Bármelyiket válasszuk is a felkínált 51 nemzeti tizenegy közül (melyek között a magyar is megtalálható), a selejtezőkből indulva juthatunk el a 16 csapatos döntőig, majd jó esetben a végső fináléig. Ehhez a küzdelemsorozathoz próbálok most egy kis segítséget nyújtani – elsősorban a focijátékokkal most ismerkedő olvasóknak. Mivel az Euro 2004 nem sokban változott a FIFA 2004-hez képest, tapasztalt fifásoknak sok újat nem tudok mondani, de talán ők is találhatnak egy-két hasznos információmorzsát, elsősorban az új játékelemekkel kapcsolatban.
Kezdjük az elején,
vagyis profilunk beállításainál. A My Euro – Game Settings pont alatt módosíthatjuk ezeket, lássuk mik a lehetőségek:
<euro0034.jpg>
<euro0035.jpg>
Half Length: egy félidő hossza. Reális eredmények eléréséhez talán a 6 perc az optimális. Kevesebb szabadidővel rendelkezők próbálkozhatnak a 4, ráérős tempóban játszók a 8 perces beálltással is.
Difficulty Level: a nehézségi szintet adhatjuk meg. Könnyebb fokozatokon a gép kevésbé agresszíven, több hibával játszik, valamint rengeteget cipeli a labdát, megkönnyítve számunkra a játékszer megszerzését. Az Amateur fokozat csak azoknak javallott, akik most ismerkednek az irányítással. Valószínűleg ők is hamar áttérnek Semi Próra, ahol még mindig könnyű sikereket elérni. Professional szinten már a tapasztaltabb spílerek is megizzadhatnak egy-egy nagyobb csapat ellen. Persze vannak olyanok is, akiknek a kemény World Class szint sem jelent kihívást, ők a többjátékos módokban találhatnak komolyabb ellenfelekre.
Injuries: a sérüléseket lehet ki-be kapcsolgatni. A realizmus érdekében szerintem legyen ON.
Offsides: legyen-e les? Még szép hogy legyen! A foci alapeleme, ráadásul némely taktika épp erre épül… ON.
Bookings: sárga- és piros lapok. Ezek nélkül nem igazi a játék, szóval ON.
Home/Away Auto Switching: az automatikus játékosváltás beállítása egyéni ízlés dolga, nekem a default 50%-os értékek pont megfeleltek.
Vibration: rezgés ki-be kapcsolása, csak akkor fontos, ha van rezgős kontrollerünk.
Camera: megadhatjuk az általunk preferált nézetet, amin még lehet majd finomítani a játékban (magasság/zoom beállítása). Lássuk a kínálatot:
Tele:
A kamera félig felül, félig oldalnézetből követi a labdát, így elég jó rálátást ad a játékra. Hosszú indításokhoz nem túl ideális, inkább a rövid passzos, illetve a szélek megjátszására épülő taktikához nyerő.
Action:
Ahogy a neve is mutatja, ez a nézet az akció közelébe visz minket. Ennek megfelelően látványos, ám a játszhatóság szempontjából pocsék képet ad, felejtős.
End-to-end
Leginkább régi nagy kedvencemre, a Strikerre emlékeztet ez a kamera. Hosszú indításokhoz ideális, de támadásban egyébként is jól használható. Védekezésben már lehetnek gondok, mivel nem látjuk, hogy helyezkednek hátul a társaink.
Sideline
A kamera az oldalvonal mellett mozogva követi az eseményeket, laposabb szögben, mint a Tele esetében. A problémák és előnyök is ugyanazok, mint az említett nézetnél, azzal a kiegészítéssel, hogy a keresztlabdákhoz, oldalváltásokhoz talán ez a legjobb beállítás.
Broadcast
A klasszikus falusi „leteszünk egy kamerát a felezővonal magasságában” meccsközvetítés-nézet. Ennek ellenére elég látványos, mert sokat láthatunk a stadionból – játszhatóság szempontjából viszont nem a legjobb.
Kell egy csapat!
A fontos beállítások elvégzése után vessük bele magunkat a játékba! A Play Now menüpont alatt gyors meccset játszhatunk, ám itt rögtön szembesülünk a csapatválasztás problémájával. Minden alakulatot három csík jellemez: felülről lefele a támadójáték, a védekezés, és a csapat összesített erősségét láthatjuk. Ha ennél részletesebb információkra vágyunk, a My Euro – Team Management menüpont alatt végigböngészhetjük a csapatösszeállításokat. Az egyes játékosokról a V lenyomásával kérhetünk bővebb információkat. Nézzük, milyen tulajdonságokra kell figyelni:
Skill: általános képzettségérték, ha nem akarunk sokat szenvedni a csapatösszeállítással, ez önmagában is jó irányadó lehet.
Stamina: állóképesség, magasabb értéknél később fárad el a játékos.
Mrking: a marking, vagyis emberfogás rövidítése. Belső védőknek nagyon fontos.
Aware: azt mutatja, hogy a focista mennyire él a játékkal. Főleg csatároknál és szélsőknél fontos, a beindulások miatt.
Headng: fejelés, belső védőknél nélkülözhetetlen, de csatároknál is nagyon hasznos lehet.
Aggrs: agresszió, ami egy labdaszerző, előszűrő középpályásnál alaptulajdonság.
Lngbll: hosszú indítások pontossága.
Cross: a pontos beadás a jó szélsők legfőbb erénye.
Jump: súlypontemelkedés, magas fejelés értékkel párosítva ideális.
Pass: passzok pontossága. Középpályásoknál a legfontosabb.
Dribbl: cselezési készség. Védőknél nem lényeges, de többieknél nagyon hasznos lehet.
Speed: a játékos gyorsasága. Szélsőknél, csatároknál nagyon fontos.
Accel: gyorsulás, ami legalább annyira kell, mint a sebesség.
Shtpwr: a játékos lövéseinek erőssége.
Shtacc: ez pedig a pontosság, amely nélkül az erő nem sokat ér.
Strgth: a játékos testi ereje. Középső védőknek nélkülözhetetlen, de egyébként senkinek sem árt, ha nem fújja el a szellő.
Tackl: a szerelések eredményessége nagyban függ ettől a tulajdonságtól.
A játékos kora csak tájékoztató jelleggel került az adatlapra, semmit nem befolyásol. Annak viszont már van jelentősége, hogy melyik az illető jobbik lába (Foot: right-jobb, left-bal), hiszen ennek megfelelően érdemes őket beosztani a pályán (jobblábasak jobboldalt, ballábasak baloldalt, illetve csatároknál ez megfordulhat). Ezzel el is érkeztünk a cikk újabb fejezetéhez, melynek címe:
Taktika és összeállítás
Miután megismerkedtünk a csapattagokkal, megpróbálhatunk valami használható taktikát építeni az adott emberanyagra. Először is találjuk ki, milyen formációt szeretnénk alkalmazni. Ez elsősorban attól függ, mely posztokon vagyunk legerősebbek, illetve milyen célkitűzéssel megyünk a pályára. Általában győzni szeretnénk, így 3 vagy 4 védős felállást kell választanunk. A középpálya elrendezését az határozza meg, hogy vannak-e a két szélre használható embereink. Ha vannak, őket mindenképpen vessük be, ha nincsenek, akkor valami mással próbálkozzunk: három ember vonalban, esetleg négy, de gyémánt alakzatban. Csatárból minimum kettőt érdemes tartani, már csak a kényszerítőzések miatt is, de esetleg három is jól jöhet. Egyetlen támadó nagyon magányos tud lenni elöl, tekintve, hogy a középpályások nem mindig zárkóznak fel elég gyorsan (főleg, ha védekező mentalitással játszunk). Ha sikerült megtalálni a szimpatikus formációt, jöhet a felfogás (Mentality) beállítása. Ez lehet támadó (Attack), védekező (Defend), vagy semleges (Neutral). Ha kezdeményezőkészséget várunk a gép irányította társaktól, mindenképpen az első változatot javallom.
Következő pont a védekezés stílusa: a Pressing letámadást jelent, ilyenkor a védőink rögtön megtámadják a labdás játékost. Ez erős hátsó alakzattal rendelkező, de támadó felfogású csapatoknak lehet használatos – ilyenkor az ellenfél a térfelét sem nagyon tudja elhagyni. Gyenge védőkkel életveszélyes, hiszen ha a csatár egy az egyben megveri a rárontó bekket, nyert ügye van. A jól passzoló támadóknak pedig kiváló kényszerítőzési lehetőséget nyújt ez a fajta védekezés. A Contain a letámadásnak épp az ellentéte: a védők behátrálnak, próbálják lezárni a passzok útját és az üres területeket. Ekkor az ellenfél gyakran eljuthat a tizenhatosig, ott viszont megakad a támadás, mert összezárul a védőfal. 4-5 védővel és defenzív mentalitással érdemes párosítani, ellenszere pedig a távoli lövések, illetve a szélekről történő beadások erőltetése lehet. A Neutral az előző kettő között van, vagyis itt leginkább rajtunk múlik, milyen stílust alkalmazunk.
Támadásban három variációból választhatunk: a Posession jelenti a labdatartós, sok rövid passzra épülő taktikát, amely talán a legcélravezetőbb a játékban. Mindenképpen erős középpálya kell hozzá. A Long Passes ellenben épp a hosszú, tért ölelő indítások stílusa. Eredményt csak akkor tudunk elérni vele, ha mesteri szinten sikerült elsajátítanunk az Off the Ball irányítást. Persze a sikerhez nem árt egy-két robbanékony, gyors csatár sem… A Wing Play a szélek megjátszását helyezi előtérbe: ha magas Cross értékkel rendelkező, gyors embereink vannak a szárnyakon, valamint egy magas, jól fejelő támadóval is rendelkezünk, érdemes lehet ezt választani (egy Beckham-Heskey páros ideális például az angoloknál).
Az utolsó pontban a lesreállítást kapcsolhatjuk ki-be. Alapvetően vonalvédekezésnél van értelme bekapcsolni, különben csak szívhatunk vele.
Irányítás
A meccsek előtt minden esetben ki kell választanunk a beviteli eszközt: a billentyűzet, vagy gamepad iránygombjai segítségével húzzuk ki a megfelelő ikont a hazai, vagy éppen a vendég oldalra. Egy gépen többen is játszhatunk, akár egymás ellen, akár egy csapatban. Mindkettő nagyon jó móka, gamepaddel rendelkezőknek ajánlom kipróbálásra. Sajnos a játékban nem lehet átdefiniálni sem a billentyűzet, sem a játékvezérlő gombkiosztását… no comment. Annyi előnye van a dolognak, hogy megoszthatom veletek az alapbeállításokat, és még hasznát is veszitek. Íme:
Támadás:
Kurzormozgatók – a játékos irányítása
S – lapos passz
A – magas passz
W – kiugratás (passz a játékos elé)
D – lövés
E – futás
Q – beindulás kérése
C – lassú futás
Shift – cselezés
Y – Off the Ball Control – induló játékos irányítása
Védekezés:
S – játékos váltása
A – becsúszás
D – belépés
C – segítség kérése a védőtárstól
W – kifutás a kapussal
Nagyjából ennyi a lényeg, a finomságokról majd a későbbiekben lesz szó. Annyit azért még hozzátennék, hogy duális analóg padokon nincs külön gomb a cselezésre, hanem a jobb analóg kar szolgál erre a célra.
Védekezés
Mivel minden támadótaktika alapja a stabil és megbízható védekezés, ezzel kezdem „Hogyan legyek európabajnok 24 óra alatt” című szösszenetemet. Szemfülesebbek már a billentyűzetkiosztást böngészve rájöhettek, hogy alapvetően két lehetőségünk van a labda megszerzésére: a konzervatív belépés (D), illetve a drasztikusabb becsúszás (A). Amikor csak tehetjük, az előbbit alkalmazzuk, mert: 1. sokkal kisebb az esélye, hogy szabálytalankodunk; 2. sikertelen kísérlet esetén nem „száll el” végleg az emberünk, azonnal a támadó nyomába tudunk eredni. Különösen óvatosan alkalmazzuk a becsúszást a büntetőterületen belül, hiszen a legtöbb tizenegyes az ilyen elkeseredett megoldásokból adódik, hogy a várható kiállításról ne is beszéljünk. Sokszor többet ér, ha egyszerűen „rámászunk” a támadóra, gyakran már puszta jelenlétünkkel is sikerülhet megzavarni a gólra törő csatárt.
A szerelés sikere minden esetben az időzítéstől függ: ne próbáljunk ész nélkül a labdát birtokló játékosra támadni, inkább vegyük fel a ritmusát, és próbáljunk jó ütemben belépni elé. Azért a behátrálással vigyázzunk: mindenképpen próbáljuk megszerezni a játékszert még a középpályán, de ha ez nem is sikerül, akkor is még a tizenhatoson kívül. Amennyiben elviszik mellettünk a labdát, és nem tudjuk utolérni a támadót, próbáljunk segítséget hívni a C gombbal. Arra azért ügyelni kell, hogy a két védőt is elvonó játékos könnyen bepasszolhatja a labdát a segítségül hívott társ üresen maradt helyére…
Egyes esetekben nem lehet, vagy nem érdemes szerelni: a magasan előreküldött labdákat például levehetjük mellel, ha nincs senki a közelünkben, vagy elfejelhetjük a támadó elől. Előbbi megoldáshoz elég csak a labda elé állni, utóbbi esetben viszont az S billentyűvel próbálhatjuk csapattárshoz bólintani a bőrt. Ha csak az a célunk, hogy a kaputól minél távolabb fejeljük a labdát, a D gomb a megfelelő választás. Egy tanács: mindig oldalra próbáljuk irányítani a fejest, semmi esetre se középre, ahol azt azonnal megjátszhatják az ellenfél érkező középpályásai.
Visszazáró védekezésnél (Contain) a védelmünk a 16-os előterében fog tömörülni. Ilyenkor meg kell próbálnunk az ellenfél passzait elcsípni egy-egy jó ütemű közbelépéssel, és máris indíthatjuk a kontratámadást. Ez a taktika sok védővel és defenzív mentalitással párosítva lehet hatásos, de én inkább csak akkor használnám, ha egy biztos döntetlen elérése lenne a célom (csakhogy én mindig a győzelemre hajtok – hehe).
Támadás
Hiába a legkeményebb védőjáték, ha nem tudunk gólt lőni, sosem fogunk meccset nyerni. Ennek ellenére továbbra is tartom, hogy a támadójátékunknak a jó védekezésből kell kiindulni. Mikor már nálunk van a játékszer, két lehetőségünk van: gyorsan előreküldjük, vagy próbáljuk tartani, és rövid pontos passzokkal előrevinni. Az utóbbi taktikával könnyebb eredményt elérni, mivel a hosszú indítások pontos kivitelezése rengeteg gyakorlást igényel.
Kezdő játékosok gyakran esnek abba a hibába, hogy sokat cipelik a labdát, illetve csak előre passzolnak. Mindkettő a labda elvesztéséhez fog vezetni, hiszen az egy az egy elleni párharcokban a védőknek sokkal jobbak az esélyeik. A megoldás: ne rohanjunk fejjel a falnak, csak akkor vigyük a labdát, ha szabad terület van előttünk, várjuk be a felfutó középpályásokat, passzoljuk nekik vissza a játékszert, ha pedig elakad a támadás próbáljunk adogatni, oldalt váltani, vagyis legyünk türelmesek. Előbb-utóbb sikerül valakit kiugratnunk a széleken, vagy esetleg középen a védők között, és onnantól (szinte) nyert ügyünk van. Az oldalról érkező beadásokat a D-vel fejelhetjük vagy lőhetjük kapásból kapura.
Felállt védelem ellen érdemes lehet távoli lövésekkel próbálkozni: ilyenkor arra ügyeljünk, hogy az erősséget jelző csík ne fusson végig. Inkább legyen közepes erősségű, de pontos a lövés: még ha a kapus eléri is, gyakran szögletre üti, vagy a kipattanó labdából gól születhet. Oldalsó nézeteknél a fel és le gombokkal adhatunk csavarást is a lövéshez, ha End-to-end kamerával játszunk akkor a jobbra és balra nyilak használatosak e célra.
Amennyiben egyedül vezetjük a labdát a kapusra, legegyszerűbb ellőni mellette a megfelelő időben. Látványosabb, ám nehezebben kivitelezhető megoldás a labda átemelése a kirontó hálóőr felett (Q+D).
Cselezés
Bár – mint mondottam – általában nem kifizetődő a trükközés, esetenként akár gólt is eredményezhet egy-egy jól időzített csel. Billentyűzeten a Shiftet lenyomva vihetjük be a különböző mozdulatokhoz tartozó iránykombinációkat, míg analóg gamepaden játszva a jobb karral hozhatjuk elő a trükköket. Érdemes lehet a csel közben lassú futás (C) gombját is használni. Nehéz komplett leírást adni a játékban található mozdulatokról, hiszen azok függnek a védő elhelyezkedésétől, a játékosunk mozgásától és a bevitt kombinációtól is. Ajánlom, hogy próbálgassátok a Shift + C + valamelyik irány/valamelyik irány kétszer, Shift + C + körben minden irány kombinációkat, akár amatőr nehézségi szinten is, előbb utóbb rá lehet érezni a dolog nyitjára. Persze az egész csak akkor működik igazán jól, ha egy Zidane vagy Figo szintű játékosnál van a labda, szóval ha lehet ne a magyar válogatottat válasszátok az edzőmeccshez.
Az eddigiek a korábbi FIFA részben is megvoltak, ám ezúttal egy új mozdulat is bemutatkozik: a lövőcsel. Nyomjuk le a C-t, majd a lövés gombját, a D-t, s emberünk bemutatja a trükköt. A kapu előterében érdemes ilyesmivel rémisztgetni az ellenfél védőit és hálóőrét.
Szabadrúgás
Alapvetően kétféle szabadrúgás van: direkt és indirekt. Előbbit azonnal a kapura küldjük, utóbbi esetben viszont megpróbáljuk a kapu előterébe ívelni a labdát. Sajnos nem mi döntjük el, hogy melyik variációt választjuk, így néha egészen extrém szögekből kell rálőnünk. Ilyenkor első lépésben a célkereszttel kell a kapunak azt a pontját kiválasztani, ahova a lövést szánjuk. Ezután a bal alsó sarokban látható kis labdán állíthatjuk be, hogy hol kívánjuk megrúgni a bőrt, így vihetünk csavarást a lövésbe (Shift + iránybillentyűk, illetve jobb analóg kar). A D-t megnyomva elkezd töltődni a labda mellett látható csík, ami a lövés erejét jelzi: mindenképpen állítsuk meg, mielőtt a piros tartományba érne, a D ismételt megnyomásával. Ekkor a csík csökkeni kezd, nekünk pedig még egyszer meg kell állítanunk a D-vel, ezúttal a két zöld vonal által határolt részben, különben pontatlan lesz a lövés. Itt is azt tudom tanácsolni, mint a távoli próbálkozásoknál: egy gyengébb, de pontos rúgás többet ér, mintha elemi erővel kibikázzuk a labdát a stadionból.
Indirekt szabadrúgásoknál három variáció közül választhatunk. Hogy melyik legyen ez a három, azt a My Euro – Set Pieces pontban állíthattjuk be. A lehetőségek: kifele vagy befele csavarodó (in/out swinging) beadás a hosszú vagy rövid oldalra, esetleg középre (far post, near post, centre); a kapu előterébe belőtt passz (driven); illetve lövésre letett labda (layoff and shot). A lövést leszámítva minden esetben három játékos közül választhatjuk ki, hogy kivel szeretnénk indulni a labdáért. Egy kis kör mutatja ilyenkor, hogy mennyi idő van még a bőr elrúgásáig. Mire az összes körcikk eltűnik, be kell rohannunk a célkörbe, hogy el tudjuk fejelni vagy lőni a játékszert. Ez csak akkor fog sikerülni, ha néhány hirtelen irányváltással kicselezzük a minket feltartani igyekvő védőt.
Ha a mi kapunk előtt történik szabálytalanság, akkor sem kell tétlenül néznünk, ahogy a gép elvégzi a szabadrúgást. A sorfalat a jobbra-balra nyilakkal állíthatjuk be, hogy a lehető legjobban zárjuk a rövid sarkot (mivel a kapus a hosszúra áll). A lövés pillanatában még fel is ugorhatunk (W), növelve a labda elakadásának az esélyét.
Szöglet
Sarokrúgásnál az eljárás nagyon hasonló az indirekt szabadrúgáshoz: ezúttal négy lehetőség közül választhatunk, melyeket szintén a My Euro – Set Pieces pontban állíthatunk be. Fontos, hogy a beinduló emberrel idejében érjük el a célterületet, különben a kapus könnyedén megszerzi a labdát.
Védekezésnél a feladat pont ellentétes: meg kell próbálnunk kiszorítani a támadókat az ötösről, megkönnyítve ezzel kapusunk dolgát. Ha a rövid sarkon álló védőt kapjuk, a D nyomogatásával próbálhatjuk kilökni az ellenfelet a célkörből, majd a megfelelő ütemben felugorva kifejelni a labdát. A középen érkező berobbanó embert legkönnyebb testtel feltartani – próbáljuk meg hát felvenni a mozgását, és nem „megenni” a testcseleket.
Tizenegyes
„Tizenegyest nem lehet védeni, csak rosszul rúgni” – tartja a mondás. Az Euro 2004-ben ez nagyjából így módosul: „Tizenegyest nem lehet védeni, csak szerencsével”. Az iránybillentyűk nyomva tartásával állíthatjuk be a vetődés irányát, a D-vel pedig ugrásra bírhatjuk kapusunkat. Elvileg ki kéne várni, hogy a büntetőt elvégző játékos merre rúgja a bőrt, de ehhez extrém jó reflexek kellenek, így marad a találgatás. Lövésnél hasonló a helyzet, csak az esélyeink jobbak. Ekkor a D nyomvatartásával növelhetjük a lövés erősségét, felengedésével indíthatjuk a rúgást. Ügyeljünk, nehogy a piros sávba érjen a zöld csík, különben csúnyán mellé vagy fölé fogunk durrantani.
Off the Ball Control
A hangzatos név a FIFA 2004-ben debütált új technikát takarja, mellyel a labdát fogadó játékos felett vehetjük át az irányítást még a passz indítása előtt. Hosszú indításokat szinte csak ezzel a módszerrel lehet pontosan kivitelezni, így érdemes megismerkedni vele. Billentyűzetről sokkal nehezebb használni, mint két analóg karral rendelkező gamepadről, de korántsem lehetetlen.
Fontos, hogy a labdát birtokló játékosunk viszonylag szabadon legyen, például a kezdőkör magasságában, védőktől nem zavartatva. Ekkor nyomjuk le az Y-t: három elöl lévő játékosunk felett számok jelennek meg. Az Y egyszeri lenyomásával az 1-es, kétszerivel a 2-es, háromszorival a 3-as számmal jelölt csapattársat választhatjuk ki. A Shift nyomva tartása mellett átvehetjük az irányítást a fogadó játékos fölött, így megpróbálhatjuk befuttatni az üres területre. Ezután a szokásos magas-, lapos-, vagy elétett passz (A, S vagy W) gombokkal hozhatjuk játékba a beinduló embert. Leírva is bonyolultnak hangzik, és játék közben sem egyszerű, de mindenképpen megtanulható a módszer. Analóg irányítóval a helyzet kicsit más: az OTBC gomb nyomogatásával kiválasztott játékost a jobb analóg karral mozgathatjuk, így közben a bal analóg karral a labdás spíler is a kontrolunk alatt marad – már ha tudunk egyszerre kétfele figyelni.
EB
A játékban a selejtezőkből indulva a teljes európabajnoki küzdelemsorozatot módunk van lejátszani, beleértve a barátságos meccseket is. Ilyenkor az eddig leírtak mellett figyelnünk kell még néhány dologra: a csapat moráljára, az eltiltásokra és a sérülésekre. A morált egy kis csík jelzi a csapatösszeállításban a játékosok neve mellett. Egy rossz passzban lévő játékos gyengébb teljesítményt nyújt, így igyekeznünk kell a hangulatukat zöldben tartani. Egy győztes meccs, a kezdőcsapatba kerülés vagy a gólszerzés növelik a morált, ellenben a vereség, a cserepad koptatása minden esetben csökkentik. Vannak ezen kívül véletlen tényezők is, amelyre nincs befolyásunk – családi gondok és hasonlók. Igyekezzünk minél több kerettagnak játéklehetőséget adni a barátságos meccseken, akár csereként pályára lépve is. Ez már csak azért is hasznos, mert óvhatjuk a fontos csapattagokat az esetleges sérüléstől, eltiltástól. Két sárgalapos figyelmeztetés után ugyanis automatikusan egy meccses kihagyás következik – ennek megfelelően korábbi meccseken „besárgult” embereinket kevésbé fontos találkozókon érdemes lehet pihentetni. A kiállítás szintén eltiltást von maga után, próbáljuk hát elkerülni a piros lapos szituációkat.
Analóg vs. digitális irányítás
Akik még nem próbáltak analóg irányítóval játszani, azok nem biztos, hogy pontosan értik a kettő közötti különbséget. Billentyűzet, digitális gamepad, analóg gamepad – ezek a lehetőségek a FIFA irányításához, de vajon melyiket érdemes használni? Erre próbálok most választ adni nektek.
A billentyűzet és a digitális gamepad között egyedül kényelmi szempontból van különbség: utóbbi jobban kézreáll, kevésbé viseli meg ujjainkat a gombok nyomkodása. Mindkettővel 8 irányba lehet mozogni, klaviatúrán a kurzormozgatók, gampad-en az úgynevezett D-pad segítségével.
Analóg irányítón ezzel szemben két kart találunk. A legfőbb tulajdonsága ezeknek, hogy a sík bármely irányába kitéríthetők, ráadásul tetszőleges mértékben, amit érzékel is a program. Ez annyit tesz, hogy szemben a 8 irányú digitális irányítással itt bármerre mozdulhatunk, ami sokkal finomabb testcseleket, irányváltásokat tesz lehetővé.
A bal analóg kar szolgál mozgásra, a jobbal pedig általában trükközni tudunk, illetve Off the Ball Control módban a fogadó játékost irányíthatjuk. Ez jelentősen leegyszerűsíti a dolgunkat a digitális megoldásokhoz képest.
Egyetlen, ám komoly hibája a FIFA analóg irányításának, hogy nem érzékeli a karok kitérésének mértékét. Míg az NBA Live-ban lehet sétálni, illetve különböző sebességekkel futni a kitérés mértékében, itt megmaradtak a digitális „vagy futok, vagy megyek” sprint-gombos megoldásnál.
EB IRL
(IRL= In Real Life, vagyis a valóságban)
A 2004-es kontinensviadal június 12. és július 4. között kerül megrendezésre Portugáliában. A tizenhat csapat négy négyes csoportba küzd majd a negyeddöntőbe jutásért június 23-ig. Minden csoportból az első két helyezett jut a legjobb 8 közé, ahonnan egyenes kieséses rendszerben folytatódik a torna. Már elkészültek a csoportbeosztások is: az „A” jelű négyesben Portugália, Spanyolország, Görögország és Oroszország csapata mérkőzik majd. Innen az első két válogatottnak illene azért továbbmennie. A „B” kvartettet Franciaország, Anglia, Horvátország és Svájc csapata alkotja. Szintén az előbbi kettő továbbjutása várható, bár az angolok mindig képesek negatív meglepetést okozni. A „C” csoportban található Olaszország, Svédország, Dánia és Bulgária. Az olaszoknak innen tovább kell menniük, de a második helyért kemény, háromesélyes csata várható. A „D”-vel jelzett négyes három csapat: Németország, Csehország és Hollandia küzdelmét ígéri a továbbjutó helyekért. Lettország kicsit kilóg a sorból, nem sok esély van rá, hogy meglepetést tudjanak okozni.
Tudtad-e:
Bedobásnál nincs les – nyugodtan küldjük a labdát a védőfal mögött álló játékosunkhoz, a bíró nem fog fújni.
Az EA Sports készítette már a 2000-es EB hivatalos játékát is. Az UEFA Euro 2000 a maga idejében jobb játéknak számított, mint most megjelent kisöccse.
A játékban a leghíresebb játékosok arcán saját digitalizált fotójuk feszül textúraként. A kiváltságosak listáján ezúttal egy magyar, Lisztes Krisztián is megtalálható.
Portugáliában tíz csodás, modern stadion várja majd az EB résztvevőit, melyek közül a legkisebb is 30 ezer néző befogadására alkalmas.
Magyarország Ausztriával közösen pályázott a 2004-es EB rendezési jogára. Itthon egyetlen stadion sincs, amelybe 30 ezer néző beférne, így esélyünk sem volt.
