A konzolok szempontjából rendkívül fontosnak ígérkezik az idei Karácsony.
A régi, 16 bites masinák kora lejárt, a CD lemez megjelenése és tömeges elterjedése pedig új távlatokat nyitott meg a játékgépek fejlesztői számára.
A Commodore CD32 megjelenésével egy generációs váltás kezdetének lehettünk tanúi, ugyanis ez volt az a gép, mely a sokak által ígért teljes 32 bites architektúrát elsőként megvalósította.
Ezt követte az Atari Jaguár nevű konzolja, amelyről épp a múltkori számban olvashattatok egy rövid elemzést Gaborca szövegszerkesztőjéből.
A Panasonic is piacra dobta 3DO rendszerét, amely azonban várakozáson alul teljesít, vélhetően nem túlzottan piacképes ára miatt. Azonban az igazi titánok még nem léptek, azaz, pontosabban fogalmazva, lépésük eredménye még nem látható.
A Sega, a Nintendo, s a piacra betörni szándékozó szórakoztatóipari óriás Sony, már gőzerővel dolgozik az elkövetkező pár évet meghatározható rendszer kifejlesztésén. Az elkövetkezendő pár hónap különös jelentőséggel bír, ugyanis a versenyben nagy valószínűséggel az nyer, aki ebben az időszakban több gépet el tud adni.
Minden kezdet nehéz, de ha egy üzlet beindul…
E hosszúra nyúlt bevezető után vessünk egy pillantást a Sega ifjú titánjára, melynek megjelenését érthető módon nagy várakozás előzi meg. A technológiai fejlődés lehetővé teszi a komplex hardverek elérhető árú alkalmazását a házi játékgépekben is.
A Sega most, felhasználva játéktermi gépek készítésében szerzett tapasztalatát, egy igazán csúcs géppel akar kiállni.
Pár szó a technikai részletekről: a kártyás tárolást feladták, s áttértek a fénylő korongok használatára, melyek leolvasását egy duplasebességű (300 K/sec) CD ROM meghajtóra bízzák.
Arról, hogy a dolgok szépen, rendben történjenek, két darab Hitachi gyártmányú SH2-es 32bites RISC processzor gondoskodik, 27 Mhz-es órajelen 50 MIPS sebességet szolgáltatva.
Hogy a duó ne érezze egyedül magát (?!), a gépben kooprocesszorok egész arzenálja kapott helyet: egy Hitachi SH1, egy 24 bites digitális jelfeldolgozó processzor, egy Motorola 68000 és egy videoprocesszor.
A gép 36 MBit memóriával rendelkezik, ami testvérek között is 4.5 Mbyte. A megjelenítés True Color módban történik, 16.7 milliós palettából válogatva a színeket.
A grafikaihardver egyéb jellemzői: 900000 poligon/ sec sebesség, Gouraud árnyalás, textúra ráfeszítés.
A képernyő mozgatásáról és a sprite-ok kezeléséről külön hardver gondoskodik, mely nagyítást és forgatást is képes végezni.
A hangról egy 16 bites 68EC000 gondoskodik, PCM 32 és FM 8 csatornán.
Az, hogy a gép az MPEG támogatást opcióként nyújtja, vagy alapállapotban is tartalmazni fogja, nem derült még ki.
A Saturn alapjában véve még mindig 2D alapú technológiára épül, nem használtak teljes, Z bufferrel rendelkező 3D-s hardvert. Emiatt a sprite-okat először a 2D-s környezetbe kell a megfelelő módon elhelyezni, nagyítva illetve torzítva. Az elemekhez lehetséges mélységet is rendelni, így egyszerűen lehet tőlünk távolodó és a messzeségben eltűnő elemeket létrehozni.
A CSG (Consumer Soft Group) ez évi második kiállításának időpontja egybeesett a Sega Saturn árusításának hivatalos kezdésével, ám a cég az időpontot áttette november 22-re. Mire ez a cikk megjelenik, külföldön már minden bizonnyal kapható lesz.
Az árról nincsenek pontos információk, de az Egyesült Királyságban valahol 300 font környékén lesz.
Megjelenése nagy valószínűséggel megpecsételi a Sega 32X sorsát,amely ugyan szintén jelen volt a kiállításon, de nem keltett nagy érdeklődést. Minek vegyek egy 32X-et, ha nemsokára vehetek egy Saturn-t?? – hangzott el több szemlélő részéről is a kérdés.
Megkezdődött a kiegészítők gyártása is. Egy japán elektronikai kiállításon, melyet a CSG után egy héttel tartottak, már működő változatban jelen voltak a következők: egy „multitap” adapter, mely egy gépen egyidejűleg 7 játékost enged játszani (két gépet összekapcsolva 12-t), egér és egy RAM kártya, mely a játékállások mentésére szolgáló SRAM méretét növeli meg úgy, hogy az elég legyen 16 állás mentésére is.
A Sega az új géphez új marketing technikát is alkalmaz, a 3DO-nál is használt módszerhez hasonlóan árulja a hardver gyártására vonatkozó jogokat.
Ezeket jelenleg a gép fejlesztésében is részt vevő partnerek vették meg: JVC, a gép CD ROM meghajtójáért felelős cég, Hitachi, az SH1 és az SH2-es chip gyártója, valamint a Yamaha, mely a 16 bites hangért felel. A szerződés megengedi, hogy mindegyik előbb felsorolt cég gyártson Saturn kompatibilis gépet, sőt azt is, hogy mindegyik a 0-dik napon kezdje el árulni.
A Hitachi külön céget hozott létre csak azért, hogy az első évben eladni remélt egymillió, általuk gyártott Saturn menedzselését végezzék.
A hardver azonban magában semmit sem ér, ha nincs mellette a megfelelő szoftver. Nos, júniusban még mindig komolyan kétségbe vonták annak esélyét, hogy a Sega a tervezett novemberi megjelenési határidőt tartani tudja.
A fejlesztés alatt álló szoftvereken még igen sok munka volt hátra, keveset lehetett felismerhető szinten látni, a játékról pedig senki sem álmodozhatott.
A játékokról a következő két oldalon részletesebben írunk, épp ezért, most csak pár szót szólnék róluk, nagy általánosságban.
A szokásos Arcade átiratokon kívül saját játék is készül, Clockwork Knight címen.
Ezt a játékok a japán Sega-nál már több mint egy éve fejlesztik, s minden grafikát Silicon Graphics gépeken számoltattak, a Soft Image Creative Environment szoftvercsomagja segítségével.
A játék korai demóverzióját használták fel arra, hogy a gép számára megnyerjék a külsőfejlesztő cégeket.
A fejlesztés egyik kulcseleme az ún. Titan arcade kártya. A Titan alkotóinak elsődleges célja egy olyan arcade gép létrehozása volt, melyről a játékokat a legkevesebb munkával át lehet hozni a Saturn-ra.
Ezen okból a hardver nagy része ugyanaz, ám a Titan nagyobb memóriával és jobb hanggal rendelkezik. Itt megjegyzendő, hogy a Saturn-ba kerülő Yamaha kártya így is a legjobbak közé tartozik.
Nagy vonalakban ennyit tudtunk közölni a Sega új gépéről.
A szerkesztőségben mindenesetre mindenki alig várja, hogy rátehesse kezét egy ilyen gépezetre.
A következő oldalakon olvashattok az egyenlőre megjelent, vagy éppen még tervbevett programokról, mert ugyebár nem árt, ha nem csupán a száraz hardware adatokat ismeri az ember egy gép megvásárlásakor.
