A játékfejlesztők, és kiadók az elmúlt néhány évben rájöttek, nem érdemes csupán a hardcore játékosok igényeit kielégíteni, nem érdemes csak a már megszokott kategóriákat, sorozatokat, klónokat erőltetni.
Az egyik legnagyobb áttörést a mára már többszörös csúcstartóvá, és legendává vált Sims jelentette. Az egyik első olyan program lett, amellyel nem csak a megszokott kemény mag, de egy újabb – a játékok terén eddig eléggé elhanyagolt – tábor, a lányok/asszonyok is elkezdtek játszani. A titkos recept, ami a filmeknél is bevált (gondoljunk a Titanic – főleg női rajongóknak köszönhető – sikerére, a film több mint 2 milliárd dollárt fialt világszerte), működött a játékoknál is, a Sims-ből, és kiegészítőiből több mint 60 millió darabot adtak el eddig, és ez a szám a Sims 2, illetve annak kiegészítőivel együtt folyamatosan csak növekedni fog. Oké, a női játékosokat megfogtuk magunknak – gondolhatták a kiadók, mi legyen a következő lépés? Csináljunk olyan játékot, amivel azok is játszani fognak, akik sosem ültek számítógép, vagy konzol elé, szóljon azoknak, akik eddig még a Windows pasziánszától, vagy a Nokia telefonok Snake programjától is idegenkedtek. A feladat adott volt, a megoldást azonban nem volt könnyű megtalálni. Olyan játékokat kellett kitalálni, amellyel több játékos, esetleg egy kisebb társaság is tud együtt szórakozni, fizikailag egy helyen, nem az interneten lógva, a világ legkülönbözőbb szegleteiben. Fontos szempont volt még, hogy a játékok irányítása minél egyszerűbb legyen, azokat is be lehessen vonni, akik idegenkednek bármilyen billentyűzettől, kontrollertől. A Sony találta meg először a választ, hamarosan megkezdődött a SingStar és az EyeToy játékok térhódítása. Az innovatív játékok, játékvezérlők meghozták a várt eredményt, ennek köszönhetően több hasonló játékra is számíthatunk az elkövetkezendő években. A már említett címek mellé hamarosan csatlakozik a Buzz! is, amely szintén a partik, baráti összejövetelek nagy kedvence lehet.
SingStar ’80s
Néhány szót a SingStarról azoknak, akik valamilyen érthetetlen okból kifolyólag még nem próbálták ki széria egyik részét sem. A játék alapvetően a karaoke legszebb hagyományaira épül, de sokkal több annál. A játékosoknak, miután magukhoz ragadják a játék dobozába csomagolt mikrofonokat, különféle játékmódokban kell helytállni, legyőzni saját magukat, vagy éppen a többi játékost. A képernyőn az adott dal videoklipje (vagy az EyeToy kamera képe), a szám szövege, és az éppen énekelt sor dallamának görbéje látható. Az kap több pontot, aki jobban követni tudja a dallamot, akár énekelve, akár csak dúdolva. A program minden egyes sor után értékeli a játékosok teljesítményét egy rövid megjegyzés (pl. Cool vagy éppan Very bad) és több-kevesebb pontszám formájában, majd a dal eléneklése után ad egy végleges összegzést is. A kapott ponttól függően kaphatunk többek között Tone Def (tök süket), Hopeful (reményteli) vagy akár Hit Artist (slágerlistás énekes) besorolást is. A magányos játékosok a karriermód elindítása után elindulhatnak a sztárrá válás rögös útján, de az igazi mókát az jelenti, amikor 4-6, esetleg 8 játékos méri össze tudását. A játékmódok között találunk többek között battle (együtt, de egymás ellen kell énekelni a dalt), duett (egymás pontját kiegészítve kell duettet énekelni) módokat is. Az első rész óta több újítás is bekerült, a SingStar Party-ban például már rap énekesként is kipróbálhatjuk magunkat, vagy elénekelhetünk előre rögzített, esetleg véletlenszerűen összeállított medley-ket (több szám rövid részleteiből összeállított egyvelegeket) is. A második rész óta bevezetett újításnak köszönhetően a dalválasztó képernyőre lépve kicserélhetjük a lemezeket, tehát az összes részt össze tudjuk fűzni. Miután már sikerült kiismerni, megtanulni a dalokat, a játékosok két csapatot alakíthatnak, és a legkülönfélébb játékmódokban mérhetik össze a tudásukat (pl. ki tud hamarabb 5000 pontot összeénekelni, vagy ki tudja hosszabb ideig a csúcson tartani a teljesítményt mérő kijelzőt), úgy, hogy közben folyamatosan át kell adogatni a mikrofont egymásnak. Az igazi kihívást ilyenkor az jelenti, hogy a program véletlenszerűen választja a dalokat, tehát kevés az esély, hogy mindenki a legjobban betanult, vagy éppen leginkább szeretett dalt kapja feladatul. A SingStar ’80s legnagyobb újítása, hogy az eddigi részekkel ellentétben csakis a címben megjelölt korszak dalaiból válogattak a készítők, ezzel főleg azt a korosztályt célozzák meg, akik a nyolcvanas években már aktív zenehallgatók, rajongók voltak. Ez mindenképpen jó ötlet, az előző részt, a SingStar Party-t sokan kritizálták amiatt, hogy szinte csak friss slágerek kerültek a korongra. A program már megjelenésében is a nyolcvanas éveket idézi, és így a külsőségekben is sikerül visszaadnia a diszkó hanyatlásával, és az első videoklipek megjelenésével kezdődött korszak hangulatát. Természetesen minden, énekléstől el nem zárkózó játékosnak ajánljuk a programot (rappereknek ott a Run DMC nóta!), az új SingStar a szokásosnál is több mókát kínál.
Buzz!
Az őszi-téli szezon nagy slágere lehet a Buzz! Music Quiz, amely egy televíziós kvíz show rendkívül ötletes, és vicces feldolgozása. A játékhoz adott speciális kontrollernek köszönhetően egyáltalán nincs szükség a hagyományos PS2 vezérlőre, és ami még jobb, segítségével egyszerre 4 játékos küzdhet meg a legjobbnak járó, valóban fenomenális nyereményekért. A kontrollereken található egy nagyobb piros gomb (amelynek neve Buzzer), és négy, különféle színekkel jelölt kisebb gomb. Ezek segítségével kell jeleznünk, illetve a helyes (vagy legalábbis helyesnek gondolt) válaszokat megjelölnünk a játék során. Mielőtt elkezdődik a vetélkedő, be kell állítani, hogy hány játékos szeretne versenyezni, meg kell adni, hogy rövid, közepesen hosszú, vagy hosszú vetélkedőt szeretnénk-e játszani, illetve, hogy csak régebbi muzsikákkal, csak újabb muzsikákkal, vagy vegyesen, azaz minden korból származó muzsikákkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk-e kapni a játék során. Ezután minden játékosnak ki kell választania, hogy milyen karakterrel, milyen ruházatban, és milyen néven szeretne részt venni a játékban. Ez, az első látásra felesleges feature nagyon feldobja a játékot, minden karakternek más a stílusa, másképp búslakodik, ha kudarc éri, és másképp ünnepel, ha megnyer egy fordulót, vagy magát a játékot. Még be kell állítani a hangot, amit a Buzzer lenyomásánál hallani szeretnénk (a macskanyávogástól a tehénbőgésen át a dudálásig minden megtalálható a repertoárban) és már indulhat is a játék. A körítés zseniális, adott a játék hangulatához passzoló stúdió, a butácska, de helyes segítő lányka, és a szarkasztikus, angol humorral felvértezett, csípős nyelvű műsorvezető, és a lelkes, néha kíméletlen közönség. A kiválasztott karakterek ott feszítenek az emelvényen, velünk együtt örülnek és sírnak. A játék maga több fordulóból áll, ahogy haladunk előre, a játék úgy válik egyre pörgősebbé, gyorsabbá, izgalmasabbá. Minden fordulóban más feladat vár ránk, van, hogy csak a Buzzert kell használnunk, amikor a helyes megoldás feltűnik a képernyőn, van, hogy a Buzzerrel leggyorsabban jelző játékos a négy színes gomb segítségével választhatja ki a helyes választ. Talán a legizgalmasabb a Pass the bomb! forduló, amikor egy ketyegő bombát kell tovább passzolni a helyes válaszok segítségével. Lehet jókat taktikázni, hiszen azzal is árthatunk, ha gyorsan átpasszoljuk a bombát, de azzal is, ha tartogatjuk. Vannak egyszerűbb, direkt kérdések, mint például „kinek a nevéhez fűződik az éppen hallható sláger?”, de később már összefüggésekben kell gondolkodni. Ilyenkor például azt kell kitalálni, hogy az adott előadó melyik együttes tagja volt 1982-ben, vagy, hogy a felsorolt hölgyek közül kit nem vett el feleségül. A legviccesebb fordulónak az bizonyult, amikor először megszólal egy szám, és csak pár másodperccel később, balról jobbra haladva fokozatosan jelenik meg a kérdés. Ha valaki ilyenkor megnyomja a Buzzer-t, akkor a képernyő kimerevedik, és ha valakinek túl gyorsan eljár a keze, az könnyen pórul járhat. Így járt például Patrick barátom, aki a Rocky unásig ismert számát meghallva rögtön jelzett, és ekkor vette csak észre, hogy a „Mi a dal címe?” kezdetű kérdésre adott lehetséges válaszok közül mindegyik „Eye of the” szavakkal kezdődik. A baj csupán az volt, hogy ő még azelőtt megnyomta a gombot, mielőtt az „Eye of the” szavakkal kezdődő címek folytatása megjelent volna. Kénytelen volt látatlanba tippelni, és mit mondjak, nem éppen sikerrel… Néhány fordulóban nem számít a hibás válasz, de ebben a fordulóban már komoly levonás járt érte. Az utolsó fordulóban dől el aztán minden, itt ugyanannyi pontot ad, és von is le a program, pillanatok alatt megfordulhat bárki szerencséje. A játék nyertese végül megkapja a megérdemelt ajándékát, és már kezdődhet is a következő műsor, nem kell várni a következő hétig. A Buzz! izgalmas, vicces, szórakoztató játék, remélhetőleg nem pecsételődik meg a sorsa amiatt, hogy csak angol nyelven kerül a boltokba.
EyeToy Play 3
.
A harmadik EyeToy Play-ben – a sorozat többi részéhez hasonlóan – több kategóriára bontva (Sport, Party, Variety, Music) találjuk a jobbnál jobb játékokat, melyek során az irányításhoz szokás szerint csupán a jelenlétünkre, és mozdulatainkra lesz szükség. Játszhatunk a gép ellen is, de az igazi szórakozást az egy, vagy több barátunkkal folytatott játszmák jelentik. A Sport kategória Athletics játékában, vagy a Bowling során akár négyen is versenyezhetünk egymás ellen. Ha van kedvünk, végigcsinálhatunk egy megerőltető, és valóban izzasztó katonai kiképzést is, amelynek során például akadály pályákon kell végigfutnunk, ugrálnunk, kúszni-másznunk, vagy éppen az alaki kiképzést kell gyakorolnunk. Az EyeToy Play 3 talán legviccesebb játéka a Music kategórián belül található Be the Band, amelyben egy zenekar minden tagjának helyére be kell ugranunk, dobolnunk, gitároznunk, és billentyűznünk is kell, és a szám végén megnézhetjük, milyen is lenne, ha tényleg csak belőlünk állna a zenekar. Az EyeToy Play 3 hozza a szokásos formát, és olyan társainkat is játékra bírhatjuk, akik eddig azt hitték, hogy a játék csak abból áll, hogy tespedni kell a tévé előtt, és mindenféle gombokat kell nyomkodni. A Play Room már csak hab a tortán, ezt az opciót kiválasztva összerakhatunk, és számtalan effekttel még viccesebbé varázsolhatunk mindenféle trükkös képeket, például a családtagok, barátok testére tehetjük a saját fejünket, vagy éppen fordítva.
EyeToy Kinetic és SpyToy
Az EyeToy Kinetic és a SpyToy nem kifejezetten partijátékok, de mindenképpen érdemes legalább egy gyors áttekintés erejéig foglalkozni velük. Az EyeToy Kinetic nem is kifejezetten játék, valójában egy döbbenetesen jól sikerült edzőprogram, ami talán azokat is mozgásra bírja, akik megvesznek minden fitnessz kazettát, aztán hagyják porosodni őket a polcon. A program nagyon komplex, minden porcikáját megmozgatja annak, aki odaáll a tévé elé. A SpyToy a kalandra éhes, fiatalabb korosztályba tartozó fiúkat célozza meg, azokat, akik mindent megtennének, hogy egy kémregény, vagy kémes akciófilm főszereplőivé válhassanak. A játék az első pillanattól kezdve, már a menübe lépve is hozza a kémfilmes – és megjelenítésével a Minority Report – hangulatot, a program azonosítja az arcunkat, és csak úgy enged továbblépni. A játék során kódokat kell feltörnünk, fantomképeket kell összeállítanunk, vagy éppen repülőgépből kiugorva a levegőben kell lavíroznunk, hogy végül a megadott helyen érjünk földet. A Gameplay, azaz a játék mód mellé egy kellemes meglepetést, a Surveillance, azaz megfigyelés módot is sikerült a lemezre passzírozniuk a fejlesztőknek. Ha ezt a módot elindítjuk, akkor titkos felvételeket készíthetünk a szobánkba lépőkről, beállíthatjuk, hogy ilyenkor figyelmeztetés jelenjen meg a tévé képernyőjén, de ha szeretnénk, akkor rögtön ki is nyomtathatunk állóképeket az USB-re csatlakoztatott fotónyomtatónkon.
Remélem, ezt a rövid összefoglalót olvasva még többen állnak fel a finom, puha kanapéról, hogy – remek szórakozás közben – megmozgassák elgémberedett tagjaikat, vagy hogy szupersztárrá váljanak egy rövid időre.
Végezetül szeretnék köszönetet mondani barátaimnak (Dorottya a.k.a. Wife, Hanna a.k.a. Hanka, Nóra a.k.a. Ruth Buby, Zsófi a.k.a. Sopi Marco, Patrick – a.k.a. Szuvi, Dóra, Gábor, Ati, Andrea a.k.a. Aranka és Tamás a.k.a. Béla), akik áldozatos munkával, sok-sok türelemmel, vérrel, verejtékkel, számtalan elhullajtott könnycseppel, jó néhány margarita elkészítésével, és bevedelésével hozzájárultak a cikk elkészítéséhez.
SingStar ’80s végleges track lista
Alice Cooper Poison
Belinda Carlisle Heaven Is A Place On Earth
Billy Joel Uptown Girl
Blondie Atomic
Culture Club Karma Chameleon
Dexy’s Midnight Runners Come On Eileen
Dolly Parton Nine To Five
Duran Duran Rio
Erasure A Little Respect
Europe The Final Countdown
Fairground Attraction Perfect
Foreigner I Want To Know What Love Is
Frankie Goes To Hollywood The Power Of Love
Kate Bush Running Up That Hill
Katrina And The Waves Walking On Sunshine
Madness Our House
Madonna Material Girl
Marillion Kayleigh
Nena 99 Red Balloons
Run DMC It’s Tricky
Simple Minds Don’t You (Forget About Me)
Soft Cell Tainted Love
Starship We Built This City
Survivor Eye Of The Tiger
Tears For Fears Everybody Wants To Rule The World
The Cure Just Like Heaven
The Pretenders Brass In Pocket
Tina Turner Simply The Best
Vanilla Ice Ice Ice Baby
Wham! Wake Me Up Before You Go Go
