Pár hónap alatt hozzászokhattunk, hogy a nagyobb címeket mind portolják PSP-re, és lassan ahhoz is hozzászokhatunk, hogy hihetetlenül jól sikerült verziókat kaphatunk kézhez szinte kivétel nélkül minden játék esetében. Az EA egy-két kivételtől eltekintve (ld: Need for Speed: Rivals) igen jó munkát végzett, szerencsére az SSX is ezen játékok sorát erősíti.
A program PSP változatában minden megtalálható, amit egy SSX játéktól elvárhatunk, hatalmas száguldozásokat, vérre menő csatározásokat, karrier módot és egyéni játékokat, mindazt, ami csak izgalmassá teszi a snowboard- vagy síversenyeket. Érdemes a játék kezdetén a practice menüt kiválasztani, és menni pár kört gyakorlásképpen, lehetőleg a free ride opciót kiválasztva. Így egy üres pályán, minden tét nélkül megtapasztalhatjuk az irányítás rejtelmeit, amit még azoknak is meg kell szokni, akik játszottak az asztali konzolok valamelyikén, hiszen a PSP-n csak egy analóg kar van. Az irányítás elsajátítása csak elsőre tűnik nehéznek, hamar rá lehet érezni az ízére. Az iránygombokkal, vagy az analóg karral tudjuk irányítani az ízlés szerint összeállított karakterünket, a bal- és a jobb trigger segítségével hatástalaníthatjuk a közelünkbe merészkedő ellenfeleinket, az X gombbal tudunk ugrani. Az elugrás után az iránygombok, és a háromszög – négyzet – kör szentháromság segítségével tudjuk beadni a legkülönfélébb trükköket. Ezeket az akrobatikus mutatványokat a sima, időre menő versenyeken is érdemes erőltetni, minden sikeres trükk után meghatározott mennyiségű boost-ot kapunk, amit aztán a négyzet lenyomásával tudunk aktiválni sima siklás közben. Ha sikerül annyi trükköt összehozni egymás után, hogy a boost mérő megtelik, még durvább, speciális trükköket is beadhatunk a képernyőn megjelenő billentyűkombinációk segítségével (pl. L + kör, vagy L + négyzet, stb.)
A játék fő célja, hogy minél több, a The Tour, illetve a Challenges menük alatt található versenyt megnyerjünk, és feltornásszuk magunkat a leader board legfelső fokára. Minden megnyert versenyért pontot kapunk, ezek összessége adja meg az aktuális helyezésünket. Hogy sikerüljön igazi legendává válnunk, számtalan különféle versenyen részt kell vennünk, néha csupán az óra, néha gyakorlott ellenfelek ellen kell felvegyük a kesztyűt, és van, amikor minél több, lehetőleg a lehetetlennél is durvább trükköt kell végrehajtsuk, hogy aztán minden versenyzőnél nagyobb pontszámot érjünk el. Nem lesz könnyű feljutni a csúcsra, de az oda vezető út minden pillanata hatalmas élvezetet jelent majd, főleg azoknak, akik rajonganak a játékban szereplő téli sportokért, illetve persze azoknak, akiknek nagyon tetszenek, de valamilyen okból még nem tudták kipróbálni ezeket a sportokat.
Ahogy már írtam, a játék portolása szinte tökéletes, egy-két apróság van csak, ami lerontja az összképet. Az egyik, inkább csak a körítést érintő probléma az, hogy az EA játékokban már szokásos pocket trax opció alatt megtalálható számokat mindenképpen legalább egyszer meg kell hallgassuk ahhoz, hogy aztán kitörölhessük a játék közben megszólaló zenék listájáról. Ez elég furcsa megoldás, hiszen nem mindenki rajong minden stílusért, nem tudom, hogy például egy Hip-Hop rajongónak miért kell végighallgatni az összes rock számot is. A másik, és már valóban a játékmenetet érintő probléma az, hogy elég könnyen be tudunk akadni egy-egy tereptárgyba, és ilyen esetekben a program nem feltétlenül rakja vissza karakterünket a pályára, sok esetben kénytelenek vagyunk újraindítani az adott versenyt. Ez nagyon idegesítő, főleg, ha egy bosszantóan nehéz pályán sikerül tizenhatodszorra végre megszereznünk a vezetést, és az utolsó pár méteren beakadunk egy szikla mögé.
Ezektől az apró problémáktól eltekintve azonban nincs okunk panaszra, a játékban megtaláljuk a szokásos többjátékos módozatokat is, így a haverokkal is összemérhetjük tudásunkat. Az EA-nak sikerült egy újabb remek portot kiadni, szeretettel várjuk a következőt…
Előzmény:
SSX Snowboard Supercross – 2000
SSX Tricky – 2001
SSX 3 – 2003
