A nyári kánikula beköszöntével az ember olthatatlan vágyat érez a víz látványa, érintése után, különösen, ha nagy tömegben fordul elő – ezt az állapotot remekül használja ki a Rollercoaster Tycoon 3 első kiegészítője, mely a vízi szórakozást állítja a középpontba. Következzen néhány megfontolandó jó tanács a játékosoknak, hogyan virágoztassuk fel parkunkat.
Mihez is kezdjünk, ha a betöltés után máris a dolgok sűrűjében találjuk magunkat? A Sandbox móddal egyelőre nem foglalkoznék, az csak egy remek játszótér, ahol mindenki kiélheti kreativitását ésvagy beteges vágyait, ugyanis itt végtelen mennyiségű kredittel rendelkezünk (gyakorolni egyébként mindenképpen érdemes, mielőtt hozzáfogunk a játékhoz, kissé nehézkes az elején az építés, itt kitapasztalhatjuk). Kíváncsi tekintetünket fordítsuk inkább a jóval élvezetesebb, és nagyobb kihívást jelentő karrier módra. Összesen kilenc küldetés közül válogathatunk, amelyeket három különböző szinten (Apprentice, Enterpreteur, Tycoon) teljesíthetünk, érdemes mindegyiknél végigmenni egészen a Tycoon nehézségig, hiszen csak így oldhatjuk fel az utolsó két pályát. A teljesítendő feladatok természetesen a szintekkel nehezednek, sőt, különböző felkéréseket teljesíthetünk, amelyeket ha elfogadunk és a megadott időre kivitelezünk, akkor értékes bónuszokat kaphatunk (ez legtöbbször pénz formájában nyilvánul meg) Ezek egyébként teljesen egyszerű dolgok, például valamilyen stílusú attrakciót kell építenünk, ami csak abból áll, hogy kirakunk néhány – az adott kategóriába tartozó – díszítő elemet, tehát mindenképpen érdemes elvállalni, hiszen a játék elején a pénzhiány igen zavaró lehet.
Ennek elkerülése érdekében az elején kezdjünk medencékkel, tegyünk mellé csúszdákat, napernyőket, hiszen egy jól összerakott komplexummal óriási összegeket lehet nyerni, igaz, hogy a vendég csak egyszer, az öltözőn való áthaladáskor fizet, de ennél a látványosságnál akár 20 egységre is felemelhetjük a belépőt, akkor is bejön a nép. Legtöbbjük azonban ki is megy, főleg kajálni (ugyanis a medencéken belül nem lehet üzleteket elhelyezni), és ha jól érezte magát, burkolás után vissza is tér, naná, hogy újra kifizetve a belépődíjat. Arra érdemes ügyelni, hogy ne legyenek túl kicsik vízi építményeink, hiszen ekkor a zsúfoltság miatt gyorsabban koszolódik, és kevesebben fogják használni. Telepakolhatjuk napozókkal is a medencéket, ennek nem sok financiális előnye van, de legalább jobban érzik magukat a strandolók (ugyanez van az úszómester személyével: gyakorlatilag nem csinál semmit, csak ül ott, mintha valami egyáltalán nem legális szert nyomott volna magába, vagy valamelyik tréfás kedvű kölyök odaragasztotta volna a székéhez még reggel). Ha lehet, mindenképpen helyezzünk közvetlen szomszédságukba egy fürdőrucikat árusító boltot, hiszen a vendégek általában nem hoznak magukkal, és mivel nem nudisták, kénytelenek vásárolni, ez is extra bevételi forrás. Általában érdemes minden fajta boltból legalább egyet kirakni, meglepően sok jön be belőlük. Mindenképpen fontos még megjegyezni, hogy a hullámgépeket az öltözőkben állíthatjuk be! Egyébként tajtékzó árt másképpen is létrehozhatunk, csak az egérrel kell vonalakat „rajzolni” a vízfelületre, a gomb felengedése után pedig már jön is a hullám.
Ahhoz, hogy igazán színvonalas legyen a fürdőhelyünk, építsünk csúszdákat, meg egyéb dolgokat, amelyeken le lehet száguldani, és a végén óriási sebességgel csapódni a vízbe. Ami kissé megbonyolítja a dolgot, az az a tény, hogy addig nem tudunk megnyitni egy csúszdát, amíg össze nem kötöttük azt a létesítményünkkel. Ez azonban kis gyakorlás után a csigalépcső-eszközzel pofonegyszerűvé válik, a SHIFT billentyűt lenyomva tetszőleges magasságúra húzhatjuk fel, és ha esetleg nem találtuk volna el a pontos helyet, akkor egyszerű, csempézett utakkal is szórakozhatunk a magasban. A vízi mókák építésénél több dologra is figyelni kell: először is ne kezdődjön túl távol a medencétől, és ne legyen életveszélyes, hiszen ekkor jön a gonosz, kopaszodó, öltönyös úr (parkellenőr néven fut), és lakatot tesz kemény munkával felépített csodánkra. Másrészt ne is legyen nagyon meredek, hiszen ebben az esetben a vendégek csak távolról, félelemmel fogják szemlélni, de kipróbálni nem, inkább elmennek fagyizni.
Az újdonságok közé tartozik a lézer- és a jet-show, előbbi esetben fényt, utóbbiban vizet használunk, ezek tetszőlegesen kombinálhatóak a tűzijátékkal is, az alapjátékban bemutatkozott MixMaster opcióval pedig valóban lélegzetelállító látványt kreálhatunk. Mindegyik a végletekig konfigurálható, saját lézerképeket is alkothatunk, beállíthatjuk az intenzitását, a színét, irányát, de nem kell megijedni, szerencsére a tutorialban mindent érthetően elmagyaráznak. Mindenképpen érdemes foglalkozni vele, hiszen a látogatók is szívesen veszik, ha napi rendszerességgel egy-egy szuper műsort kapnak a pénzükért. Arra figyeljünk, hogy mindenképpen adjuk meg az adott elem helyét (hogy melyik hordóból induljon ki), máskülönben nem lesz látható. Egyébként mindegyik fajtának megvan a maga felszerelése, a tűzijátéknak a szokásos hordók vagy dobozok, lézereknél egy ún. laser dome-ot használunk, jet látványosságoknál pedig értelemszerűen egy szökőkútszerű építményt.
A vízesés is esztétikai okokból került be a játékba, eszméletlenül szép. Erre két, különböző magasságú, de egymáshoz közel elhelyezkedő víztükörre van szükségünk, ezután a waterfall ikont használva az egyikre, majd a másikra kattintva készen is van a vízözön, pofonegyszerű az egész. Kissé érdekes az a tapasztalatom, hogy ha sekélyre alkotjuk az alsó részt, akkor a látogatók egyszerűen beleállnak, és bambán bámészkodni kezdenek. Ja, és még valami: ha elég sokáig hagyjuk a vizet magára, kialakul benne az élet, növények, különböző folyami és tengeri herkentyűk.
A delfin-show, ill. ugyanez bálnával szintén nagyszerű újítás, ezek építéséhez mély vízre van szükség, általában a vízfelületek közepére szokott kerülni, hiszen a delfin azért – khm – mérsékelten aktív, ha például fűben hever. Itt is használjuk bátran a MixMastert, beállíthatjuk, milyen kunsztokat csináljon szegény állatunk, sőt ezt is keverhetjük tűzijátékkal, lézerrel! Ehhez kapcsolódik, hogy kezdetben csak nagyon kevés trükköt tudnak, de ha folyamatosan magas összegeket fordítunk kutatásra, akkor új mutatványokat „tanulnak meg”.
Van egy remek módszer arra, hogyan érjük el azt, hogy látogatóink bejárják parkunk legrejtettebb, legeldugottabb zugait is, ez pedig nem más, mint a passport-rendszer. A lényege az, hogy a bejáratnál mindenki kap egy kis füzetkét, amelybe pecséteket kell gyűjteni, és ha valaki olyan ügyes, hogy mind megvan neki, ajándékot kap. Tehát nincs más dolgunk, mint minél több helyen felállítunk ún. passport masinákat, így szinte biztos, hogy végigmennek mindenen vendégeink.
Nagyszerű szórakozásnak tűnik az utak mellett felállítható vízágyú, amellyel a szadistább lelkületű emberek locsolhatják ártatlan barátaikat, ám ha valaki bőrig ázik, nem fog kicsattanni az örömtől, ennél fogva csökken a jókedve is, s csak lézengeni fog. A megoldás a Soaker Coaster nevű attrakció, amely szokásos menete során képes nagy mennyiségű vizet nyomatni az alant bámészkodókra, ezért ha lehet, ide pakoljuk be a vízágyúkat, hogy a „talajszinten ragadt”, bedurrant agyú akcióhősök méltó bosszút állhassanak. Egyébként ez a fajta látványosság igen mókás, konfigurálhatjuk úgy, hogy pont akkor zúdítsa a vizet, amikor valamelyik népes útvonal felett haladunk.
A játék egyébként nem különösebben nehéz, ha megcsináljuk az extra feladatokat, akkor jönni fog a pénz, de végső megoldásként beállíthatunk a park bejáratánál külön belépőt is. Ne legyünk mohók, egyedül a medencéknél lehet nyomatni, a többi játékszernél ne menjünk túl magasra, hiszen lehet, hogy többet fizetnek, akik kipróbálják, de sokkal kevesebben lesznek, így ugyanott vagyunk. Arra is fordítsunk figyelmet, hogy alkalmazzunk megfelelő mennyiségi kisegítő személyzetet, senki sem szeretne egy félig feldolgozott, visszaöklendezett hamburgerekkel borított járdán andalogni.
Végezetül a szokásos általánosságok: ne hagyjunk túl sokáig pihenni egy lerobbant alkalmatosságot, ha nem megy hozzá szerelő, ne sajnáljunk felvenni még egyet, ügyeljünk a tisztaságra (a víz és az öltözők koszolódnak, még ha nem is túl gyorsan, ezt a megfelelő erősségű tisztító folyadékokkal, és a minél gyakoribb tisztítással tarthatjuk kordában), rendszeresen ellenőrizzük a látogatottsági adatokat, és legfőképpen: húzzuk fel minden idők legszórakoztatóbb vidámparkját!
Tudtad-e?
A kiegészítővel újra lehet játszani az eredeti játékhoz tartozó kampányokat is, medencékkel, vízözönnel, új cuccokkal együtt, ami egy teljesen új játékélményt eredményez.
Tudtad-e?
Alig jött ki a nagy nyári aranytojást tojó tyúk, máris készül a következő kiegészítő a Frontier titkos helyiségeiben. A tartalmáról egyelőre semmit sem tudni, mindössze az biztos, hogy a Wild! címet fogja viselni.
Cheat
Ha nem boldogulunk a játékkal, vagy csak egy kicsit szórakozni szeretnénk, nem kell mást tennünk, mint néhány látogatónkat „átnevezni” az alábbiakra:
Sam Denney, Jon Roach – A látogatók mindig felülnek a hullámvasutakra
Make Me Sick – Minden vendég megbetegszik
Sam Denney – A látogatók a park elhagyása előtt minden hullámvasutat kipróbálnak
Atari – A vendégek nevetőgörcsöt kapnak
Frontier – Nincs meghibásodás
Andrew Thomas – Hullámvasút importálásakor csökkenti a hibalehetőséget
M Brookes – Falak és kiegészítő elemek a sarkokra is elhelyezhetők
James Hunt – Terepjáró, bejárható vele a parkunk
Mouse – Látogatóink csak állnak, és bámulják a földet
John D Rockefeller – 10000 egység pénz
Andrew Gillett – Megnöveli a park értékét, az első karrier-küldetésben megduplázza a park rating jellemzőt
A Hitchcock – Kacsainvázió
Ghost Town – Az új látogatók nem jöhetnek be, viszont a bent lévők akármikor távozhatnak
Jonny Watts – A vendégek szemével láthatunk
Chris Sawyer – Ugráló emberek
Shifty – Táncoló vendégek
PhotoStory – A látogatók fotózni kezdenek
John Wardley – Nincs megkötés a hullámvasutak magasságára vonatkozóan
David Braben – Nincs megkötés a kilövési sebességre, és a felvonók sebességére vonatkozóan
Guido Fawkes – Speciális Tűzijáték Szerkesztő
D Lean – „Repülő kamera” útvonalszerkesztő
