Tippek, trükkök
Légy üdvözölve Artos úrfi! Figyelmezz rám, apádurad küldött, hogy hadvezetés és országlás dolgában okítsalak. Ha majd felnősz, nagy hasznossága lészen mindannak, mit tőlem tanulsz. Beszélek arról, miként építsd fel és vezesd el uradalmad, milyen sereget állíts ki béke vagy háború idején. Mássz le szépen arról az almafáról, és ülj ide mellém!
Az udvarházról
A kisebb birtok szíve az udvarház. Ebben laksz te és házad népe. Építsd magaslat tetejére, vedd körbe palánkkal. Ha már vannak falvaid a környéken, úgy válaszd meg helyét, hogy utak kereszteződésében álljon, minél közelebb az összes faluhoz. Parasztjaid a falvakból az udvarházba szállítják majd a megtermelt javakat, minél hosszabb hát az út, annál később és ritkábban jutnak el hozzád a szállítmányok.
Amikor nincsenek még falvaid, tervezd meg előre, hol fognak állani. Ügyelj arra is, hogy az udvarház közelében húzódjék erdő, terüljenek el földművelésre alkalmas rétek. Így nem csak kordén érkezhet az értékes szállítmány, hanem parasztjaid egyenesen az udvarház raktárába hordhatják azt be. Bizony mondom, áldás ez ínséges időkben, s minthogy a további terjeszkedéshez is nyersanyagok kellenek, így juthatsz hozzájuk a leggyorsabban.
A falvakról
Szerte a tájon annyi falvat alapíthatsz, amennyi csak tetszik, ám az első essék közel az udvarházhoz – persze csak annyira, nehogy később útban legyen, mikor az udvarház körül kialakul a város.
A faluközpont közelében akadjon fás liget és egyenes talaj a farmoknak. Úgy helyezd el, hogy a leendő termőföldek és az erdő egy irányba essenek tőle. Húzz palánkot a falu elé, építs bele kaput. Ezzel elérheted, hogy összes parasztod, aki földmívesként, favágóként vagy kőtörőként munkálkodik odakint, mind a kapun keresztül közlekedjen. A kapu előtt emelj templomot, építs malmot és fűrésztelepet – ha ekként jársz el, e fontos épületek minden parasztnak útjába esnek majd, s a termelés meg is duplázódhat.
Később már érdemes a falvakat úgy telepíteni, hogy adott erőforrás kitermelésére szakosodjanak. Favágó falut az erdő mellé, földmíves falut a rétekre. De az Isten szerelmére, ifjúuram, el ne feledd a kordét utasítani, hogy hordja a javakat a faluközpontból az udvarházba! Később, ha valamely faluban már sok paraszt dolgozik, s az út is hosszú az udvarházig, készíttess több kordét is.
A parasztokról
Ők a munkaerő: ők tartják el uradalmadat. Minél többen vannak, annál jobb. Kezdetben építs annyi farmot, amennyire a nyersanyagkészletek elegendők, és mindet műveltesd meg egy-egy paraszttal. Ha már nincs elegendő fa további farmok építésre, küldd el a dologtalan parasztokat fát vágni. Minden alkalommal, amikor már elegendő építőanyagod van, egy parasztot vonj el a favágástól, építess vele újabb farmot. Sose hagyj parasztot dologtalanul henyélni, s időnként nézz rá a birtok minden szegletére, vajon rendben folyik-e a munka mindenütt. A parasztok lusták: ha a kijelölt ligetben elfogyott a fa, bizony előfordul, hogy nem keresnek maguktól másik ligetet. Az uradalom fejlődésének kulcsa a parasztság. Eleinte igyekezz minél kevesebb katonával védelmezi a birtokot, hogy több hely maradjon a munkáskezeknek.
Az őrposztokról
Az új uradalom még gyenge. Urától balgaság volna terjeszkedésről és hódításokról álmodozni. Ne indítson embereket hosszú felderítő utakra, csak magára vonná a nála erősebb ellenség figyelmét. Igyekezzen megerősödni csendben és észrevétlenül, a maga kis földterületén belül. Ám a támadásokra – mert bizonyos, mint az Úr kegyelme: azok bekövetkeznek majd – neki is fel kell készülnie. Most elmondom ifjúuram, miként óvhatod meg kicsiny uradalmad a legalacsonyabb költséggel.
Ne feledd, a jó védekezést az különbözteti meg a rossztól, hogy Te választod meg hol, és mikor harcolsz. Ismerned kell a terepet, az ellenség feltételezhető támadási irányát. Keress jól védhető pontokat, ide építs védműveket, itt ütközz meg a behatolókkal. Magad menj felderítő útra, ám kerüld a harcot. Ne távolodj el messzire a birtokodtól, kalandozásod arra irányuljék, hogy feltérképezd közvetlen környezeted: megtudd, milyen utak, völgyek, hágók vezetnek uradalmad felé. A védekezésben nagy szükséged lészen a terep előnyeinek kiaknázására. Keress szorosokat, hol az ellennek át kell haladnia, ide emelj őrtornyot. Legkívánatosabb helye egy szirtfok vagy meredek domb teteje. Az őrtoronyba vezényelj íjászokat: 10-15 fő megteszi! Ha a támadások ismétlődnek, a szorost zárd le palánkkal vagy akadályokkal.
Építs kereskedelmi állomást, csak ekként tehetsz szert felderítőkre. Ők mindenkinél messzebbre látnak, s kürtszóval figyelmeztetnek a közelgő ellenségre. Bizony mondom ifjúuram, minél hamarabb értesülsz a támadásról és a támadó sereg összetételéről, annál több időd marad megszervezni a védelmet, akár még fel is duzzaszthatod azt a fegyvernemet, amelyik a közelgő had ellen a legalkalmasabb. A támadók kikémlelésére a legközelebbi felderítőt használd, majd rendeld vissza valamelyik őrtoronyba.
A védelem oroszlánrészét bízd az íjászokra, ám mindig álljon készenlétben egy csapat pikás gyalogos az ellenséges lovasság ellen, és maroknyi lovas, kik időben odaérhetnek, hol az ellenség pár embere áttört, s galádul már parasztjaidat mészárolja.
A terjeszkedésről
Az új uradalomban minden bála élelemnek és minden köteg fának megvan a maga helye… ej, hogy úgy van: egyszerre több jó helye is van annak. Ne halmozz fel nagyobb készleteket, építs inkább újabb és újabb farmokat, és állíts munkába több parasztot. Ügyelj azonban, hogy valamennyi élelemtartalék maradjon a raktárakban, mert bitangul jársz, ha katonáid az ellenséges támadás idején legyengülten tántorognak az éhségtől.
Amennyiben dolgod jól végzed, falvaid népessége nő, birtokod erősödik. Ideje terjeszkedni, és készleteket halmozni. De tudd meg ifjúuram, terjeszkedni nem csak földterületben lehet, hanem gazdaságilag is. Mert eljő az idő, midőn uradalmadnak már nem csak élelemre és építőanyagra lészen szüksége, hanem aranyra és különleges épületekre is.
Az aranyról
Bizonnyal nem kell magyaráznom néked, miért szükséges, hogy a legtöbb aranyat halmozd fel. Ha lelőhelyre bukkansz, haladéktalanul kezdd meg a kitermelést. Amennyiben biztonságos területen lelted, egy-két paraszt tartós munkája is elég lesz, ha azonban veszedelmes tájon, akkor minél több munkás kéznek minél hamarabb ki kell bányásznia a hozzáférhető ércet. Munkájukat biztosítsd néhány katonával.
Csakhogy úrfi, akár lelsz aranybányákra, akár nem, boltokat mindenképpen kell majd építtetned, ha azt szeretnéd, hogy elegendő arany álljon rendelkezésedre a kincstáradban. A boltban a parasztok aranyat csinálnak a hagyományos nyersanyagból – nem, ez nem alkímia, hanem kézművesség. Később aztán a parasztokat küldd inkább egyszerűbb munkákra, s a boltokat add át a kereskedőknek, meglátod, mennyivel jártasabbak az aranycsinálásban! Ámde figyelmezz rám! A boltok sok nyersanyagot igényelnek, készleteidet gyorsan felemésztik, ezért mindenkor, mikor egy boltot építesz, küldj el még egy parasztot fát vágni vagy követ fejteni. Hallgass rám ifjúuram, eleinte az arany felesleges drágaságnak tűnik, ám később, midőn hirtelen nagy szükséged lészen rá, hálát adsz majd a Te jó tanítódnak, hogy tanácsa szerint eljárván az első pillanattól fogva gondoltál a kincstár megtöltésére.
A csatákról
Ifjúuram, a legfontosabb tanács, mit hadvezetés dolgában adhatok néked, hogy tartsd rajta szemed a harcoló katonákon. Akkor is, ha csupán banditákkal viaskodnak, és akkor is, mikor sorsdöntő csatákban ontják vérüket. Szükségük van a Te irányításodra és hadvezetési képességeidre, nélküled bizony meglehet, hogy ostobaságokat mívelnek a harcmezőn.
Mikor csak teheted, magaslatokon vonulj fel. Innen az íjászok pontosabban céloznak, és messzebbre lőnek. Az ellenségnek is több időbe kerül, ha kaptatón kell felkapaszkodnia, hogy elérje vonalaidat. A magaslat olyan védelmet ad íjászaidnak, mintha egy hadsor pikás állana előttük.
Sose feledkezz meg az utánpótlásról. Az íjászoknak és az ostromgépek egy részének folyamatos ellátmányra van szüksége nyílveszőkből és lövedékekből. Minden csapat mellé rendelj ellátó kordét, az csata közben is maradjon a közelükben, az arcvonal mögött. Ellátó kocsikat a raktárakban készíttethetsz.
A katonáidat tartsd együtt, ne hagyd, hogy elszakadjanak egymástól, és egyenként odavesszenek. Ha nyolc főnél többen vannak, és azonos fegyvernembe tartoznak, rendezd őket alakzatokba. Verd fejedbe alaposan, mit mostan mondok néked! Az „oszlop” menetelésre való, így tesznek meg a leggyorsabban nagyobb távolságokat… gyorsabban, mintha szedett-vedett csürheként átözönölnének a tájon. Ám légy résen, az oszlop sebezhető; ha támadást kap, nyomban vezényelj más alakzatot. A „sorban” katonáid arcvonalat mutatnak az ellenség felé, így okozhatják annak a legnagyobb veszteségeket. A sorba állított nehézgyalogság képes megtörni a leghevesebb lovasrohamot is. Az „éket” elsősorban a nehézlovasság alkalmazza, de a gyalogságnál is beválik, midőn át kell törni az ellenség arcvonalát. A „gyűrű” formációban a katonák megvetik lábukat, és minden irányba védekeznek. Nem mozdíthatók, ám hatalmas túlerővel is képesek szembeszállni. Még a nyílzápor sem okoz nekik súlyos veszteségeket. A gyűrű stratégiai pontok megtartására, fontos egységek – ostromgépek, papok, íjászok – oltalmazására alkalmas. Leköti az ellenség erőit, s ez módot ad neked, hogy máshol, az ellenfél gyenge pontjain sikeres ellentámadást indíts.
Ifjúuram, seregedben kapjon helyt minden fegyvernem. Két ék nehézlovas, két csapat íjász ellátó kordékkal, egy-két sor nehézgyalogos. A könnyűlovasság sem haszontalan: hajítódárdái könnyedén ütik át még a vértes gyalogos és a nehézlovassági páncélt is. A két csoport íjász stratégiai előnye, hogy egymást is védik: ha az egyik kézitusába keverednék, a másik nyílzáporral segítheti. Az íjászok mögött álljon készenlétben a nehézgyalogság, mikor az ellen rohamot indít, az íjászok lőjék tovább a támadókat, a vértes gyalogság pedig lépjen ki eléjük.
A lovasságot érdemes elrejteni a terepen, takarásban az ellenségtől vagy látóterén kívül. Miként Sun-Ce mester mondta: a csatákban az összecsapások nyíltak, de a győzelem meglepetésből születik. Várd ki, míg az ellenséges arcvonal kinyílik, megtévesztő visszavonulással elbizakodottá teheted az ellenfelet. Ha elhaladt rejtőző lovasságod mellett, már tiéd a győzelem, hisz’ dicsőséges előrenyomulás közben aligha védi hátulról az érzékeny pontjait.
Csapj le az ostromgépekre, ellátó kordékra, íjászokra.
Az ellenség íjászait, ellátó kordéit, ostromgépeit mihamarabb el kell pusztítanod. Kétségtelen, a lovasság erre a legalkalmasabb fegyvernem, minthogy gyorsan mozog, megkerülheti az ellenséges arcvonalat, és váratlanul csaphat le a közelharcban sebezhető egységekre. Csakhogy ostoba a hadvezér, ki védtelenül hagyja őket. Már megtanultad, hogy védelemre a lándzsás, pikás nehézgyalogság a legalkalmasabb, ellenük öngyilkosság volna a lovasroham. Ha védelem alatt álló íjászokat támadsz lovassággal, oszd őket több csapatba, és támadj több irányból: az egyik csapat vonja el a pikások figyelmét, de sose bocsátkozzon harcba… ha mégis, akkor nyomban add ki a csapatnak a visszavonulási parancsot. Amint bármelyik oldalról út nyílik a védett egységek felé, onnan csapj le. Az Isten szerelmére, várd ki a legalkalmasabb pillanatot!
A védművekről
Mihamarabb emelj palánkfalakat birtokod határain. A falak mögé építs őrtornyokat, s amint elegendő építőanyag és tudás áll rendelkezésedre, a leggyakoribb támadásnak kitett területeket építsd át kőfalakra és kőtornyokra. A lángoló nyílveszők és az ostromgépek súlyos károkat okozhatnak a védművekben, bölcsen teszed hát, ha ostromidőben a közelbe hozatsz néhány parasztot, kik javíthatják a sérüléseket. Ha látod, hogy nem akadályozhatod már meg az ellenség áttörését, vezényelj katonákat a meggyengült ponthoz. Mikor az ellenfél behatol a falban ütött résen, kénytelen felbontani csapatainak alakzatát, ilyenkor súlyos veszteségeket okozhatsz, akár vissza is szoríthatod egy jól időzített ellentámadással.
Midőn ostromgépek bontják védműveidet, annak mihamarább véget kell vetned, ifjúuram. Nincs idő töprengésre és csapatösszevonásra: indíts ellentámadást. Ne ábrándozz átfogó kitörésekről, csak igyekezz gyors lovasrohammal lecsapni az ostromgépekre, kerülj el minden más összecsapást, rombold le azokat a pokoli szerkezeteket, s nyargalj vissza sebtében a falak védelmébe. Hogy megtehesd, a stratégiailag fontos pontokon, különösen a magaslatok tetején, a védvonalból előrenyúló falszakaszokon építs kapubástyákat. Ezek előtt alakíts ki újabb védvonalakat akadályokból – ezek kihegyezett, keresztben egymáshoz rögzített karók, melyeket hadmérnökök ácsolhatnak. Az akadályok jelentősen lassítják a támadó katonák haladását több időt adva a falakon, tornyokban leselkedő íjászaidnak. Előnyük még – különösképp a korai időkben, mikor aligha jut építőanyag a komolyabb védművekre -, hogy az akadályok mögött meghúzódó íjászok védettek a lovasrohamoktól… csak el ne feledd megparancsolni nekik, hogy maradjanak helyben.
No, és még valami. Még ha védekezel is, a falak mögött tarts készenlétben te is ostromgépeket. A támadó seregek messzire vannak otthonról, szükségük van az ellátmányra. Az ellátó kordék legyenek az elsődleges célpontjaid. Ostromgépek segedelmével visszalőhetsz a támadó ostromgépekre, de még nagyobb a hasznuk a vértes gyalogság ellen. Ezek zárt alakzatban közelednek majd, lassúak, ám a nyílveszők és a várból kicsapó lovasság ellenében kiválóan védekeznek. Az ostromgépek alaposan megritkíthatják soraikat.
Az ostromról
Hadjáratra csak kiépült gazdasággal és felhalmozott készletekkel a hátad mögött, kizárólag népes sereggel indulj. Gerincét íjászok és ostromgépek alkossák. Míg nem ismered a gyújtónyilak készítésének titkát, maradj otthon a birtokodon.
Legádázabb ellenfeleid az ellenséges védművek, különösképp az íjászokkal zsúfolt tornyok lesznek. A fa ácsolatú őrtornyokat még érdemes gyújtónyilakkal lángba borítani, ám a kőtornyok ellen felesleges véráldozat volna íjászokat küldeni. Használj katapultokat, ifjúuram, ezekben alig tesznek kárt az ellenséges nyílveszők. Minden más egységet tarts kívül az őrtornyok hosszú lőtávolságán, mégis eléggé közel ahhoz, hogy a katapultok visszamenekülhessenek mögéjük, ha az ellen netán kitörne a várból.
Mielőtt támadsz, tervezd meg, hol és hogyan fogod áttörni a védműveket, és miként folytatod majd az ostromot. Jó haditervvel töredékére mérsékelheted veszteségeidet. Elsőként az őrtornyokat támadd; amint az egyik leomlott, ostromgépeiddel vedd sorra a következőt. A romok közül menekülő ellenséges íjászokat bízd a sajátjaidra, rendelj eléjük gyűrű alakzatba állított nehézgyalogságot, azok elvonják az ellenséges tüzet az íjászaidról. Ha ekként jársz el, az Úr is kegyes lészen hozzád.
Amint a kívánatos szakaszt megtisztítottad a veszedelmes őrtornyoktól, több ponton is üss rést a várfalon. Elegendően számosat és széleset ahhoz, hogy fennakadás nélkül átjuss minden embereddel, s felszámolhasd odaát a véderő maradékát. Amennyiben csak egy távoli erősséget vagy birtokhatárt védő falszakaszt foglaltál el, térj vissza innenső oldalára, gyógyíttasd meg a sebesülteket, építs tornyokat a saját oldaladon. Mikor az ellenség ellentámadást szervez, hogy visszafoglalja, amit elveszített, a falak téged szolgálnak majd.
Ha eljutottal az ellenséges birtok szívéig, komoly védművekre számíthatsz. Először rombold le a környező vidék gazdaságát: gyújtsd fel a falvakat, végezz a parasztokkal. Használj íjászokat és ostromgépeket, a gyalogság és a lovasság pediglen alkosson védőgyűrűt körülöttük, és ne portyázzon kódorgó parasztok után, minthogy a sarokba szorított ellen bármikor indíthat végső, kétségbeesett ellentámadást. Ha az ellenséges vár körül már mindent feldúltál, eldöntheted, megindítod-e az ostromot, vagy inkább kiéhezteted őket.
