Egy messzi, messzi galaxisban…
4120-at írunk. A Green Circle Federation egyik mentőcsapata érdekes dologra lesz figyelmes hazafelé menet. Az egyik bolygón erőműveket és egy teleportot pillantanak meg, melyekről kiderül, hogy a rég elveszettnek hitt ősi faj, az architectek építményei. Noha a teleport nem túl nagy (csupán egy űrruhába bujtatott emberre korlátozódik a „teherbírása”), jelentősége mégis óriási, mivel a Labirintusnak egy alkotóeleme, ami nem más, mint egy intergalaktikus teleporthálózat.
Úgy alakul, hogy egy Don Ballen nevezetű fickónak menekülnie kell, és hova máshova is menne, mint bele a teleportba. Néhány hónap múlva tér csak vissza betegen és félőrülten. Azt állítja, hogy látta a fő teleportot, a Labirintus magját, ahol megtanulta, hogyan lehet kezelni a hálózatot. Kalandozásának az vetett véget, hogy találkozott valamivel, ami élve hagyta, de félig begolyózva elengedte őt – a tudás birtoklóját.
Természetesen nem hitt neki senki, kivéve a nagyhatalmú Vindigót, aki megszerezte Ballen naplóját. Mivel most már ő is rendelkezik a tudással, el akarja tenni láb alól „vetélytársát” és annak csapatát. Beröffenti hát az architectek régi fegyvereit, és végzetes csapást mér ellenfelére. Egyetlen túlélő marad csak: Parkan, és annak kapitánya…
Nos, körülbelül így kezdődött az orosz játék nagysikerű első része (hazánkba nem jutott el), melyben a kapitány bőrében kellett megbosszulnunk vezérünk halálát. Az Iron Strategyben a főhős változatlan maradt, csak a történet más: emberünk egy véletlen baleset folytán egy olyan mesterségesen létrehozott bolygóra zuhan, ahol egyfajta modern lovagi tornába csöppen. A legjobb harci egységeket kiválasztó viadalban így kénytelen ő is megküzdeni, csakhogy itt komoly tétje van a meccseknek: az élete.
Tehát a helyszín egy idegen bolygó, melyen pályánként egy-egy ellenféllel kell megküzdenünk, vagy valamilyen feladatot kell végrehajtanunk. Ilyenek pl. a szabotázsakciók, fontos személyek megmentése, vagy egyszerűen csak egy bázis építése, és az ellenség teljes felőrlése.
A játékmenet nagyon érdekes, hisz egy Battlezone féle gamét kapunk, melyben az RTS és a szimuláció főbb tulajdonságai vannak összegyúrva, egy kis RPG-vel megfűszerezve. A valóságban ez kb. úgy néz ki, hogy mi irányítunk egy egységet, és a többinek parancsokat osztunk, ugyanúgy, mint a Mech Commanderben, de ahogy egy stratégiához illik, néha bázisokat kell építenünk, vagy épületeket kell elfoglalnunk (ez esetben be kell hatolnunk, és az őrség leverésével el kell érnünk a központi termet), ahol egységeket tudunk gyártani ill. fejleszteni. Külön öröm, hogy mi magunk állíthatjuk össze csapatunkat, és ennek csak fantáziánk, meg persze a nyersanyag fajtája/mennyisége szabhat határt. A fejlesztés hasonlóan összetett: külön-külön upgradelhetjük bármelyik összetevőjét robotjainknak ill. készíthetünk nekik új stukkerokat. Ezek lehetnek lézerek, lángszórók és gépágyúk, amelyekhez különböző hatóerejű alapanyag dukál (pl. a gépágyú tölténye lehet sima, robbanó, és a kedvencem: atomtöltetű).
Azért az ellen sem hagyja magát: nem átallja elfoglalni/lerombolni épületeinket, vagy megszerezni a hatalmat a létfontosságú nyersanyaglelőhelyek felett. A szolgálatában lévő harci egységeket csak jó stratégiai érzékkel tudjuk leverni. Hogy ezt jobban ki tudjuk használni, vannak repülő hajóink is, amibe akár be is szállhatunk, így át tudunk repülni a vizek felett is, és akár hátba is támadhatjuk az ellenséget.
Még rengeteg ilyen és ehhez hasonló ötletes dolog van a progiban, amiről helyhiány miatt sajnos nem írhatok, de aki kipróbálja, meg fogja látni, és vagy tetszik neki, vagy rögtön feláll mellőle. Középút nincs.
Nyikitáéknál jártunk:
Az orosz fejlesztőcsapat 1991 októberében alapult egy kis cégként. Mára már több mint 40 embert foglalkoztatnak, és több mint 60 különböző játékot készítettek, melyeket 27 országban terjesztenek. Szakmai tudásukat megkérdőjelezhetetlenné teszi az a tény, hogy ők kapták az „Oroszország legjobb szórakoztatószoftver-készítője” titulust.
Üzletpolitikájuk: nem csak játékok készítésével foglalkoznak, hanem éppúgy mások programjainak eladásával (beleértve a licencjogok megvételét és a nemzetközi terjesztést), mint pl. szerverek biztosításával a különböző mobil-, és internetes cégek részére. Így hamarosan a nagyok közé emelkedhetnek.
