Igazi áttörést és közönségsikert hozó versenyjáték csak ritkán jelenik meg, akármelyik platformot is nézzük. Idén már az Xboxosok kaptak egy Forza Motorsportot, a PS2 tulajok, pedig egy Gran Turismo 4-et. Mondhatjuk, hogy erre az évre már teljesült a kvóta, nem is érdekel minket más a következő körig. Jön azonban egy új versenyző, egyenesen a mediterrán Itália vidékéről. Nem hozza a nagyok szintjét, de talán megéri beleölni néhány órácskát az életünkből.
Bevallom, hogy kicsit féltem a SCAR-tól. Tudtam, hogy a Milestone készíti, az a Milestone, aki még 2003 elején kirukkolt a Racing Evoluzionéval (aka. Apex-szel). A játékban egy hatalmas raklapnyi eredeti ötlet lapult meg, amit valahogyan nem sikerült kihasználniuk az olasz kódereknek. Mit ér az innováció, ha nem aknázzák ki kellőképpen a benne rejlő lehetőségeket?! Persze a srácok már csináltak korábban Superbike játékokat, még az EA Sports színeiben, amelyek kifejezetten szuperül sikerültek, de valahogy a RE nem állt össze egy egésszé. Sok liszt, de kevés tojás. Nem tapadt egybe a massza.
A SCAR bejelentésekor már előre mocorogtam, mivel ez a játék CARpg. Itt nem az autónkat tuningoljuk, nem veszünk rá spoilereket, nem teszünk turbófeltöltőt a motorra. Nem, a SCAR-ban a pilótánk képességeit fejlesztjük. Need For Speed Undergroundon, de leginkább Forza Motorsporton edződött megérzésem nem súgott sok jót. Az elején valahogy nem sikerült ráhangolódnom az egész „pilótatuningosdira”, de ahogy teltek az együtt töltött órák, úgy enyhültem én is. Rájöttem, hogy a koncepció bizony nem rossz.
A baj az, hogy megint hiányzik valami a Milestone-os srácok játékából. Ismét megvan benne a Racing Evoluzione mértékű innováció, kreatív ötlet, de valami egyszerűen nem stimmel. Nem arról van szó, hogy a picit idejemúlt grafikával lenne bajom, mert számomra a szép megjelenés előny, de nem feltétel, ha jó a játék. Konkrétan nem tudom megfogni, hogy mi miatt nincs harmóniában önmagával a program, de azért, mert én fészkelődök a helyemen, másoknak még akár tetszhet is a Squadra Corse Alfa Romeo.
Akik úgy döntenek, hogy kipróbálják ezt a játékot, nem döntenek rosszul. Hiába nem találtam meg benne teljesen a számításaimat, az olasz autók iránt érzett szenvedélyes rajongásom meglágyította kőszívet.
Most nincs annyi hely, hogy az autósjátékok alapszabályait is ismertessem, ezért engedjétek meg nekem, hogy ettől eltekintsek. Ehelyett igyekszem segítséget nyújtani abban, ami jellemző a Squadra Corse Alfa Romeóra. Először is az a legfontosabb, hogy tisztázzuk a Skill-rendszerben fejleszthető/fejlesztendő képességeket, ezek hasznosságát, valamint konkrét hatásait.
Képességek:
Heart
Az erre a képességre elköltött Skill pontok alapvetően két további tulajdonságot is befolyásolnak: az ellenfeleink Intimidation távolságát, valamint a Driver Conditiont. Vegyük sorjában: minél magasabb a Heart értéke, a versenytársainknak annál közelebb kell kerülniük hozzánk, hogy megzavarhassanak minket a saját Intimidation értékük szerint. Másodszor: a Heartra elköltött Skill pontok jótékonyan befolyásolják a Driver Conditiont. Ennek hatására az ellenfelek Intimidation-jét hosszabb ideig vagyunk képesek elviselni, így elodázhatjuk a szinte elkerülhetetlen besokallást, hibázást.
Vision
A versenyhelyzetek optimális értékeken belül mozgó érzékelése esszenciális fontosságú minden pilóta számára. A SCAR játékvilágában ezt a Vision nevű képesség fokozatos fejlesztésével egyre kifinomultabbá tehetjük. Ez a képesség közvetlen kapcsolatban áll az úgynevezett Tiger Effecttel, sőt, tizedeket adhat a funkció „töltöttségét” mérő skálához. Ez fontos lehet, mert egy tizeden akár egy kanyarvételi hiba kiküszöbölése is múlhat, ami rossz esetben akár az egész verseny magával ránthatja. A Vision-re költött Skill pontok jótékony hatása, hogy minél fejlettebb a képesség, annál messzebbről láthatjuk az ellenfeleink „feje fölött” lebegő állapotmérő csíkot. Ez nagyban megkönnyíti a helyes helyzetfelismerést, mivel ügyesebben tudunk döntéseket hozni a megfelelő információk birtokában. Akár két kanyarral előre is megtervezhetjük a következő autó megelőzését anélkül, hogy letérnénk a helyes ívről, vagy koccannánk vele.
Intimidation
Képzeljük csak el: mit gondol(-t, 2004-ben) egy Formula 1-es pilóta, mikor meglátja magát Michael Schumachert a visszapillantó tükrében?! Személytől függ persze, de ha én lennék a helyében, bizony bepánikolnék. Miért is? A piros autó miatt? Michael neve miatt? Részben. Annyi világbajnokságot nyert, mint még senki más, így óhatatlanul is bizonyos jelzésértékkel bír, ha meglátjuk őt a visszapillantóban. Az Intimidation Skill pontosan erre a szituációra épít! Ahogy fejlődünk, egyre több pontot költünk a képességre, egyre nagyobb hírnevünk lesz, így fokozatosan növekvő nyomást gyakorlunk az előttünk haladó pilótára. Nem kell agresszívan előzni, elég, ha csak megjelenünk az ellenfél mögött, megvárjuk, míg a zöld csík eltűnik az állapotjelzőjéről, és ekkor már csak másodpercek kérdése, hogy elkövessen valamilyen icipici vezetései hibát, ami végül az ő megelőzéséhez vezethet. Kisodródhat, letérhet a helyes ívről, elfékezi magát, stb… Minél több pontot költünk erre a Skillre, annál távolabbról, annál gyorsabb ütemben érzékeltethetjük jelenlétünket az ellenfelekkel.
Handling
Handling, vagyis irányítás. Evidens, hogy az autó irányítását javítja, de azért kifejtem részletesen. A Hearthoz hasonlóan ez is két tényezőt befolyásol jelentős mértékben; az első a féktáv. Gondoljunk csak bele, hogy a rövidebb féktávnak mennyi jótékony hatása van. Alapvető, hogy a kanyarbejáratoknál elég, ha szinte csak az utolsó másodpercben nehezedünk rá a fékpedálra, így versenytávokon mérve komoly másodperceket javíthatunk az időeredményeinken. Ez nem minden, mert a fékút csökkenése életet (legalábbis futamot) menthet: senki se szeretne véletlenül beleszállni az előtte lévőbe, vagy kisodródni a kavicságyba. Ezeknek végzetes következményei lehetnek, de ha időben meg tudunk állni, nincs mitől félnünk.
A másik tényező, melyet a Handling befolyásol, az a kerekek és az aszfalt közötti viszony. A jobb tapadás segíti a fent kitárgyalt fékezést, de a kanyarstabilitás növelésében is igen komoly szerepe van. Amennyiben sok pontot költünk erre a képességre, úgy érezhetjük, hogy a versenyautónk szinte már-már az aszfaltcsíkhoz lett ragasztva.
Acceleration
Képzeljünk csak el ismét egy (valamelyest) életszagú versenyszituációt: tegyük fel, hogy van két tökéletesen egyforma rally versenyautó, és az egyikben mi, a másikban pedig Collin McRae ül. Nyílegyenes útszakasz fekszik előttünk, több kilométer hosszan. Megkapjuk a feladatot: negyedmérföldes gyorsulásban győzzük le a bajnokot. Egyértelmű, hogy ő fog győzni. Miért is? Azért, mert ő ismeri az autóját, tudja, hogy, hogy kell kihoznia belőle a maximális teljesítményt. A SCAR-ban minél több pontot költünk az Acceleration Skillre, annál gyorsabban leszünk képesek például váltani, továbbá a vezetésben tapasztalt üresjáratok nagysága és mennyisége a nulla felé konvergál majd. A futamok elrajtolásánál hatalmas áldásnak bizonyul ez a képesség, de minden olyan szituációban hasznát vehetjük, ahol alacsony sebességről kell felgyorsulni. Ide sorolhatjuk a kanyar utáni szakaszokat, valamint ha ütközünk, és ennek következtében lelassulunk.
Recovery
A Recovery elnevezés alatt sokan a „felgyógyulás”, vagy „fellendülés” kifejezéseket értelmezik elsődlegesen, de a SCAR világában sokkal inkább a szó néhány további jelentése, a „visszanyerés”, „talpraállás” a legtalálóbbak. Ha nekem kellett volna elneveznem ezt a Skillt, biztos, hogy „Reakcióidő”-nek neveztem volna el. Ebből rögtön kiderül, hogy itt egy olyan képességről van szó, amelynek értéke a legprofibb versenyzőknél igen alacsony. Nekik pár ezred másodperc is elég ahhoz, hogy meghozzák a megfelelő döntéseket a versenypályán, nekünk viszont segítségünk akad eme Skill formájában. Karambol, vagy egyéb váratlan esemény után igen hamar visszanyerhetjük az irányítást az autó felett, amennyiben sok pontot költöttünk a Recovery-re.
Focus
Az elővigyázatosság általában minden olyan ember körében ismert fogalom, akik rendelkeznek jogosítvánnyal. Közutakon nem árt, ha tisztában vagyunk a környezetünkkel, az úttal, útviszonyokkal, a saját autónk képességeivel, valamint saját magunk rátermettségével. A profi versenypilóták ezt a fokú koncentrációt egy olyan tényezővé kovácsolták, fejlesztették, mely gyakran futamgyőzelmeket hozhat a csapatuk konyhájára. Ők még akkor is nyugodtan képesek versenyezni, mikor az adott szituációban hatalmas a fizikai és érzelmi terhelés a vállukon. A SCAR világára ez a képesség úgy vetül, hogy amikor egy ellenfél (Intimidation-) közelségbe kerül hozzánk, akkor jóval lassabban fogunk veszíteni a Driver Condition pontjainkból, ezáltal meglóghatunk az esetleges besokallástól, hibázástól. Fontos továbbá, hogy ez a képesség masszívabbá teszi az alattunk dübörgő versenygépet, így ha belénk jönnek, kisebb mértékben roncsolódik az autónk.
Anticipation
Ismét az élvonalbéli versenypilóták egyik kivételes képességét jelenítik meg a játék alkotói. Az Anticipation egy olyan Skill, amelyet a profik csak és kizárólag tapasztalat útján, hosszú évek alatt sajátíthatnak el. Aki már sok mindent látott a versenypályákon, az tulajdonképpen sablonokat készíthet szinte minden eshetőségre, így nagyjából ki tudja számítani azt, hogy hol, milyen hibákat követhet el ő maga, vagy a riválisai. Ebben a játékban ez az úgynevezett Tiger Effecten keresztül valósul meg. Az egész annyiból áll, hogy ha verseny közben hibázunk egy olyat, ami végzetesnek bizonyul a végeredmény szempontjából, akkor a Tiger Effecttel visszapörgethetjük az időt, és korrigálhatjuk saját hibánkat. A visszaforgatható idő mennyisége attól függ, hogy mennyi Skill pontot költöttünk az Anticipation képességre. Nem csak az időtartamot növelhetjük ennek a tuningolásával, hanem azt is befolyásolhatjuk, hogy milyen gyorsan éri el ismét a használható töltöttséget a Tiger Effect. Amennyiben a fejlesztését magas szintre visszük, úgy nagy eséllyel pályázhatunk a „sosem csúsztam ki” díjra.
Endurance
Az állóképesség a való világban a pilóta kiemelten fontos képességei közé tartozik. A Nascar versenyzők jól tudják, hogy egyáltalán nem egyszerű 70-80 kört végigróni az oválpályán, de tulajdonképpen körülnézhetünk a motorsportok akármelyik kategóriájában, mindenhol azt hallhatjuk a szakemberektől, hogy a megfelelő fizikai és mentális erőnlét nélkülözhetetlen a futamok sikeres teljesítéséhez. Ennek a képességnek a segítségével könnyen urai maradhatunk a legdurvább versenyhelyzeteknek is. Amennyiben vezetünk, és a második helyezett a nyakunkon lohol, a Driver Condition-ünk addig romlik, míg sikerrel nem jár az ellenfél Intimidation-je. Nos, néhány kanyarban, vagy az egyenesebbekben gyorsabbak lehetünk, ilyenkor kitörhetünk az ellenfél hatósugarából. A magas Endurance érték áldásos hatása ekkor érvényesül, mivel a Driver Condition pontok pillanatok alatt feltöltődnek, ezzel is elodázva a talán végzetes pillanatot.
Ezek lettek volna azok a képességek, amelyeket a SCAR-ban fejleszthetünk. Ki-ki maga döntse el, hogy az ő vezetési stílusához melyik Skill növelése a legszükségesebb, melyek azok, amelyek csak másodlagosak, vagy talán nélkülözhetőek.
Engedjétek meg, hogy megosszam veletek saját tapasztalataimat! A sikeres versenyekhez elengedhetetlen a magas Intimidation érték, mivel ennek segítségével sodorhatjuk a hibázás rögös útjára ellenfeleinket, így könnyebben előzzük meg a teljes mezőnyt. Fontos továbbá, hogy a Handlingre is elég pontot költsünk. Mondanom sem kell, hogy a rövidebb féktáv, valamint a megnövelt tapadás rengeteg plusz másodpercet takaríthat meg számunkra. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy kanyart beveszünk, vagy végigfarolunk. A következő Skill, amelyet nem árt, ha szinten tartunk, az az Acceleration. A SCAR-ban tíz esetből tízszer a rajtrács hátsó traktusából indulnak a futamaink, így nem árt, ha már a rajtprocedúra első méterein meg tudunk előzni néhány riválist. A másik tényező, amellyel sok időt spórolhatunk, a kanyarokból való kigyorsítás. Itt sem mindegy, hogy 0-s vagy 25-ös az Acceleration Skill. Nem kiemelten, de azért mérsékelten lényeges a Recovery képesség. Ennek hatására a legváratlanabb helyzetekben is észbe kapunk a másodperc törtrésze alatt, így sok problémás futamot spórolhatunk meg magunknak.
Azt csak halkan mondom, hogy a Tiger Effect bár hasznos dolog, de túl sok szót nem érdemel. Annál is inkább, miszerint már-már a csalás és a tiszta játék határmezsgyéjén egyensúlyoz. Aki szeretné, használja nyugodtan, de nem tesz a SCAR-hoz túl sok pluszt.
Most, hogy tisztában vagyunk a pilótánk képességeivel, korlátaival és rátermettségével, átevezhetünk az igazán izgalmas vizekre. Nézzük át, hogy milyen versenytechnika állhat a rendelkezésünkre a SCAR-ban. A huszonöt autó nagy része a játék elején nem elérhető, de kitartó, eredményes versenyzéssel az összes jármű a garázsunk dísze lehet.
Következzenek az automobilok!
Alfa 147 Twin Spark
Az új évezred legelején indult meg a sorozatgyártása az Alfa Romeo 147 Twin Sparknak. Erre a kis kompakt középkategóriás autóra ha ránézünk, a nyilvánvaló sportosság mellett megfigyelhetjük a határozott megjelenést, amit az Alfákra jellemző visszafogott elegancia is alaposan megtámogat. Az arcán díszelgő óriási V alakú hűtőmaszk a korábbi, 1946-ban gyártott Villa d’estét idézi. A felfüggesztés strapabíró, a soros négyhengeres, kétezer köbcentis motor pedig 208 km/h-s végsebességet biztosít a 147 Twin Spark számára.
Alfa 147 GTA
Az avatatlan szempárnak elsőre úgy tűnhet, hogy egy mezei 147-es Alfával van dolga, holott ez egy kicsit más kategória! A kistestvér amúgy is agresszív álruhája mögött most már kellően morcos az is, ami a motorháztető alatt lapul: a 3200 köbcentis, V6-os motor a maga szolid sportosságával 250 lóerőt képes kipréselni magából, melyet egy hatsebességes váltó áttételein keresztül juttat el a kerekekhez. A versenysport előtt tisztelegve a fékek és a felfüggesztések is a GT bajnokságból valóak. Végsebessége 250 km/h körül mozog.
Alfa 147 GTA Cup
Ez a gyönyörűség a 147 GTA versenysportbeli kistestvére. A kistestvér szó tökéletesen jellemző rá, de semmiképp sem degradáló: habár „csak” a kétezres motor dübörög a motortérben, a jelentős súlycsökkentésnek, valamint a versenypályákra fejlesztett alkatrészeknek köszönhetően (pl. a hatsebességes, szekvenciális sebességváltó) ez a 220 lóerős kis méregzsák alulról rezegteti a 250 km/h-s végsebesség-lécet.
Alfa 156
Az Alfa Romeo modellpalettáján – ahogy az a számozásból is kitűnik – a 155-öst váltotta le még az 1990-es évek vége felé. A 147-tel ellentétben, a 156-os formavilágában erőteljesebb hatásként érvényesül az elegancia, mint a sportosság. Ez azonban úgy tűnik, nem jelentkezett negatív tényezőként az eladásokban, mivel a megcélzott piaci szegmens rajongott az autóért, így igazi kritikai és közönségsikert könyvelhetett el az Alfa Romeo. A 2500 köbcentis, V6-os motor nagyjából 230 km/h-s sebességre képes felgyorsítani az autót.
Alfa 156 GTA
2003-ban gördült le a gyártószalagról a 156-os GTA változata. Az Alfa Romeo a versenysportban elért sikereit kívánta ezzel a modellel megünnepelni. Ebben már a 147 GTA-ból megismert 3200 köbcentis, 250 lóerős motor dolgozik (szintén 250 km/h a végsebesség), ennek megfelelően a külső is sokkal inkább sportosabb lett, spoilerek és légterelők garmadájával vették körbe az autót. Az autó kellőképp gyors, viszont a 147 után észrevehetjük, hogy nagysebességű kanyarokban bizony hajlamos kitolni a fenekét.
Alfa 156 GTA Super 2000 ’03
Itt kezdődik valahol az a kategória, melyre nyugodt szívvel mondom, hogy „Na ez már nem kispályás!”. Emeljük meg kalapunkat hölgyeim és uraim, mert ezt az autót a 2003-as Európai Túraautó Bajnokság egyéni világbajnoka vezette, ezzel állt az idény végén a dobogóra. Mivel ez a gépezet a versenysport rögös útjain robog, ezért szigorú előírásoknak kell megfelelnie: a motor lökettérfogata nem haladhatja meg a 2000 köbcentit, négyajtós karosszéria, valamint maximálisan 4200 milliméteres hosszúság. A 265 lóerős motor végsebessége hivatalosan nem ismert, de ezt mindenki saját maga is tesztelheti.
Alfa 156 GTA Super 2000 ’04
Ez a szépség az előző autó frissített változata, amely az Európai Túraautó Bajnokság 2004-es versenyévadjának a csapat-világbajnoki címét szerezte meg. Mivel a szabályok nem változtak túl sokat a két versenygép legyártása közti időben, ezért technikailag tökéletesen megegyeznek. A 156-osokra jellemző kanyarstabilitási problémák kismértékben ezt az autót is mérgezik.
Alfa GTV
Az 1995-ös Genfi Autószalonon mutatták be először ezt a típust, ahol egyből feltűnt a szakavatottaknak, hogy a Bertole kupék hangulatvilágát kívánja újraéleszteni az Alfa Romeo. A legnevesebb olasz tervezőműhely felelős ezért az összetéveszthetetlen formáért, amelyet 2003-ban picit aktualizáltak a gyártók. A motortérben a bivalyerős 3220 köbcentis motor egy 240 lóerős változata dörmög, amely az autót nagyjából 260 km/h-s sebességre képes felgyorsítani. A kiváló súlyelosztás és a felfüggesztés áldása a kiváló menetstabilitás!
Alfa GTV Racing
Azt mindenek előtt le kell szögeznem, hogy ez az autó a valóságban nem létezik, továbbá egyetlen egy bajnokságban sem indul. Mégis mit keres a játékban? Nos, a Milestone-os srácok úgy gondolták, jó ötlet egy teljes márkapalettán alapuló versenypaletta, ezért elkészítették ezt a virtuális túraautót. Megkapta a 147 GTA Cup motorját, ám ez ötvöződik a GTV csodás menetteljesítményeivel, így mindenki kiszámolhatja az eredményeket: szupergyors és szuperstabil méregzsák!
Alfa GTV Pro
Az Alfa GTV Pro a GTV Racing egy továbbgondolt változatát „testesíti” meg. Nagyjából ugyanaz, mint az elődje, ám az a néhány módosítás, amelyet eszközöltek rajta mégis hatalmas teljesítmény-növekedést produkált! A motort alaposan felpaprikázták, így most már 265 lóerő körüli a maximális teljesítménye. A karosszériát körbeépítették légterelőkkel, így a stabilitás tovább növekedett! Ezzel a két apró, ámde lényeges tuninggal az egyik legütőképesebb autóvá vált ez a versenygép.
Alfa GT
2004 végén pillantottam meg ezt a gyönyörűséget az egyik márkakereskedésben, és ekkor rögtön elrabolta szívemet-lelkemet egyaránt. A 156 kupéváltozataként emlegetik, azonban ennyivel nem lehet elintézni a GT-t! A formaterv igazi olasz nemzeti összefogás eredménye, ugyanis az egymással konkuráló tervezőműhelyek összefogásából kerekedett ki az autó végleges megjelenése. A motortérben a már ismer 3200 köbcentis V6-os duruzsol, ám a masszívabb felépítmény miatt az autót csak 240 km/h-ig képes gyorsítani. Az Alfa 156 „fenékkitolós” defektusa itt hiányzik!
Alfa GT Racing
Mivel a GT-t eleddig még nem küldte versenypályára az anyacég, ezért a Milestone-os srácok ebből is elkészítették a Racing verziót. Csakúgy, mint a GTV Racing és a 147 GTA Cup, ez is egy kétezres, négyhengeres, tizenhat szelepes Twin Spark motorral lett felszerelve, amely körülbelül 250 km/h-s végsebességig képes elmozdítani az autót. Már ez is figyelemre méltó, ám a GTV tanulságai alapján talán a Pro változat jobb lesz?!
Alfa GT Pro
Ahogy sejthettétek, a GT Pro változata kenterbe veri a mezei Racing verziót. A többi Alfától eltérően ez esetben kitűnően megkülönböztethetjük a különböző kivitelű GT-ket: ahogy megpillantjuk a Prót, egyből feltűnik a masszív spoilerezés, mely az esztétikai gyönyörök mellett az aerodinamikára is kiváló hatással van. A motort felhúzták egészen 272 lóerőig, ez kellő indok arra, hogy teszteljük a végsebességet valamelyik versenypálya célegyenesében, nem?
Alfa 8c Competizione
A tanulmányautók amellett, hogy felvonultatják a gyártók egy-két jövendőbeli formaterv-elképzeléseit, és bemutatják a legfontosabb műszaki újításokat, miről szólnak? Persze, hogy az erőfitogtatásról! A 8c Competizione az 1968-as Alfa Romeo Tipo 33 Stradale egyenesági leszármazottja. Sorozatgyártásba nem került ez a drágaság, de a játékban már most is megcsodálhatjuk brutális erejét, és csodálatos menetteljesítményeit. Az alapváltozat egy 4200 köbcentis V8-as erőforrással van ellátva, amely körülbelül 400 lóerőnyi teljesítmény leadására képes. Meggyőző számok, és ha még megemlítem, hogy az autót ez a technika jóval 300 km/h-s sebesség fölé gyorsítja…
Alfa 8c Competizione Pro
A Competizione szó a versengésre utal, így szóba se kerülhetett, hogy ne legyen versenyváltozata ennek az autónak. A Milestone-os fiúk most is varázsoltak egy kicsit, és a koncepcióautót igazi vadállattá faragták. Ha az előző változat volt maga a dicsőség, valamint az aszfalt koronázatlan királya, akkor ez még egy lapáttal arra is rátesz. A motor felpaprikázását követően a leadott teljesítmény megnőtt kerek 600 lóerőre, így már egészen veszélyes ragadozó vált az amúgy sem szelíd kisördögből. A végsebességét le sem merem írni!
Alfa Nuvola
1996-ban, a Párizsi Autószalonon mutatkozott be ez a különleges tanulmányautó. A furcsa, retro-futurisztikus formája azonnal magával ragadja a játékos tekintetét, valamilyen szinten tuti, rabul ejt. Gyönyörűséges, sportos megjelenése csak az előrejelzés: motortérben egy 300 lóerős, 2500 köbcentis V6-os dorombol, amely az áttételeken keresztül négykerékmeghajtással gyűri az aszfaltot. Az ultrakönnyű karosszériának köszönhetően végsebessége 280 km/h.
Alfa 155 V6 Ti ’93
Ezt a gépet kifejezetten versenyzésre, még pontosabban fogalmazva nyerésre építették. Debütálásakor azon nyomban megszerezte a bajnoki címet az 1993-as Német Túraautó Bajnokságban. Habár a kornak megfelelően még kifejezetten szögletes a karosszéria formája, a csapat szerelői felvértezték egy szép nagy garnitúra légterelővel, hogy csökkentsék valamelyest a légellenállási értéket. Ez minden bizonnyal sikerült is nekik, mert a 2500 köbcentis, 400 lóerős, V6-os erőforrás egészen 280 km/h-ig képes a versenyautót felgyorsítani!
Alfa 155 V6 Ti ’96
Az előző 155-ös versenygép közvetlen leszármazottja ez a csúcsmodell. Mint a neve is mutatja, az 1996-os Túraautó Bajnokságon vett részt, ám sajnos kiemelkedő eredményt nem sikerült elérnie. Mindezek ellenére, a SCAR-ban igen komoly versenytársként kell kezelnünk ezt az autót is. Elődjéhez képest jelentősen javult a súlyelosztása, így nőtt a stabilitás, valamint az elektronikai fejlődésnek hála a motor teljesítménye 460 lóerőre emelkedett.
Alfa Alfasud
Nos, igen. A hetvenes években folyamatosan igény volt a nagyteljesítményű Alfa Romeo utcai autókra, ám ezeknek az ára csak egy kiváltságos réteg számára volt megfizethető. A cégvezetés döntése alapján az olasz autógyár megépített egy szerényebb erejű, családoknak is elérhető járművet. Ez lett az Alfasud. A családias jelző sajnos negatív hatásként érvényesül a menettulajdonságokban: a négyhengeres boxermotor mindössze 63 lóerőnyi teljesítmény leadására képes, és ezzel bizony a 150 km/h-s végsebességet éri csak el az autó. A kanyarstabilitása egyenesen szörnyű, mivel imbolyog, mint hosszú kalász a szélben.
Alfa 75 Evoluzione Turbo
Ezt a versenyautót minden bizonnyal az Alfa 75 Turbo hatására készítették el az olasz mérnökök. Azt rebesgetik, hogy ezt a motort kifejezetten versenyzésre készítette el az Alfa Romeo, amit talán alá is támaszt, hogy a nyolcvanas évek végén nagyon rövid, ámde annál termékenyebb karriert könyvelhetett el a 75 Turbo a motorsport világában. A játékban szereplő Evoluzione változat 1800 köbcentis, négyhengeres erőforrása 280 lóerőt ad le, amely a nehéz karosszériát 210 km/h-ra képes felgyorsítani.
Alfa SZ
A szépség, vagy a szörnyeteg? Autós körökben igencsak megoszlanak a vélemények az Alfa Romeo SZ-ről. Legyen ronda vagy gyönyörű, a tényen nem változtat, hogy mindössze ezer darab készült az autóból, így most már komoly gyűjtők legbecsesebb kincseiként vannak számon tartva. Műszakilag egy csúcsra járatott Alfa Romeo 75-ről van szó, amelyet belebújtattak egy kifejezetten sportosra tervezett, szénszálas anyagokból készült karosszériába. A háromliteres erőforrást keményen feltuningolták, így már 207 lóerő teljesítmény leadására képes. Végsebessége 245 km/h.
Alfa 33/2 Daytona
Ki hinné, hogy ezt a csodálatos autót 1967-ben építették?! Az Alfa 33 (a 8c Competizione elődje) felújított változatáról beszélünk, amely megtartotta a lendületes formavilágát, valamint az előző változat kiváló menetteljesítményét. A könnyűfémötvözetből készült karosszériát légcsatornákban tesztelték addig, míg a legjobb légellenállási értékeket meg nem kapták. Ez, és a 2000 köbcentis, V6-os erőforrás 270 lóereje vezetett el a csodálatos, 298 km/h-s végsebességhez!
Alfa 2000 GT Am
Ha valaki nagyon éles szemű (és ellátogat néhány Alfás oldalra), akkor észreveheti, hogy ez bizony az Alfa Romeo GTV egyik távoli rokona, tulajdonképpen elődje! 1970 és 1971 között mindössze negyven darabot gyártottak le ebből a prehisztorikus versenyautóból, melyeket kifejezetten rally versenyzésre szántak. Igen szép eredményeket értek el ezalatt a két évad alatt, és most mi is kipróbálhatjuk őket. A kétezres, 240 lóerős motor 187 km/h-ig képes az autót gyorsítani, de valljuk be, ez is bőven a biztonságos érték fölött van. Mivel a technika régi, így ez az impozáns rally-autó kifejezetten instabil.
Alfa Giulia TI Super
1962-ben jelent meg az Alfa Romeo modellpalettáján a Giulia. A nagy népszerűségnek örvendő autót hamarosan házi tuningban részesítették az olaszok, így 1964-ben kihozták a Giulia TI Supert. A motorháztetőben egy ralisportból elcsent erőforrás bújt meg, a belteret pedig háromküllős sportkormány, valamint a földre szerelt váltó ékesítette, hogy a kagylóülésekről már ne is beszéljek! A hátsókerék-meghajtású autó 112 lóereje egy barátságos 190 km/h körüli végsebességhez elég.
Alfa Giulia TZ2
Az egyik leghíresebb tagja az Alfa Romeo sportkocsi-családjának. Külföldön a gyűjtők a régi ár sokszorosát fizetik egy ilyen kocsiért. Az 1964-ben gyártott autó a kifogástalan formatervezés mellett kiváló menetteljesítményekkel rendelkezik. Megerősített szénszálas karosszériája amellett, hogy jelentős súlymegtakarításként jelentkezik, még ellenállóbbá is varázsolja az autónak a koccanások során. A 170 lóerős, soros négyhengeres, 1600 köbcentis motor 210 km/h-s végsebességet garantál ennek a veterán ágyúgolyónak!
No, most már elegendő helyismerettel rendelkeztek a Squadra Corse Alfa Romeo virtuális játékvilágával kapcsolatban. Ezekkel az alapvető dolgokkal felvértezve rettegett versenypilóta válhat mindnyájatokból! Jó játékot, jó szórakozást!
Fülszövegek:
– A pilótának a képességeit nem csak a Skill pontokkal tarthatjuk karban. Megfelelő sportfelszerelések vásárlásával IS tuningolhatjuk képességeinket.
– Hiába a drágább, luxusabb, kényelmeskedő kategória, azért én szívesen fogadtam volna, hogy ha mellékelik a 166-os Alfát a modellpalettán.
– Több, mint valószínű, hogy az Xbox tulajok a Forza Motorsporttal, a PS2 játékosok pedig inkább a Gran Turismo 4-gyel fognak játszani a SCAR helyett.
Pecsétek:
– Tudtad –e, hogy az idei Genfi Autószalonon debütáló Alfa Romeo Brerát maga a nagy Giugiaro tervezte?
– Az Alfa Romeóból az Alfa az „Anonima Lombarda Fabbrica di Automobili”-nek a rövidítése.
– Tudtad –e, hogy az első dízelmotorral felszerelt Alfa Romeo 1976-ban a Giulia volt?
– Hasonlítsuk össze a SCAR, a Gran Turismo 4 és a Forza Motorsport Laguna Seca versenypályáját, meglepő eredményeket tapasztalhatunk!
– Nem tudom, hogy milyen ámokfutó merte a SCAR-t szimulátornak nevezni, de szívesen bezárnám egy szobába a Richard Burns Rally-val, és a PC-s GTR-rel egy egész hétre.
– A SCAR-t megalkotó csapat, a Milestone jegyzi az Xbox-os Racing Evoluzionét.
