoljuk meg az ikont, majd egy ikon Data type-on keresztül mentsük el. Lehet, hogy ez a legkényelmesebb megoldás, ki tudja. Mindenesetre a fentebb bemutatott két programot jó szívvel ajánlom minden vállalkozó szellemû munkaasztal díszítõnek.
