„Minden forradalom egyetlen aprócska üzenettel kezdődik.” – Hangoztatja bőszen a Marc Ecko’s Getting Up második bemutató filmecskéje. Mennyire van igazuk?! Gondoljunk csak bele, hogy egy „Talpra magyar”, vagy egy középen lyukas nemzeti lobogó mekkora dolgokat indított el kis hazánkban. Mindkettő egy-egy pirinyó üzenet, egy jelkép volt. Nos, ebben a játékban a hírnök szerepét Mi magunk töltjük be. A kérdés csak az, hogy vajon el tudjuk –e juttatni az igét az emberekhez?
Mindig elfog valamiféle jóleső érzés, mikor egy olyan programmal találkozom, amely némi innovációt hoz abba a világba, amelyben jórészt csak az unalomig kitaposott ösvényeket követik a játék-dizájnerek. A rizikó hatalmas. Kevesen mernek csak új vizekre evezni, mivel a pénz az úr. Az ismeretlen, feltérképezetlen területek tele vannak szórva veremcsapdákkal, melyeknek alján az üzleti-, kritikai- és totális bukás nevű halálos szörnyek csücsülnek.
Az igazság az, hogy bizony sokan tényleg bele is pottyannak ezekbe a süllyesztőkbe. Sokszor esett már meg velem az az eset, hogy egy tényleg remek alapötlettel megáldott játék került kezeim közé, ám valahol mégis hibádzott a dolog. Legtöbbször a játékmenetet sikerül kiforratlan állapotban prezentálniuk az innovatív programoknak, de a lehetséges hibák tárháza egyszerűen kimeríthetetlen.
Megesik szerencsére, hogy az újítás mellé párosul a szép grafika, a jó irányítás, az átgondolt játékmenet, (netalántán) a jó sztori. Ekkor forr fel a mágikus kotyvasz, ilyenkor repülnek zöld szikrák fel a rézüstből!
Nem vagyunk már messze a Marc Ecko’s Getting Up megjelenésétől, én eddig valahogy mégis elsiklottam a játékról szóló információk felett. Hamar beskatulyáztam, mivel első benyomás alapján egy szimpla graffitis játéknak gondoltam, amelyhez a Jet Set Radio Future után már nem volt több lelkierőm. (Azt ugyanis nem lehet felülmúlni!) Most, hogy felkutattam minden létező sajtóanyagot a Getting Upról, sokkal tisztábban látom az összképet. Ez bizony sokkalta több, mint egy egyszerű falfirkász program!
A mai New York és Tokió szerencsés szerelemgyermeke, a jövőbeli New Radius városa ad majd otthont festékszórós tevékenységeinknek. Egy ifjú titán graffitis, Trane bőrébe bújhatunk, akinek az elején tényleg csak egy szimpla feladata lesz: nevet szerezni az óriási metropolisz megfelelő köreiben. Azonban ez túl egysíkúvá tenné a játékot, ezért egy picit megfűszerezték a sztorit: hamarosan egy giga-kormányösszeesküvés nyomaira bukkanunk, melyet azonnal le kell lepleznünk. Az internetet akkor már cenzúrázzák, csakúgy, mint a TV-t és a többi médiát… Hol leplezzük le a konspirációt? Naná, hogy New Radius falain.
Gyönyörű, élő helyszínekre kóborolhatunk el a Getting Up játékórái alatt, és a legkülönfélébb helyekre fújhatjuk fel tag-jeinket. Gondolkodtatok már, hogy az M1-es autópálya bevezető szakaszán hogy kerültek a felüljárókra a graffitik? Most majd rájöttök! Nyaktörő mutatványok árán sikerül felfirkantani a legláthatóbb helyekre a feliratainkat. Elvégre mire jó egy leleplezés, ha senki sem látja? (Rendkívül jó példa a nyaktörő, ámde szem előtt lévő graffiti-re az a küldetés, amikor Trane-nek egy mozgó metrószerelvényt kell lefújnia. Látványában, hangulatában, és stílusában is üt mindent.)
Ezt azonban nem nézik túl jó szemmel sem a hatóságok, sem az utcai huligánok, vagy az ellenséges bandák. Itt lép életbe a játék plusz része: az akció. Bizony, ha bántani akarnak minket, megpróbálhatják, de mi elvesszük tőle a kedvüket! Amellett, hogy ütések, dobások, rúgások tárházából válogathatjuk ki az ellenfelekre legártalmasabb mozgáskombinációkat, Trane képes a környezetét is igénybe venni a harcok során! Vascsöveket, kukafedőket, kisnyulat, egyszóval bármit fegyverként használhatunk! A programnak eme része nagyon emlékeztet a True Crime-ra, ami valljuk be, nem is rossz dolog.
Graffiti fújás, bunyó, összeesküvés, élő-lélegző metropolisz. Mindez nyakon öntve vadiúj játékmenettel és lélegzetelállító akciókkal. Jelenleg ezt ígérik a The Collective-os srácok, ami így első ránézésre elégnek is tűnik ahhoz, hogy valami friss, új ízt hozzon a játékosoknak. Már csak pár hónap, és mindenki saját maga tapasztalhatja meg, hogy mennyi igaz a sok fogadkozásból.
