Mikor ezeket a sorokat írom, egy ronda októberi, szeles, esős estén éppen elköszöntem Budapest Departure-től, hiszen Kassa repülőterére tartok egy pofa sör elfogyasztása céljából. Percenként ötszáz lábas emelkedést mutat a varió, hiszen a kilencezer lábas repülési szintet céloztam meg öreg, de hűséges Cessna-182RG-mmel, mely a HA-TRA lajstromjelet viseli a virtuális világban. Azt hiszem, nem egészen vagyok normális: a való világban egy egész napos, Kedvesemmel töltött kiruccanás után ülök a számítógépem előtt éjjel kettőkor, és a virtuális Kassára igyekszem az esőhullámokon át. Szóval mi is történt?!
Nem más, minthogy kezembe akadt a jó hosszú nevű, de általam csak FS 2002-ként emlegetett játék három CD-s változata. Ha a nyájas Olvasó a teljes, kendőzetlen igazságra kíváncsi, kénytelen vagyok bevallani, hogy eddig engem elsősorban azok a programok foglalkoztatnak, melyekben a lehető legprecízebb és legnagyobb pusztítást lehet véghezvinni. Az eddigi kedvenc gépmadaram, az F-15E Strike Eagle, jelentem, nem kicsiny meglepetésemre kénytelen volt átadni helyét a fentebb megnevezett, kicsiny, propelleres Cessnának. De mi történt, könyörgöm, hördülhet fel joggal a már megszokott repgépes csihipuhit reklamáló olvasó. Semmi más, mint hogy beleszerettem egy repülőgép-szimulátorba. Alaposan, fenékig, azaz futóműig.
De hogyan is történhetett mindez? Lehet, hogy öregszem (hiába, 25 év felett már gondolni kell a nyugdíjas évekre is…), de komolyan mondom, egy átlagos SA-8 Gecko légvédelmi rakétaüteg kigyomlálásához hasonló örömöt okoz egy szépen kivitelezett landolás a ferihegyi 13R leszállópályán. Itt azonban a programmal kapcsolatban kénytelen vagyok felmorranni: a legsűrűbb forgalmat beállítva is 6-8 repülőgép kóborol csupán Ferihegyen, ami azért nem mondható kiemelkedőnek. Ellenben egy jó kis gatwick-i kavalkád, amikor nem kevés ügyességbe telik megfelelő részidő kifogása és a rádióforgalmazás lebonyolítása…
Ami viszont igazán fájt, az a légiirányítók felettébb laza viselkedése. A megfelelő engedélyeket ugyan még illik kérni a taxizáshoz és a felszálláshoz is, de az irányítókat kifejezetten hidegen hagyja, ha úgy ötszáz láb magasan csinálok egy száznyolcvan fokos fordulót, majd végigsöprök a terminál-épület felett. Csupán akkor szólnak hozzám, ha egy bizonyos távolságra eltávolodom a repülőtértől. Hmm… Érdekes, s meg vagyok győződve arról, hogy egy ilyen akció végrehajtása után a megfelelő illetékes szakhatóság képviselői a leszállás után rögtön a gép mellett etetnék meg velem „szakszómat”.
De lássuk csak, mitől döglik a légy helyett a bátor és harcedzett, mondhatni több háborút kijárt veterán pilóta. Pontosan egy Boeing B-737-400-astól, illetve annak vezetési próbálkozásától. Na ez az, amit senkinek sem ajánlok, aki nem rendelkezik valódi forgalmi pilótajogosítvánnyal, vagy nem kezdte az „ipart” még az eredeti, EGA-felbontású Flight Simulatorral. A hozzám hasonló bombahajigáló fenegyerekek számára első lépcsőként mindenféleképpen az öreg Cessna-172SP oktató-repülőgép való. Az egy dolog, hogy nincsenek bombák, rakéták vagy csöves tűzfegyverek a választható repülőgépeken, de nincsenek előre definiált navigációs pontok, melyeket a robotpilóta kacagva végigvesz, és nekünk jóformán csak a vásári lövölderész marad. Azaz vannak, de egy kicsit másképpen, és amúgy is GPS-nek hívják, meg nekünk kell beállítgatni, és különben is, mindenféle szabályok is vannak, az irányítók meg anyáznak, ha nem tartjuk be. Arról nem is beszélve, hogy egy zsúfoltabb repülőtéren garázdálkodva jó eséllyel kopogtathatunk be egy csúnya 747-es ablakán, amit ritkán lehet túlélni.
A vélhetően nem kevéssé zavaros bevezető után csapjunk is a közepébe, hátha az könnyebben felfoghatónak bizonyul (hiába, az igaz szerelem már csak ilyen felkavaró… :)). Itt van ez a remek program, aminek eltökélt szándéka, hogy megtanít minket repülőgépet vezetni. Nem, nem a megszokott katonai üzemmódban (azaz teljes utánégő, aztán fusson mindenki, ki merre lát), bár a szimulátorokban ábrázolt laza military-stílus sem létezik a való világban, tessék csak megkérdezni Kecskeméten vagy Szentkirályszabadján. Visszatérve a Microsoft nemes szándékára, illik erre a küzdelemre alaposan felkészülni. Hogy mi szükségeltetik? Először is elengedhetetlen egy jó minőségű joystick, lehetőleg pedálokkal és gázkarral kiegészítve. Nincs annál frusztrálóbb, mint egy pillanatra megakadó, majd megugró joystick által okozott kergekecske-mozgás a leszállópálya végső megközelítése közben, ami persze a kezdő pilóta nehezen összehozott közelítését gallyra is vágja. Ha megvan a megfelelő botkormány, nem árt egy izmosabb számítógép sem, bár a csökkentett grafikai teljesítményre késztetett FS 2002 gyengébb vasakon is meglepően fürgén mozog. Igaz, nem kicsit frusztráló, ha a kassai reptér gurulóútjainak éjjeli fényjelzései csak a részletgazdagabb grafikai módban bújnak elő. Én meg nem értettem elsőre, hogy hova lettek azok a nyavalyás gurulóutak… Ha szeretjük a Lycoming hajtóművek kedélyes dörmögését és a légiirányítók recsegős bejelentkezéseit, nem árt egy jobb fülhallgató is, nem is beszélve a pilótát körülvevő család nyugalmáról sem. Az éjszakai repülés igazából csak éjjel élvezhető… 🙂
Ha ezek megvannak, eldönthetjük, hogy az öt pilótaszint (tanuló, magán, műszeres repülésre képes, kereskedelmi, forgalmi) közül jelenlegi szintünk melyiknek felel meg. Jó eséllyel merem kijelenteni, hogy vélhetően a legelsőnek (kivéve persze Sam.Joe barátomat, aki bármikor csukott szemmel átvezet egy különösen ronda, éjszakai kansasi tornádón egy Zlin-142-est), ezt egy szabad repülés megalkotásával és kipróbálásával le is lehet ellenőrizni. A meglepően egyértelmű menürendszer utasításait követve egy repülőteret és a repülni kívánt technikát gyorsan kiválasztva máris a kifutópálya boldogabbik végén találjuk magunkat, a telitankolt gép pilótafülkéjében. Ha sikeresen (géptörés nélkül, a leszállópályát eltalálva) hajtottunk végre 4-5 touch-and-go iskolakört, akkor máris a privát pilóta tanfolyamát kereshetjük fel. Ha azonban már elindulni sem sikerült, esetleg a leszállásnál sikerült beleállni egy jeladóba, vagy a műszerfal bizonyult ismeretlennek, irány az alapok! Ehhez színes oktatóvideók, magyarázatok, lépésről lépésre oktató feladatok nyújtanak segítő kezet.
Mindenki elkezdi egyszer, bíztatásképp teszem hozzá, hogy bár nem ma kezdtem szimulátorokkal foglalkozni (oh, Retaliator, oh, Microprose F-117, oh, Tornado…), de bezony mintegy tíz repült óra szükségeltetett ahhoz, hogy a legalapabb oktató-repülőgép, a végtelenül jóindulatú Cessna-172SP akkor és úgy repüljön, ahogy én szeretném. Jelenleg, három nappal a program feltelepítése után (azért az az 1,76 gigabájtos merevlemez-igény fájt egy kicsit) mertem egy szintet lépni és a nagytestvér Cessna-182RG virtuális pilótafülkéjébe csüccsentem bele. Itt már egy fokkal erősebb hajtómű és néhány további beállítandó dolog várt. Nekem tetszik… 🙂 Karácsonyra cél a Boeing 737-es!
Az oktatást és az ismeretszerzést segítik a CD-ken elhelyezett elektronikus könyvek, melyeket az Acrobat Readerrel lehet elolvasgatni. Itt a repülőgépek rengeteg praktikus tippje és trükkje olvasható el, melyek az optimális üzemeltetéshez szükségesek. A propellerek, hűtők, üzemanyag-levegő keverékek és fordulatszámok helyes vagy helytelen beállítása igen jelentős hatással lehet a hatótávolságra például. Ez sokat segíthet az idő előtti repülőtér-felkeresések megelőzésében, hiszen egy-két gallon üzemanyaggal beesni egy isten háta mögötti vidéki repülőtérre a JFK helyett elég ciki. Nem kell azonban akkor sem megijedni, ha hirtelen, repülés közben bizonytalanodik el az ember: gyors pauzálás, majd az Alt gombbal előcsalogatott menürendszer segítségével szinte minden megoldható.
A programmal érkező repülhető típusok között találjuk a Beechcraft kétmotoros Baron 58-as és King Air 350-es üzleti gépeit, Bellék 206B JetRanger helikopterét, a Boeing nagyvasait, azaz a 737-es, 747-es és 777-es családok legmodernebb tagjait, a Cessnák csapatát (172SP Skyhawk, 182RG és S Skylane, 208 Caravan Amphibian úszótalpas egyed, 208B Grand Caravan), a Bessenyei Péter nevével ismertté vált Extra 300S-t, a klasszikus business jet mintapéldányát, a Learjet 45-öst, a sebességvadász kialakítású Mooney Bravot, a Schweizer 2-32 teljesítmény-vitorlázó repülőgépet, majd a fegyverzet nélküli katonai szekciót: a Sopwith Camelt az első, míg a Vought Corsairt a második világégés képviseletében. A játékban szereplő repülőterek száma tizenhétezer-négyszázhetvenkilenc, melyből Magyarországot tizennyolc (Börgönd, Debrecen, Ferihegy, Földes, Gödöllő, Kecskemét, Kunmadaras, Nyíregyháza, Őcsény, Pápa, Sármellék, Siófok, Szeged, Szentkirályszabadja, Szolnok, Taszár, Tököl és Zalaegerszeg) képviseli. És Budaörs? A Li-2-es fészke??? Az ilyen és hasonló hiányosságokat pótolja, illetve a meglévő scenariókat egészítheti ki az Interneten fellelhető hihetetlen mennyiségű kiegészítő repülőgép és repülőtér, feladat, sőt, külön virtuális légitársaságok is működnek az FS-sorozatra alapulva. Itt külön kiemelendő a magyar fsklub.hu weblap lelkes közössége, mely többek szerint is a hazai FS-élet központja. A Flight Simulator 2000-hez már elkészült a Budapest Scenery Millennium Edition, amely az eredeti ferihegyi és budapesti látványvilágot fotorealisztikussal váltotta fel. A repülőterek mellett repülőgépeket és műszerfalakat is be lehet emelni a játékba, én jelenleg Zlineket kerestem erősen. A megfelelő módszert az Internet végigbogarászása jelentette, így máris gazdagabb lettem egy Zlin-142-essel és egy Zlin-50-essel is, ha már ezeket megszoktam, jöhet az Ancsa, minden kétfedelűek legkedvencebbike.
Az időjárási viszonyok a lehető legváltozatosabbak lehetnek, napszak, évszak szerint, majd ezeket vegyíthetjük felhőkkel, széllel és csapadékkal is. Ha azonban élő Internet-kapcsolattal felvértezve ülünk neki repülni, a Jeppensen dataPlan-ról a program leszippantja a kiszemelt célterület aktuális időjárási viszonyait. Nos, itt kezdődik a valós és a virtuális világ összeolvadása? A kérdést tovább árnyalja a virtuális légitársaságok megjelenése is, melyek célja a közös repkedés, különböző feladatokat végrehajtva.
A programot mindenkinek erősen ajánlom, akit egy kicsit is megérint a polgári repülés varázslatos világa, legyen szó egy könnyed vasárnap délutáni örömrepülésről Gödöllő felett, vagy a Budapest-Torontó járat végigrepülése egy Boeing-777-essel. Ez utóbbihoz sok sikert és megfelelő mennyiségű kávéutánpótlást kívánok.
A program megjelenése jelentős késedelmet szenvedett a szeptember tizenegyedikei terrortámadás miatt. Az átdolgozásra visszavont első változat ugyanis még tartalmazta a World Trade Center két tornyát, így akár a megtörtént támadást is le lehetett utánozni. A boltok polcain megjelenő végleges változat ugyanakkor már garantáltan WTC-mentes, így a jelenleg meglehetősen érzékeny amerikai közvéleményt sem irritálja majd. Ugyanakkor a régebbi változatokban természetesen benne maradt a büszke torony-páros, amelyekhez esetleges kiegészítő patch installálható…