Mivel imádom az úgynevezett retrót, legyen az 80-90’es évekbeli zene vagy Amigás korszakomat visszahozó játék, figyelmen kívül próbáltam hagyni azt a tényt, hogy a kémes játék modern változata olyan 15 dolláros áron kerül forgalomba odakint, ami meglehetősen budget kategória. Erről nem tudom, hogy hallottatok-e már, de a játékiparban a kifejezés jelentését leginkább a magyar „olcsó húsnak híg a leve” közmondás adja vissza. A budget játékok olcsóak, hiszen egy rendes játék ára 35 és 45 dollár körül mozog, de ezért a nyomott árért nem is kapunk semmi különleges vagy komoly értéket. Nem baj, azért álljon itt egy ismertető a régi klasszikus feldolgozásáról.
Szerintem a mostani Spy versus Spy inkább azoknak készült, akik annak idején ezzel múlatták az idejüket a 8 bites korszak gépein, mert a játék kijött majdnem mindenre: NES-re, C64-re és C16-ra, sőt ha jól emlékszem még Spektrumra is. Nekem is megvolt, játszogattam is vele párszor, de elég gyorsan el is felejtődött. A másik dolog viszont, amire a készítők alapozhattak, az az, hogy a két kém figurája sokkal régebbre vezet minket vissza az időben, hiszen az eredetiek egy bizonyos Antonio Prohias ceruzája nyomán születtek meg a Mad Magazinban, majd a Mad TV-ben is feltűnt a két figura, és végül 1984 táján lett belőlük csak játékváltozat. Nézzük hát, hogy mit tehetünk a hosszú orrú, ballonkabátos és kalapos, rágcsálószerű kémekkel az XBoxunkon (elvileg PS2 verzió is be volt jelentve, de olyanokat is olvastam, hogy a csekély érdeklődés miatt mégsem jelenik meg a SONY gépre a game).
A legelső dolog, amivel elszórakoztam, az a Mod-a-Spy nevű menüpont volt. Itt ugyanis kedvünkre felöltöztethetjük szegényt, persze a Story módban megnyert kosztümökkel, illetve azok kiegészítőivel manipulálhatunk. Külön lehet a kezeket, övet, arcot, lábakat, orrot és felsőtestet beburkolni, de a szintek témái szerint is kapunk kész összeállításokat, úgymint arisztokrata, bohóc, pilóta, generális, udvari bolond, szerelő, szamuráj, katona, robot, szmoking (tuxedo) és zombi. A játéknak azért a hagyományos kémruhában fogtam neki, mivel ugye mégis csak ez a hivatalos külső. Az egyjátékos (Single player) mód háromféle lehetőséget takar, nézzük át először ezeket.
Story mód
Itt gyártottak nekünk egy egyszerű, inkább képregényekben megszokott történetet, amelyben kémünkkel be kell járni az egyes pályákat, megszerezni bizonyos cuccokat és teljesíteni általában ügyességi feladatokat. A pályákban viszont az a közös, hogy mindegyikben van egy rejtekhely, ahonnan indulunk, és ahova bármikor visszatérhetünk, egy kis gyógyítás vagy vásárolgatás céljából, amelyhez a pénzt az ellenségek leverésével és eliminálásával szerezhetünk. Vásárolni ugyanis kell, sőt kötelező, mivel rögtön az első pályán szükségünk lesz egy csúzlira, mellyel átjuthatunk egy olyan részen, ahol pörgő és mozgó céltáblákat kell eltalálnunk ahhoz, hogy felemelkedjenek a hidak az átjutáshoz. Nem árt gyorsnak lennünk, ugyanis a hidak maguktól leomlanak alattunk egy idő múlva. A megvehető fegyverek és tárgyak listáját egy kis dobozban foglaltam össze, de néha találhatunk a pályákon is tárgyakat, például a széfekben, amelyekre végülis az egész koncepció alapul. Ugyanis ezekben vannak elhelyezve a nekünk fontos dolgok, de igen gyakran az ellenséges kém által telepített csapdát fogjuk csak meglelni bennük, és ezek a csapdák sajnos nagyrészt azonnali halált is okoznak számunkra. Viszont mi is telepíthetünk mindenféle okos kis dolgot a széfekbe, melyekkel az ellenség fog szembesülni, és elég kellemetlenül érinti majd az arcát egy jó kis boxkesztyű. Kütyüket viszont nem csak ilyen eldugdosós módszerrel használhatunk, mert van például a kis felhúzhatós őrült majom, aki egy dinamittal felszerelve veszi üldözőbe azt, akire ráengedtük, és ha eléri, nagyot robbanva vet véget létezésének. Na, de ezeket nem a story módban fogjuk a legtöbbet használni, itt inkább amolyan ügyességi elemekkel fog meggyűlni a bajunk, illetve azzal, hogy most éppen mi a fenét is kellene csinálnunk. Segítségképpen ugyanis csak egy táviratot kapunk a központból, és egy nagy zöld nyíl jelzi az aktuális továbbjutáshoz szükséges útvonalat. A feladatok szerencsére azért nagyjából egyértelműek, és ha valamivel tudunk valamit csinálni, akkor egy nagyítóikon jelenik meg a képernyő sarkában.
Szóval, a történet szerint egy telegramot kapunk, amelyben az áll, hogy egy Generálisként ismert őrült megfogadta, hogy elpusztít minket a hangzatos nevű „Ítéletnap” fegyverrel. Erről a terveket a házában rejtegeti, és nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk. Az ellenséggel rövidesen konfrontálódunk is, mivel egy újabb üzenet érkezik, hogy a tervek a felső szárnyban vannak, ahova viszont kell az ellenügynök kulcskártyája (új üzenet esetén kis levél-ikont láthatunk, ilyenkor nyomjuk meg a Selectet az olvasáshoz). A házban vigyázzunk többek között a virágcserepekbe rejtett automata gépfegyverekkel, amelyeket üldözőbe is vehetünk, mert ha túl közel megyünk hozzájuk, akkor menekülőre fogják a dolgot. Eltévedni nem nagyon fogunk, egyedül az ajtók jelentik a nehézséget néha, mert az áthúzott körrel jelöltek csak egy irányba járhatóak át. A széfek felkutatásakor pedig vegyük azt figyelembe, hogy bútorokba vagy egyéb tereptárgyakba is el lehetnek rejtve! Sajnos a helyszínek nincsenek túlzottan bebútorozva, gondolom, hogy minél jobban hasonlítson a játék az eredetire, ami a kor lehetőségeihez mérten igen minimalista grafikával rendelkezett. A második pálya történései egy cirkuszban és annak környékén zajlanak, ahol is megtudjuk, hogy a megszerzett terv nem volt teljes, ezért kutassunk csak tovább. Ezt követően egy robotgyárba visz az utunk, ahol a kis robotok szétcsapkodásával meg kell lelnünk négy robotalkatrészt, amelyekből megépítve egy új robotot elérjük a rossz lift szerelőpaneljét a továbbjutáshoz. Ezt követően egy olajfúrón kavarhatunk, ahol az ellenség a megszerzett terveket akarja használni. El kell ezeket lopnunk, és az olajfúrót is működésképtelenné kell tennünk. Ez utóbbihoz kell szereznünk egy fogót egy munkástól, majd a zöld nyilakkal jelölt járatokon lejutva a géptermekbe, mindegyikben három–három csavart kell kicsavarni. Itt már nehezebb a dolgunk, mert kis helikoptermodellek támadnak ránk, igen kellemetlen elektromos sokkolókkal, a munkások pedig a csavarkulcsaikkal dobálják meg szegény ügynökünket. A helyszín érdekessége a víz alatti rész, ahol látványelemként fűrészfogas hal és rajzfilmes forma cápa úszkál a nagy üvegablakok előtt. Természetesen itt sem tudjuk megállítani a Generálist, viszont egy őrült tudós energiaforrást konstruált a szörnyű fegyverhez, ezért egy kísértetjárta házban kell kutatnunk a nyomok után, amelyek elvezetnek a tudós titkos laboratóriumába. Itt jópofa kémszellemekkel és csontvázakkal fogunk többek között összeakadni, és szerintem ez a pálya néz ki a legjobban, a komor színekkel és a falon függő festményekkel. Viszont minden hiába, mert a segédáramforrást már elküldték, viszont megvan a Generális titkos vulkánrejteke, ahol meg kell állítanunk, mielőtt beveti a fegyvert! A gázálarcos, tűzvédelmi ruhás és lángszóróval közlekedő ellenfelek legyőzése mellett a biztonsági ajtókon is át kell jutni, és mindemellett az ellenséges kém megint itt van valahol. Innen a játék tényleg átmegy rajzfilm-stílusba, mert az 51-es körzetben kell megkeresnünk az utat az űrállomásra, mivel fő ellenségünk egy idegen lények által használt teleporttal menekítette ki a fegyverét az űrbe. Ha legyűrtük a kis humanoidokat és a lézerrel támadó ufókat, már csak az űrállomás helyszíne marad hátra, ahol meg kell semmisíteni a fegyvert és az ellenséges kémet is, egyszer és mindenkorra. Itt egyébként az űrben is sétálhatunk, ilyenkor a kémen zöld átlátszó szkafander és sisak van, a légzése pedig olyan Darth Vaderes lesz. Nem szóltam még a pálya főellenségeiről, de ez maradjon titok azoknak, akik nem találnak jobb játékot és valamiért a kémesdi elé ülnek le szombat délutánonként. A játék nehézségi fokozatain kívül lehetőségünk van az Options-on belül beállítani három mesterséges-intelligencia szintet a ránk vadászó kémekre, az egyéb karakterekre és az ellenünk élesített csapdákra vonatkozóan.
Modern mód
Itt a Story játékmód pályáin kavarhatunk, viszont a feladatunk csupán annyi, hogy keressünk meg négy speciális tárgyat (kulcs, pénz, útlevél, repülőjegy). Ez azért nem ilyen egyszerű, hiszen halálunkkor a nálunk lévő tárgyak véletlenszerűen újra szétszóródnak, és négy ellenséges ügynök is ezek megszerzésén ügyködik. Megkapjuk az ismert rejtekhelyet is, ami a másik négynek is kijár, viszont az övékbe csak úgy juthatunk be, ha álcázzuk magunkat egy kis álarccal, mivel ilyenkor az azokat védő biztonsági rendszer nem ismeri fel a hosszúorrú ellenséget. Ez a pálya inkább amolyan single playeres deathmatch, hiszen a kémek a csapdák elhelyezgetése mellett leginkább egymást irtják ki változatos fegyverarzenálukkal. Ha megvan a négy cucc, irány a pálya végi lift és nyertünk. Az irányítás egyszerű, ha csapdát akarunk élesíteni valahol, akkor válasszuk ki az Y-nal, majd a jobb ravaszt nyomjuk meg a kívánt helyen. A fegyverek között pedig a B-vel tudunk válogatni.
Classic mód
Ez a régi játék háromdimenziós változata. A cél itt is a négy tárgy összegyűjtése, viszont az eredeti játékban ehhez legelőször egy aktatáskát kellett meglelnünk, mivel ezekbe hurcoljuk a többit. Itt nincs rejtekhely, mindent a pályán szedünk fel, és ha megvagyunk, a tetőn levő helikopterrel tudunk elmenekülni.
Multiplayer módok
Itt több választásunk is lehet, akár egy gépen négyen játszva (amihez nem árt egy projektor, mert még 72 centis TV-hez is egy méterre kell ülni a négy játékosnak osztott képernyőnél, hogy lássunk valamit, amúgy szerintem egy TV-n bőven elég a kétjátékos mód is, többnek nem nagyon van értelme). De ha rendelkezünk hálózati cuccokkal, akkor lokális hálóban vagy a netre felmenve is játszhatunk kémesdit. A Deathmatch a szokásos őrült tömegmészárlásra épül, a Last man standing az utolsó túlélőre, az Armed and loaded a Deathmatch-ra hasonlít, viszont itt a gyilkolás után kapunk pénzt is vásárolni, a Get MAD pedig olyasféle, mint máshol a Capture the flag, csakhogy itt egy MAD emblémát kell minél hosszabb ideig birtokolni a győzelemhez.
Kémfelszerelés
Közelharci fegyverek
Club (bunkó): klasszikus harci szerszám, nem törik és nem kér muníciót sem.
Chainsaw (láncfűrész): ez is klasszikus egyes horrorfilmekből, a kém is felvesz hozzá egy kissé rémisztő álarcot.
Távolsági fegyverek (jobb joy lenyomásával pontosabb célzás)
Slingshot (csúzli): egyszerű, de jó kis eszköz, előnye, hogy sosem fogy ki a töltényből.
Machine gun (gépfegyver): ezt sem kell bemutatni, gondolom. Igen nagy tűzerejű, viszont fogyasztja a golyókat, amit az ikonja melletti zöld sáv mutat.
Suicide monkey (öngyilkos majom): a már említett, dinamittal szerelt főemlős. Szinte lehetetlen előle a menekvés.
Flamethrower (lángszóró): igen jó több ellenség ellen is, de sajnos üzemanyaggal működik, amellyel nem árt takarékoskodni.
Lightning gun (elektromos fegyver): elég hamar kifogy az elem belőle, és nem is hord túl messzire.
Telepített aknák
Dynamite: telepítés után távirányítással robban.
Proximity mine („közelségi” akna): ha a közelébe megy valaki, akkor robban.
Fire mine: ugyanolyan, mint a közelségi, csak erősebb sebzésel.
Trip mine: lézeres detonátorral szerelt dinamit, ilyet látunk az intróban is.
Lectro mine: elektromos akna.
Dobó aknák
Banana peel (banánhéj): aki rálép, borul.
Bear trap (medvecsapda): eldobjuk, és ha valaki belelép, jó ideig csak fél lábon ugrándozik.
Bomb(a): akkor robban, ha eltalál valakit vagy lejár az időzítő.
Hatástalanítók
Knight’s helmet (lovagsisak): addig véd, amíg a zöld csík megvan az ikonja mellett. Sajnos az azonnal ölő csapdák ellen nem jó.
Monkey wrench (állítható csavarkulcs): a becsapdázott széfek és ajtók ellen való.
Fairy (tündérke): ha meghalunk egy feladat közben, akkor az elejétől kezdhetjük újra.
Decoy (csali): helyettünk aktiválja a csapdákat.
Umbrella (esernyő): „savas vödör” ajtócsapda ellen véd meg.
Széfcsapdák
900lb Gorilla: egy majomkéz üti a földbe azt, aki kinyitja a széfet.
Boxing glove (boxkesztyű): szintén az intróban látható rugós eszköz.
Mallet (fakalapács): funkciója hasonló a majomkézhez.
Shocker: elektromos sokkoló, sokkoló hatással.
Ajtócsapdák
Anvil (üllő): Az ajtót kinyitó szerencsétlen fejére esik.
Acid bucket (savas vödör): a leöntött áldozat kissé oszladozni kezd.
Electric doorknob (elektromos ajtócsengő): hasonlatos az elektromos sokkolóhoz.
