Meghalt a Commodore 64 számítógép atyja

Minden idők legsikeresebb otthoni számítógépe, a Commodore 64 megálmodója, Jack Tramiel 83 esztendős korában elhunyt.

A lengyel származású Tramielt
a második világháborúban Auschwitzba, onnan pedig Dr. Mengele
utasítására az ahlemi munkatáborba deportálták. 1945-ben amerikai
katonák szabadították ki, két év múlva pedig emigrált az USA-ba, ahol
nyomban belépett az amerikai hadseregbe és írógépszereléssel
foglalkozott.

A számítástechnika egyik legfontosabb alakja 1954-ben céget
alapított, amelynek a munkatábor fogságából történő kiszabadításáért az
amerikai hadsereg iránti hálája jeléül mindenképpen valamilyen
militáns nevet akart adni. Mivel az admirális és a tábornok
nevek már foglaltak voltak, a cégnek a Commodore (sorhajókapitány)
nevet adta. A cég kezdetben írógépek javításával foglalkozott, de mivel
Tramiel fogékony volt minden technikai újdonságra, különösen az
elektronika érdekelte, a cég kínálatába minden és mindenki másnál
hamarabb kerültek be az újdonságok, számológépek, szövegszerkesztők.
Fejlesztéssel is foglalkozni kezdett, Bowmar-Texas Instruments
elemekkel kombinált, LED display-s asztali kalkulátort fejlesztett, és
kezdett árusítani. 1976-ban megvásárolta a MOS Technologies nevű
chipgyártót, és amikor vezető dizájnere, Chuck Peddle közölte vele,
hogy a kalkulátorok ideje lejárt, a jövő a számítógépeké, akkor egy
percig sem teketóriázott, hanem saját számítógép-fejlesztésbe fogott.

Cége 1980-ban mutatta be a Commodore 64 elődjét, amelynek sikerét
bizonyítja, hogy néhány év alatt egymillió darabot adtak el belőle.
Tramiel – akinek eredeti lengyel neve dongót jelent – üzleti
zsenialitása azonban nem az egymillió példányban eladott VIC-20
kreálásában, hanem az arra készült játékok lehetőségeinek
felismerésében rejlett. 1982-ben bemutatta a Commodore 64 nevű otthoni
számítógépét, amely később minden idők legnagyobb számban értékesített
számítógépévé vált. 600 dolláros árával lényegesen olcsóbb volt más
számítógépekhez képest (az Atari 400-as és 800-as közel ezer dollárba
került, az IBM PC-t és az Apple II-t pedig jóval ezer dollár feletti
árért lehetett megvenni akkortájt), és a Commodore 64 sok tekintetben lényesen többet is tudott technikailag számítógéptársainál.

Egy évvel később már 200 dollárral olcsóbban árulták a számítógépet,
és Tramiel olyan üzleti fogást alkalmazott az értékesítésnél, amely
riválisait padlóra nyomta: minden Commodore 64 számítógép vásárlónak
beszámította 100 dollárért a régi számítógépét!

Amikor a cég 3 évvel később éppen azt latolgatta, abbahagyják-e a
gyártását, mondván az amerikai piacot alighanem már telítették ezzel a
számítógéppel, akkor a Commodore 64 berobbant az európai köztudatba, s
gyakorlatilag az egész világon sikeressé vált. Olyannyira, hogy
gyakorlatilag „megalapított” egy új iparágat is, a videojáték
fejlesztését.
Az idén 30 esztendeje bemutatkozott, 1 megahertzes, 64 kilobájt
memóriával, 8 bites processzorral, 16 színű grafikával, kétféle
felbontással és 3 hangcsatornával működő Commodore 64-ből valamivel
több, mint egy évtizedes (1994-ig tartó) pályafutása alatt 30 millió
darabot adtak el, amely világrekordnak számít.

Tramiel 1983-ban összerúgta a port a cég főrészvényesével, ezért
távozott a cégtől, de nem szakadt el a számítástechnikától: megvette az
Atari fogyasztói termékek divízióját és megalapította az Atari
Corporation-t. A 80-as évek végén átadta cégét fiának, Samuelnek, aki
azonban 1995-ben szívinfarktust kapott, így Tramiel kénytelen volt
aktívan visszatérni az üzleti életbe. Egy évvel később az Atari
beleolvadt a meghajtókat gyártó JTS-be és létrejött a JTS Corporation.

Tramiel, a Commodore 64 atyja komolyabb betegségben nem szenvedve, békésen, családi körben, hunyt el húsvét napján.